Mi az SGS Group? Az SGS Group a világ vezető minőség-ellenőrző, -vizsgáló és -tanúsító szervezete. Több mint 140 országban 365 laboratóriumot működtet. Az SGS szolgáltatások széles skáláját kínálja, a következő ágazatok tekintetében: mezőgazdaság, autóipar, fogyasztási termékek ellenőrzése, környezetvédelem, ipari szolgáltatások, élettudomány, ásványi anyagok, olaj, gáz és vegyi anyagok. |
Az SGS Group, a világ egyik legnagyobb élelmiszer, illetve az élelmiszer előállításához szükséges nyersanyag vizsgálatával foglalkozó szervezetének belgrádi laboratóriumában ehhez kapcsolódóan már 375 vizsgálatot is elvégeztek. Az elemzés kimutatta, hogy az idén termett kukoricának csupán 32 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra. A maradék 68 százalékban az aflatoxinok aránya meghaladja a megengedettet szintet.
Kérdéseinkkel az SGS szerbiai kirendeltségének vezérigazgatójához, Marinko Ukropinához fordultunk, aki írásban juttatta el szerkesztőségünkbe válaszait. Kiderült, hogy a megvizsgált 375 minta az idei kukoricatermés 10 százalékát reprezentálja. Ennek az aránynak és a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy az idei termésnek csupán 32 százaléka alkalmas arra, hogy emberek fogyasszák. Az elemzéseket az SGS hálózat több laboratóriumában is ellenőrizték, illetve megerősítették – áll Ukropina válaszlevelében.
– A kapott adatoknak statisztikai súlyuk van és az aflatoxinokkal való mérgezést illetően az egész idei kukoricatermést reprezentálják. A vizsgálati eredmények mentén felelősségteljes magatartással kell megvédeni a lakosságot. A tározókban raktározott kukoricát kiemelt figyelemmel folyamatosan ellenőrizni kellene – fogalmazott Ukropina
Visszaküldött kukoricaszállítmányok Nem hivatalos értesüléseink szerint az utóbbi hét napban a Gombosi Kikötőbe több onnan útnak indított kukoricaszállítmányt is visszaküldtek a fertőzés miatt. Állítólag az is megtörtént, hogy a külföldi vásárló képviselői még a helyszínen észrevették: a kukoricával nincsen minden rendben. Lapunk megpróbált kapcsolatba lépni a kikötő illetékeseivel, a tegnapi nap folyamán azonban nem jártunk sikerrel. |
A vizsgálati eredmények szerint a mérgezett kukoricának 26 százalékát állattáppá lehetne feldolgozni, de csak abban az esetben, ha zeolitot (vulkáni eredetű, egyebek mellett méregtelenítő hatású, ásványi anyag) kevernek a tápba.
A fennmaradó kukoricából, tehát az össztermés 42 százalékából, kizárólag bioetanolt és keményítőt lehetne előállítani. A keményítőt a kukorica nedves őrlésével állítják elő és ilyen feldolgozási mód mellett a mérgek nem kerülnek bele a végtermékbe – áll az SGS szerbiai vezérigazgatójának levelében.
– A magas nyári hőmérsékletek és a szárazság ideális feltételeket biztosítottak az Aspergillus flavus nevű gomba elterjedéséhez. Ez a gomba termeli az aflatoxinokat. Az élelmiszerekben előforduló méreganyagok tekintetében az aflatoxin az ember számára ismert leginkább rákkeltő anyag. Embert és állatot egyaránt veszélyeztet. A kedvezőtlen időjárásviszonyok miatt feleannyi kukorica termett Szerbiában, mint egyébként, most pedig egy újabb probléma jelentkezett, amely veszélyezteti az emberek és az állatok egészségét is. Amint azt már elmondtam, az eddigi vizsgálatok bebizonyították: az aflatoxinok a megengedettnél magasabb arányban vannak jelen az idei kukoricatermésben. Ez a tény az illetékesek és a termelési, raktározási, eladási és feldolgozási lánc résztvevőinek minél határozottabb, illetve gyorsabb reakcióját követeli meg. Minden jel arra mutat, hogy a gomba a termőföldeken kezdett el terjedni és hogy az illetékesek nem reagáltak a jelenségre. Ha még időben megtették volna a szükséges lépéseket, akkor valamelyest csökkenthették volna a termés fertőzöttségét. Bár a problémára a kukorica betakarítása után derült fény, még ekkor is van rá lehetőség, hogy akciótervvel megvédjék a kukorica fogyasztóit és felhasználóit. Persze a szükséges intézkedések meghozatalához alapfeltétel, hogy az illetékesek beismerjék ezt a valós és komoly problémát. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a kukorica aflatoxinos mérgezése járványszerűen a környező országokat, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát is érinti. A fertőzés mértéke országról országra változó. Az említett államok még időben meghozták a kellő intézkedéseket, a betakarítás előtt és után is, ezért esetükben a szerbiainál jóval enyhébb a fertőzés mértéke – összegezte Ukropina.
A minisztérium hallgat Az ügy kapcsán telefonon felkerestük a mezőgazdasági minisztériumot is, ott azonban azt kérték, hogy elektronikus levél formájában küldjük el kérdéseinket. Azt nem tudták megmondani, hogy választ mikor kapunk. Egyebek mellett azt kérdeztük, hogy a minisztérium értesült-e a laboratóriumi vizsgálatokról és ha igen, akkor milyen lépéseket tettek meg az illetékesek, valamint miért nem értesítették a közvéleményt. Arra is szerettünk volna választ kapni, hogy a fertőzött kukoricát feldolgozták-e már és megtörténhet-e, hogy valamilyen formában az emberek asztalára kerül. Valamint arra is rákérdeztünk, hogy megfelelnek-e a valóságnak azok a nem hivatalos információink, hogy az emberi fogyasztásra alkalmas kukoricát Szerbia már eladta külföldre és semmi sem maradt belőle az országban. |
Az írásos válaszból az is kiderül, hogy a fertőzéssel kapcsolatban még október 10-én megérkezett az első utalás. Akkor Olaszországból a fertőzés miatt visszaküldtek egy szerbiai kukoricaszállítmányt. Az Európai Unió RASFF élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszere azonnal nyilvánosságra hozta honlapján az esetet.
Ukropinától megtudtuk, hogy a világban több tudományosan is elismert módszer létezik az aflatoxinokkal fertőzött gabona feldolgozására. Példának okáért ammóniával lehet kezelni a gabonát, amely így alkalmassá válik az állati takarmánnyá való feldolgozásra. Egy másik lehetőség, hogy a fertőzött kukoricát megfelelő mennyiségű egészséges kukoricával keverjék, magyarázta Ukropina, figyelmeztetve: a hosszabb raktározás során csak fokozódik a méreganyag aránya. Az amerikai intézmények ajánlása szerint fertőzés esetén a hosszabb ideig tárolt kukoricát szárítani kell, hogy nedvességtartalma ne haladja meg a 13 százalékot, a termény számára fokozatosan 5 Celsius-fok alatti hőmérsékletet kell biztosítani és ismét át kell szitálni.
