Több mint fél évszázada, pontosabban 1960 óta az országban nem végeztek egységes, részleteibe menő átfogó mezőgazdasági összeírást. Az utóbbi évtizedekben, és sajnos még mostanában is az ország döntéshozói agráriumunk jelenére és jövőjére vonatkozólag ezekre a régen elavult adatokra alapoztak. Hogy miért nem készült efféle felmérés korábban is, egy oka van. Mindig pénzhiányra hivatkozva halogatták az ügyet. Tavaly az országos népszámlálás során is , amikor minden egyes ház ajtaján bekopogtak a kérdezőbiztosok, elmaradt az összeírás, holott egy kalap alatt megtörténhetett volna. Erre már nem futotta.
Az idén újra toborozták a kérdezőbiztosokat, felkészítő tanfolyamokat szerveztek kiképzésükre, október 1-jétől gazdaságról gazdaságra küldözgetik őket... Ez alkalommal már kell hogy legyen rá pénz. Ugyanis, Szerbia EU-s felzárkózásának útján a statisztikai adatok, ezen belül a mezőgazdaságot érintő kérdések rendszerezése, és pontos kimutatása is egyik akadályként merült fel.
Az Európai Parlament és az Európa Tanács tízévente rendeletben kötelezi az uniós tagállamokat az általános mezőgazdasági összeírása, amelyet utoljára 2010-ben végeztek. Északi szomszédaink példájával élve, Magyarországon ez volt az agrárstatisztika történetének immáron hetedik teljes körű összeírása. Az elsőt 1895-ben tartották, majd ezt követően 1935-ben, 1972-ben, 1981-ben, 1991-ben és 2000-ben szervezték meg. A 2000-ben az évi összeírás már újabb kihívások elé állította a magyar agráriumot, ugyanis Magyarország 2004-ben az EU tagja lett.
Tehát uniós nyomásgyakorlásra megnyílt a szerbiai államkassza is. Az összeírás mintegy 16 millió euróba kerül, de ez csupán részben történik hazai forrásokból, mert a költségek 60 százalékát, vagyis mintegy 9 millió eurót az Európai Unió finanszíroz. A munkát is uniós szabványoknak megfelelően bonyolítják le. Az összeírás kiterjed a földhasználat, a növénytermesztés, a jószágállomány részletes feltérképezése mellett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak lajstromozására, a mezőgazdasági szolgáltatások nyújtására és igénybevételére, valamint a termelés módszereire is, a talajművelés, az öntözés, trágyázás számbavételére, az államilag támogatott hitelek igénylésére, a termény értékesítésére, vagy másféle hasznosítására, és még a gazdaságon keletkezett szerves vagy szervetlen hulladékok kezelésére is. Az összeírás felöleli a mezőgazdasággal foglalkozó családok mellett a gazdasági társaságokat, a földműves-szövetkezeteket, mezőgazdasági vállalatokat is. A kérdezőbiztosokat az is érdekli, a termelő járatos-e a számítógép kezelésében.
A terepen begyűjtött adatokból a mezőgazdasági minisztérium kidolgozhatja a vidékfejlesztési stratégiát, a rövid és hosszú távú agrárpolitikát. Ugyancsak nagy szerepe lesz a költségvetés tervezésénél, és ami kecsegtető, hogy az európai uniós előcsatlakozási alapokhoz is könnyebb hozzáférése lesz az országnak, és az egyéni termelőknek is. A Központi Statisztikai Hivatal első embere szerint az adatokkal való visszaélésre nem kerülhet sor, mert az összeíráskor kiemelt figyelmet szánnak az adatvédelemnek és az adatbiztonságnak. A törvény értelmében a begyűjtött adatok csak statisztikai célokra használhatók fel, és az adóhivatalhoz semmiképp sem jutnak el. Tehát alaptalan azon megkérdezettek aggodalma, akik utólagos megadóztatástól tartanak, állítják.
Internetes körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink mennyire hisznek az ígéretekben, mennyire válaszolnak őszintén a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. Eltekintve azoktól a válaszadóinktól, akiket nem érint az ügy, a többség nem hisz adatainak titkosságában. Feltehetőleg korábbi tapasztalataikra alapozva arra gondolnak, hogy az összeírásnak valamiféle hátulütője is van, és ezért titkolják el a tényleges állást.
Körkérdésünket természetesen nem tarthatjuk reprezentatívnak, de mindenképp érdekes megfigyelni, hogy az érintettek közül kétszer annyian vannak, akik a valóságnak nem megfelelő adatokkal szolgálnak, mint a másik tábor. Ha következtetést vonhatunk le, elgondolkodtató, milyen eredményeket, mennyire pontos adatokat tartalmaz majd a lajstrom, sikerül-e ténylegesen feltérképezni mezőgazdaságunkat, vagy az összeírás is egy lesz azon követelmények sorában, amelyek azért készültek, hogy elkészüljenek.
Eddig, az adatok hiánya miatt, a szerbiai mezőgazdaság költségvetésének megtervezésénél mintegy 20 százalékos aránytalanságok is történtek. Még korai lenne megmondani, ezután ennél kisebb, vagy netán nagyobb lesz az eltérés, de egy biztos, az adatbázis magában nem több puszta számhalmaznál, amíg nem párosul hozzá reális politikai akarat, amely a mezőgazdaság fejlesztését és támogatását tűzi zászlajára. Ha ez megtörténik, és az összeírást követően az agráriumnak valóban nagyobb szelet jut a közös kalácsból, akkor megelégedettséggel nyugtázhatjuk, hogy nem igazolódtak be azon feltételezések, melyek szerint az összeírás az unió részéről csupán kidobott pénz volt.
