Szerbia történelmének talán legnehezebb napjait éli – értékelte a napokban többször is Aleksandar Vučić államfő, aki a hétfői kormányülésen tájékoztatta a kabinet tagjait a nyugati diplomatákkal pénteken folytatott tárgyalások részleteiről a koszovói kérdés rendezése kapcsán. Az ülésen elnöklő Ana Brnabić miniszterelnök a napokban szintén minden eddiginél nagyobb nyomásgyakorlásról beszélt. Az ülés után Miloš Vučević védelmi miniszter számolt be arról, de részleteket nem közölt, hiszen Aleksandar Vučić már korábban bejelentette, hogy élő adásban számol be a fejleményekről. A védelmi tárca vezetője közölte a tényállást, hogy az államelnök jelen volt a kormány ülésén, és tájékoztatta a minisztereket arról, ami a nyugati kvintettel folytatott megbeszéléseken elhangzott. Az államvezetőség tagjai a nap folyamán teljes támogatásukról biztosították az államfőt, mint mondták, biztosak benne, hogy megfelelő döntést hoz az ország jövője érdekében. A kormányülésen a köztársasági elnök az eddiginél is nagyobb elszántságra, munkakedvre szólította fel a kabinet tagjait, akik megállapodtak abban, hogy a jövőben is teljesen szinkronizáltan tevékenykednek az állami szervek.
A belgrádi média tudni véli, hogy a tárgyalások gerincét voltaképpen a francia–német rendezési terv képezi, amelyet Belgrádnak és Pristinának is el kellene fogadnia. Eddig nem sok információ látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy milyen lépéseket irányoz elő ez a dokumentum, mostanra azonban kiderültek bizonyos részletek.
A Danas napilap diplomáciai körökből származó értesülései szerint tíz pontot tartalmaz a keretmegállapodás. A rendezési terv egyik lényegi kitétele, hogy a felek a jövőben nem akadályozzák egymás nemzetközi politikai tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy Szerbiától elvárják, ne tegyen lépéseket Koszovó felvétele ellen a különféle nemzetközi intézményekbe, fórumokba. Egyik fél sem léphet fel a másik nevében, nem állíthatja, hogy a másik felet is képviseli – áll a javaslat negyedik pontjában.
SZABAD ÚT PRISTINÁNAK
A kiszivárgott adatok értelmében a szerb községek közösségének megalapításáról közvetlenül nem tesz említést a terv, de közvetetten következtetni lehet arra, hogy az önkormányzatiság létrehozását is előirányozza, mert a tizedik pontban az áll, hogy a felek vállalják minden korábban megkötött egyezmény maradéktalan alkalmazását, a koszovói szerb községek közösségéről pedig még a 2013-ban aláírt brüsszeli megállapodás rendelkezett. A dokumentum arra is kötelezné a feleket, hogy kölcsönösen elismerjék a másik által kiállított dokumentumokat, nemzeti szimbólumokat, rendszámtáblákat és vámhatósági bélyegzőket is. Kötelezné őket arra, hogy jószomszédi viszonyt alakítsanak ki a jogegyenlőség elve alapján. Tartaniuk kell magukat az ENSZ határozataihoz, főképp azokhoz, amelyek az államok szuverenitását, függetlenségük tiszteletben tartását, az autonómiákat, területi integritást, az önrendelkezésre való jogot, az emberi jogok védelmét és a diszkriminációmentes társadalmat érintik.
FOLYTATNI A DIALÓGUST!
A felek – áll a javaslatban – kizárólag békés módszerekkel rendeznek minden felmerülő kérdést, szintén az ENSZ alapelvei alapján. Támogatják egymás uniós csatlakozási szándékát. Folytatják a megkezdett párbeszédet, annak ellenére, hogy már e megállapodás is fontos lépést jelent a viszonyok rendezésében. A párbeszéd kötelező jogi érvényű megállapodással zárul majd, határozza meg a francia–német terv. A felek rendezik a szerb ortodox egyház koszovói jelenlétének törvényes keretét, s európai modellek alapján megállapodnak a pravoszláv vallási hagyaték megőrzéséről. Az EU jelentős pénzügyi támogatást nyújt majd a közös projektumokhoz, a gazdasági fejlődés, az összeköttetés, a zöld energetikai átalakulás érdekében – határozza meg a dokumentum.
KELLEMETLEN KÖVETKEZMÉNYEK
A szerb államfő a diplomatákkal folytatott eszmecsere után kijelentette, hogy világosan szembesítették azzal, milyen negatív következményekkel kellene Szerbiának szembenéznie, ha elutasítaná a koszovói rendezésére vonatkozó európai javaslatot. Vučić szerint egyetértés született annak kapcsán, hogy a befagyasztott konfliktus nem jelenthet megoldást, s intézkedésekre, a kérdések megválaszolására van szükség.
A ROSU két szerb nemzetiségű személyre lőtt tegnap késő délelőtt a Kosovska Mitrovica és Leposavić közötti úton található Bistricánál, mert az autó, amelyben utaztak nem állt meg a rendőrség felszólítására (A Beta archív felvétele)
SZERBEKRE LŐTT A ROSU
Petar Petković, a kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője közben újabb incidensről számolt be, melyben a ROSU pristinai különleges rendőri egységek rálőttek két szerb nemzetiségű személyre hétfőn késő délelőtt. Az irodavezető elmondása szerint mindez a koszovói rendőrség egyik „illegális” ellenőrzőpontján történt a Kosovska Mitrovica és Leposavić közötti úton található Bistricánál. A gépkocsiban tartózkodók nem álltak meg a rendőrség felszólítására, s ezt követően a ROSU „szitává lőtte” az autót – fogalmazott Petković. Az információk szerint a kocsit vezető Miljan D. mellkasának bal oldali részét eltalálta az egyik lövés. Az illetőt a kraljevói kórházba szállították, a vele utazó Dušan S. pedig sebesülés nélkül megúszta az incidenst. A késő délutáni beszámolók szerint az orvosoknak sikerült stabilizálniuk a sebesült állapotát, akit az intenzív osztályon kezelnek tovább.
Nyitókép: A kormányülésen elég komor volt a hangulat (Fotó: Tanjug)
