Ramush Haradinaj, Idriz Baraj és Lahi Brahimaj volt gerillaparancsnokok felmentése után eljött az idő a szerb társadalom egyesülésére, és arra, hogy közösen emeljék fel hangjukat a hágai törvényszék ellen – jelentette ki Nikola Selaković szerb igazságügyi miniszter, hozzátéve: a szerb kormánynak szilárd álláspontot kell kialakítania, és komolyan meg kell fontolnia, hogy a jövőben is együtt kíván-e működni a bírósággal, amely bűnözőket szabadít fel.
– Ha létezik még akár egyetlen jogi eszköz is, Szerbia biztosan élni fog azzal érdekei védelme miatt. Ugyanakkor az utóbbi hetek felmentő ítéletei után nehéz bármiféle igazságosságra és jogérvényesítésre számítani Hágában. Szerbia nem fogja megszakítani az együttműködés azon részét, amely segíthet a Hágában előzetes letartóztatásban fogva tartott szerb vádlottaknak. Valószínűleg hamarosan meglátogatom a szerb vádlottakat. A hágai törvényszék mindvégig másképpen viszonyult a szerb áldozatokhoz és a többi áldozathoz. Nem is értem, hogy az elkövetkezendőkben milyen tekintetben működhetnénk együtt a törvényszékkel. Az egész régió számára példát mutattunk: kiszolgáltattuk Hágának Szerbia volt politikai, katonai és rendőri vezetőségét, eljárásokat folytattunk Szerbiában. Így fizették most mindezt vissza Szerbiának – fejtegette Selaković.
Bruno Vekarić háborús bűnök kivizsgálásával megbízott ügyészhelyettest nem lepte meg a felmentő ítélet, hiszen mint mondta: Haradinájék ügyében komoly problémát jelentettek a hiányzó tanúk. Ha nincsenek tanúk, nincsen ügy sem – nyomatékosította Vekarić, hozzáfűzve: Szerbia az utóbbi tizenkét évben 8 ezer oldal dokumentációt küldött el Hágába a Haradinaj-ügyhöz kapcsolódóan.
A dokumentáció tanúvallomásokat is tartalmazott, ügyészi nézőpontból nézve ez pedig már jó alapot biztosít az ügyhöz – magyarázta Vekarić, hozzátéve: Hágában 81 tanúval kezdték az ügyet, majd végül 30 maradt belőlük. Kérdés, hogy mi történt Koszovóban a tanúkkal – hangsúlyozta Vekarić, majd reményét fejezte ki, hogy a szervkereskedelem egyre jobban körvonalazódó ügyében hamarosan előrelépés történik.
Másként vélekedik erről Božidar Delić, a Szerb Hadsereg nyugalmazott tábornoka, aki közölte: amíg John Clint Williamson vezeti az EULEX vizsgálatát, addig nem sok remény van arra, hogy a szervkereskedelemről kiderüljön az igazság. Delić szintén úgy véli, hogy Haradinaj ügye az eltűnt és/vagy meggyilkolt tanúk miatt bukott meg. Delić a történtek ellenére nem véli úgy, hogy Szerbiának meg kellene szakítania az együttműködést Hágával, ugyanakkor szerinte ennek az együttműködésnek kizárólag a szerb vádlottak segítésére kell korlátozódnia.
Aleksandar Vučić kormányalelnök mindehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának december 5-i ülésén valószínűleg a hágai törvényszék utóbbi hat hónapos munkájáról készített jelentés is napirendre kerül. Ebben a témában Vučić tervezi képviselni Szerbiát.
– Ez alkalom lenne arra, hogy kifejtsem, mit is gondol Szerbia a hágai törvényszék munkájáról. Gondoskodom róla, hogy felszólalásom mentes legyen mindennemű politikai állásfoglalástól. Kizárólag a jogi tényekre támaszkodok majd. Ami csütörtökön történt, az csapás mindannyiunk és a jog, valamint igazságosság tiszteletének tekintetében. Szerencsétlenségünkben egyedül talán az jó, hogy részben még azoknak az országoknak a kormányai is elszörnyedtek a horvát tábornokok és a koszovói gerillaparancsnokok felmentésén, amely országok egyébként támogatták a hágai törvényszék munkáját. Az áldozatokat valaki meggyilkolta. Ha nem Haradinaj, akkor elnézést, de ki? Vagy nem fontos, hogy ki gyilkolt koszovói szerbeket? Az sem fontos, hogy Krajinából 300 ezer szerbet üldöztek el? – részletezte Vučić.
***
Carl Bildt svéd külügyminiszter kijelentette: – A hágai törvényszék a múltba röpíti vissza a Balkánt, pedig a régió nemzeteinek a megbékélés és a jövő felé kellene fordulniuk. – A bírói rendszer függetlenségének elve miatt csak óvatosan szabad véleményezni a felmentő ítéleteket – tette hozzá. A háborús bűnök feldolgozását most már a történészekre kell bízni, a régió országainak pedig a megbékélésen kell dolgozniuk – emelte ki Bildt.
