2024. július 17., szerda

A nemzetközi közösség támogatásának üzenete

Hillary Clinton és Catherine Ashton közölték: Koszovó függetlenségének elismerése nem elvárás

Catherine Ashton, Hillary Clinton, Tomislav Nikolić és Ivica Dačić (Fotó: Beta)

Az elvárásoknak megfelelően alakult Hillary Clinton, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének keddi belgrádi látogatása: a nemzetközi közösség magas rangú képviselői nem tolmácsoltak újabb feltételeket Szerbia európai integrációjának tekintetében. Clinton és Ashton az USA, illetve az EU támogatásáról biztosította a szerb államvezetést.

Hillary Clinton és Catherine Ashton a Szerbia Palotában találkozott Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnökkel és Ivica Dačić kormányfővel. A másfél órás beszélgetés után a felek sajtótájékoztatón ismertették a tárgyalás során feldolgozott témákat.

Ivica Dačić megerősítette, hogy a nemzetközi közösség magas rangú képviselői nem újabb feltételek tolmácsolásával érkeztek Belgrádba. A teljesítendő politikai feltételek listáján szerepelnek a belső reformok, valamint a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat érezhető, fenntartható fejlődése, részletezte Dačić, nyomatékosítva, hogy Szerbia nem fogja elismerni Koszovó államiságát, ugyanakkor mindent megtesz a kapcsolatok normalizálódásának érdekében.

– Hálás vagyok Clintonnak és Ashtonnak, amiért a Szerbia számára létfontosságú kérdésekről beszélgettek velünk. Ezek a létfontosságú témák Szerbia európai integrációjának felgyorsítása és az ehhez szükséges feltételek teljesítése. Első száz napjában a szerb kormány bebizonyította: céljai fenntarthatóak és olyan politikát folytat, amely az előbb részletezett kérdések megoldásához, feltételek teljesítéséhez vezet – fogalmazott a szerb kormányfő.

Szerbia mindent megtesz a csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának kitűzéséhez szükséges feltételek teljesítésének tekintetében, nyomatékosította Dačić, hozzátéve, hogy a kormány folytatni fogja a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelmet, az igazságügy reformját, valamint a regionális stabilitás építését.

Koszovó tekintetében Szerbia a béke megőrzése és a fennálló kérdések párbeszéd útján történő megoldása mellett elkötelezett, hangsúlyozta Dačić, hozzátéve, hogy a kormány felelősséget vállalt az eddigi megállapodások alkalmazásáért.

– Az utánunk következő generációk nem érdemlik meg, hogy nyitott kérdéseket hagyjunk hátra magunk után. Elvállatuk, hogy megoldást találunk a legfontosabb kérdésekre, mint amilyen az energetika, és a telekommunikáció. Ezenfelül magunkra vállaltuk a technikai dialógusban való részvételt. Szerbia készen áll egy demokratikus társadalom és intézményrendszer kiépítésére, amelyben tiszteletben tartják minden polgár, csoport és kisebbség állampolgári, illetve emberi jogait. A kormány mandátuma végéig megoldani készül minden nyitott kérdést. Emögött mindig kiállunk. Ugyanakkor kérjük az EU-t, hogy ők is legyenek következetesek követelményeik tekintetében. Nem ismerjük el Koszovó függetlenségét, de érezhető és fenntartható előrelépést fogunk elérni a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolatok tekintetében – fejtegette a szerb kormányfő.

A PÁRBESZÉD NEM ELISMERÉS

Catherine Ashton nyomatékosította: az EU köreiben kívánja látni Szerbiát. Az ország az utóbbi másfél évben jelentős lépéseket tett meg az unió felé vezető úton: elnyerte a tagjelölti státust, hangsúlyozta Ashton, mondva: Nikolić elnököt és Dačić kormányfőt a reformfolyamatok intenzitásának fokozására bátorította. Ashton külön kiemelte az igazságügyi reform fontosságát.

A Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd kapcsán az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kifejtette, hogy a dialógus Koszovó és Szerbia érdekét is szolgája. A párbeszéd célja egyértelmű: a polgárok életének jobbá tétele, emelte ki Ashton.

– A párbeszéddel Szerbia és Koszovó is az EU felé fog közelíteni. A feleknek teljes mértékben alkalmazniuk kell a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd eddigi megállapodásait. A felek közötti kapcsolat normalizálódása nem jelenti Koszovó államiságának Szerbia részéről történő elismerését. Ezt senki nem kéri Szerbiától. A párbeszédnek azonban nincsen alternatívája – összegezte Ashton, majd köszönetet mondott az szerb államfőnek és kormányfőnek a dialógus folytatásának tekintetében mutatott nyitottságuk miatt.

Hillary Clinton fontosnak tartotta biztosítani a szerbiai polgárokat arról, hogy ahogy az USA az EU-val való együttműködés mellett elkötelezett, ugyanúgy támogatja Szerbia uniós tagságát is. Ahhoz, hogy ezt Szerbia elérhesse, folytatnia kell a párbeszédet Koszovóval, nyilatkozta Clinton, mondva, hogy régió minden országának az euroatlanti integráció irányába kell elköteleznie magát.

