A Szerbiai Képviselőház kedden új ülésszakot kezdett, amelynek első napirendi pontja az amnesztiáról szóló törvényjavaslat, amely összesen 3600 rabot érint. A beterjesztő szerint a törvénnyel 127 millió dináros költségvetési megtakarítás érhető el. A Demokrata Párt képviselői szerint a törvény hatályba lépésekor 1100 elítélt szabadulhat, többek között olyan személyek, mint Miladin Kovačević, Uroš Mišić, valamint a gyilkosságért elítélt Andrija Drašković. Az igazságügyi miniszter szerint nem kell ijesztgetni a polgárokat.
A Szerbiai Képviselőház keddi ülésén heves vita alakult ki Snežana Malović, az igazságügyi tárca korábbi vezetője, az ellenzékbe szorult Demokrata Párt képviselője és Nikola Selaković, jelenlegi igazságügyi miniszter között. Malović nemtetszését fejezte ki a törvényjavaslattal kapcsolatban, ugyanis értelmezése szerint jelenlegi formájában „nehéz” bűnözők kiszabadulását is lehetővé teszi, vagy korábban szabadulhatnak jogerős ítéletük alól. Szerinte a jogszabály túl széles körben adna amnesztiát, így korábban szabadulhatnak majd például gyilkosok, vagy olyan személyek, akik visszaéltek hivatali helyzetükkel. Malović szerint, ha a parlament elfogadja a jogszabályt, Miladin Kovačević, Uroš Mišić, valamint a gyilkosságért elítélt Andrija Drašković azonnal szabad ember lenne, emellett korábban szabadulhatnak majd Brice Taton gyilkosai, valamint Sreten Jocić, vagyis Joca Amsterdam, és Luka Karadžić is.
– Sreten Jocić letöltendő börtönbüntetését 25 százalékkal csökkenti a törvény. Ugyan milyen költségvetési megtakarításról beszélünk, ha öt év múlva kiengedjük? Kegyelmet kap Uroš Mišić is, akit 5,5 évre ítélt el a bíróság. A törvény hatályba lépésekor azonnal szabad ember lesz és erről a polgároknak tudniuk kell – vetette fel a volt igazságügyi miniszter.
Ezzel ellenben Nikola Selaković, az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy nem kell ijesztgetni a polgárokat, ugyanis a jogszabály hatályba lépése után nem járkálnak majd gyilkosok szabadon az utcán.
– Tévedés! A gyilkosok nem kapnak kegyelmet és hasonlóképpen a megvesztegetésért elítélt személyek sem – szögezte le a Szerb Haladó Párt politikusa.
Az igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy legutoljára Zoran Đinđić kormánya idején hoztak meg amnesztiáról szóló törvényt, amely a jelenleginél sokkal enyhébb jogszabály volt. Mint mondta, a 2001-es évi jogszabály értelmében engedték szabadon nemrég azokat az albán terroristákat, akik 1999-ben és 2000-ben Dél-Szerbiában gyilkoltak meg szerbeket.
– A törvény hatályba lépése után csak azok az elítéltek szabadulhatnak, akik csupán három hónapig terjedő szabadságvesztésre lettek ítélve, például engedély nélküli fegyverviselésért, vagy becsületsértésért. Ugyan milyen súlyos bűnözőkről beszélünk? A háromtól hat hónapig terjedő szabáságvesztésre ítélt személyek börtönbüntetését pedig megfelezzük – érvelt Selaković.
Az igazságügyi miniszter a jogszabály beterjesztésében kiemelte, hogy a törvény a legfelsőbb állami szervek politikai akaratát tükrözi. A törvényjavaslat 3600 elítéltet érint, akik közül 1100 elítélt a jogszabály hatálybalépésekor azonnal visszakapja szabadságát. A beterjesztő szerint a törvénnyel 127 millió dináros költségvetési megtakarítás érhető el, míg hosszú távon az állami költségvetésben 800 millió dináros megtakarítás várható. Kiemelte, hogy a szerbiai büntetés-végrehajtási intézetek 7500 személyt tudnak az előírások szerint befogadni, ennek ellenére 11 375 elítélt tartózkodik bennük.
– A törvényjavaslat szerint megváltozik az elítéltek státusa, ugyanis megváltoztak a társadalmi és szociális lehetőségek is. Az elítéltek helyzetének jobbá tétele miatt szükséges elfogadni a törvényt – mondta az igazságügyi miniszter.
Kiemelte, hogy a súlyos bűntények miatt, például a családon belüli erőszak, az emberiség ellenes bűntettek, a kábítószer-kereskedelem, vagy a szervezett bűnözés miatt elítélt személyek nem jogosultak a kegyelemre. Nem alkalmazható az amnesztia továbbá azon személyek esetében sem, akiket háromnál többször ítéltek el jogerősen szabadságvesztésre.
– A törvényjavaslatnak vannak jó és rossz oldalai is – vélekedett Milan Antonijević, az Emberi Jogi Jogászok Bizottságának (JUKOM) igazgatója. Szavai szerint a törvényjavaslat pozitívuma az, hogy javulni fog a szerbiai büntetés-végrehajtási intézetekben lévő személyek helyzete, ugyanis jelenleg embertelen körülmények között raboskodnak. Ugyanakkor az állam nem tisztázta, hogy mi történik a kegyelemben részesített személyekkel, vagyis létezik-e olyan program, amely megakadályozná a visszaesésüket.
***
A képviselőházi ülést képviselői kérdésekkel kezdték, amelynek keretében az ellenzék arra kért választ, hogy az Egyesült Arab Emírségek vezető agrárcége, az Al Dahra miként bérelhet 25 ezer hektár állami tulajdonban lévő szerbiai földet, de szóba került az állami televízió díja befizetésének és egyes vállalatok magánosításának kérdése is. Siniša Kovačević, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője megjegyezte, hogy az utóbbi időben gondok vannak a televízió-előfizetéssel, ugyanis csak a polgárok 30 százaléka rendezi tartozását, míg Horvátországban a lakosság 90 százaléka teszi meg ugyanezt.