– Az euroatlanti csatlakozás békét, stabilitást és fejlődést jelent a régió országai számára. Az USA mindent megtesz azért, hogy támogassa az országokat ennek a célnak az elérésében. Az USA kéri a feleket, hogy alkalmazzák a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd eddigi megállapodásait. Egyedül így lehet normalizálni a kapcsolatokat. Szeretném aláhúzni, hogy a párbeszédben senki nem kéri Szerbiától Koszovó államiságának elismerését, hiszen ennek alkotmányos-politikai akadályai vannak. Ugyanakkor kérjük a szerb kormányt, hogy gyakorlati haladást érjenek el a dialógus során. Ezek befolyásolják az emberek napi biztonsági és gazdasági körülményeit. Üdvözöljük Dačić és Hashim Thaqi kormányfők közelmúltbéli találkozóját. A párbeszéd magasabb szintre való emelése mindkét ország számára esélyt jelent, hogy előrelépjenek az olyan kulcsfontosságú kérdések terén, mint amilyen a szabad mozgás és a vám. Szeretném leszögezni: Koszovó független állam és Európán belül már nem fognak módosulni az országhatárok. Ugyanakkor sok mindent lehet tenni azért, hogy a két ország polgárai normálisan élhessenek. Tudom, ez nem egyszerű, de ez a szerb nép érdeke – részletezte Clinton.

Az USA külügyminisztere a folytatásban az országa és a Szerbia közötti kiváló bilaterális kapcsolatról beszélt, amely erősítésének érdekében újabb lehetőségek után kutatnak. Clinton szerint a szerbiai fiatalok tanultak, képzettek, kulturáltak és megérdemlik az európai jövőt. Az USA szívén viseli Szerbia jövőjét, szögezte le Clinton.

TÁMOGATÁS BOSZNIÁNAK

Korábban a nap folyamán Clinton és Ashton Szarajevóban Bakir Izetbegovićtyal (aktuális elnöklő), Nebojša Radmanovićtyal és Željko Komšićtyal, Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének tagjaival, Zlatko Lagumdžijával, az ország külügyminiszterével, Valentin Inzkóval, az EU boszniai főképviselőjével, valamint Peter Sørensennel, az EU boszniai különleges képviselőjével találkoztak.

Az USA frusztrált, mert a boszniai államhatalom nem a polgárok elvárásaival összhangban jár el, közölte Clinton, hozzátéve, hogy a boszniai polgárok azt szeretnék, ha az államhatalom reformokat hajtana végre az euroatlanti csatlakozás érdekében. Bosznia-Hercegovina stabilitásának kulcsa az ország európai uniós és NATO-csatlakozása, magyarázta Clinton, kiemelve, hogy teljesen elfogadhatatlan megkérdőjelezni Bosznia szuverenitását.

– Elfogadhatatlan, hogy tizenhét évvel az országban dúló háború befejezése után egyesek megkérdőjelezik Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi integritását. Ha az országban nem hajtják végre minél előbb a szükséges reformokat, akkor Bosznia az euroatlanti csatlakozás útján jóval el fog maradni a régió többi országától. Ezzel kapcsolatban egységes az EU és az USA álláspontja. Bosznia-Hercegovina európai uniós jövője és NATO-tagsága a boszniai polgárok, illetve fiatalok reményteljes jövőjét jelentik – összegezte Clinton.

Az USA külügyminisztere arról is beszélt, hogy a boszniai politikai vezetőknek fel kell hagyniuk a pártalapú vitákkal. Soha nem szabad elfelejteni a boszniai háború áldozatait és Srebrenicát, emelte ki Clinton, mondva, hogy a különbözőségek tiszteletben tartása és támogatása a helyes út az euroatlanti csatlakozás tekintetében.

Ashton az USA külügyminiszterének nyilatkozatát megerősítve tolmácsolta az EU álláspontját, hogy Boszniának az európai közösség tagjává kell válnia. Az integráció útján az EU támogatja Boszniát, ugyanakkor véget kell vetni az országban jellemző politikai rivalizálásnak, hangsúlyozta Ashton, hozzátéve, hogy az országnak nincsen vesztegetni való ideje.

– A boszniai államvezetőknek a gazdasági és vállalkozói lehetőségek javításáról kell beszélgetniük. Mi az EU-ban kívánjuk látni Boszniát – nyomatékosította Ashton, hangsúlyozva, hogy az EU elvárása szerint az országnak minél előbb alkalmaznia kell a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését a Sejdić és Finci ügyben. Az EU ezenfelül elvárja az országtól, hogy mihamarább dolgozzák ki az európai integráció tekintetében szükséges ütemtervet, akciótervet.



Radikálisok tiltakozása

A Szerb Radikális Párt ötven tagja az Elnökségi Palota előtt tiltakozott Clinton és Ashton látogatása ellen. Transzparenseiken a következő feliratok voltak olvashatóak: „Koszovó Szerbia”; „Állítsuk meg az EU és az USA diktatúráját”; „Ma Koszovó – Holnap Raška". Nemanja Šarović, az SZRP tisztségviselője közölte: ilyen módon szerették volna kifejezni, hogy Clinton és Ashton nem szívesen látott vendégek Szerbiában.