2024. július 17., szerda

Autósoktatás nélkül maradhatnak a falvak

Országszerte több helyen akadozik az autósiskolás felkészítés és vizsgáztatás
(Fotó: Molnár Edvárd)Szerbia az euróintegrációs útra lépve az elmúlt években több jogszabályt is hozzáigazított az uniós normákhoz. Ez így történt a gépjárművezetői oktatást szabályozó törvénnyel is, október 25-től egy korszerűbb, drágább, ám szigorúbb szabályozás váltotta fel az eddig elavultnak számító jogszabályt. Az átállás azonban korántsem történt zökkenőmentesen, ugyanis a szerbiai autósiskolák zömében szinte egy hónapja nem lehet vizsgázni.

A jogszabályokban olyan újdonságok vannak, amelyek más országokban már hosszabb ideje alkalmaznak, míg a szerbiai oktatás, kiváltképp az elméleti része elavultnak bizonyult – magyarázta lapunknak Csapó Imre autósiskolás oktató Bezdánból. Mint megjegyezte, az újításra mindenféleképp szükség volt, azonban a törvényben több olyan szabályozás is található, amely miatt több autósiskola nem tud vizsgáztatni. Az autósiskolák számára az új törvény egyrészt megterhelést és másrészt könnyítést is jelent. Az új program szerint a tanuló addig nem kezdheti meg a gyakorlati oktatást, amíg nem tette le az elméleti oktatást. Az oktató számára ez könnyítés, hiszen a leendő sofőrnek így már van némi fogalma a forgalomról. A baj viszont az, hogy nehézkesen indul meg az új törvény szerinti felkészítés, amit tetéz a jogosítvány megszerzése iránti érdeklődés alábbhagyása is.

– Adminisztratív és gyakorlati okok miatt csaknem egy hónapja nem lehet vizsgázni, de az utóbbi napokban történtek olyan előrelépések, amelyek arra mutatnak, hogy heteken belül megindul az elméleti oktatás, az elsősegély-oktatás és vizsgáztatás is – mondta Csapó Imre.

A leállást egyrészt az okozta, hogy az új szabályozás szerint az eddigi 750 tesztkérdés helyett 3500 kérdésre kell tudniuk válaszolni a diákoknak. A belügyminisztérium az interneten nemrég meg is jelentette az új kérdéseket, azonban azok egy része hibás volt, így még meg sem jelent nyomtatásban.

– Némely kérdések félreérthetően és kétértelműen voltak megfogalmazva, néhol pedig nem volt összeegyeztetve a kép és a szöveg. Mivel még tesztkérdések sincsenek, így még írásos oktatóanyagunk sincs, nem ismerjük az új anyagot, és nem tudjuk felkészíteni a diákokat a vizsgára – pontosított az oktató.

A gyakorlati vizsgáztatás is szünetel, méghozzá adminisztratív okok miatt, ugyanis az autósiskoláknak el kellett készíteni a vizsgaútvonalakat, amelyekre sokan még meg sem kapták az engedélyeket, valamint szerződést kell kötni az illetékes várossal az utak használatáról. Sok helyütt ez is késik. Mindemellett problémák akadtak a törvény által előírt dokumentáció kinyomtatásával is. A törvény ugyanakkor új szabályokat ír elő a gyakorlópályákkal, valamint az oktatóteremmel kapcsolatban is, amelybe például kamerát kell szerelni. Ezekre a változtatásokra viszont az autósiskolák, vagyis újabb nevükön az oktatóközpontok egyéves átmeneti időszakot kaptak. A jogszabály azt is előírja, hogy egy diák mikor kerülhet magasabb kategóriájú forgalomba – a kezdő csak gyakorlópályán vezethet, majd gyér forgalmú útvonalon, ezt követően magasabb forgalomban – azonban ezzel a szabályozással az oktató nem ért egyet, ugyanis minden diáknak más adottsága van, egyes tanulóknak előbb sikerül elsajátítani a tudást, míg másoknak később. Mint megjegyezte, ennek eldöntését jobb lett volna az oktatókra hagyni.

– A tananyag az valójában egy nagyvárosra íródott, és ez egy picit nehézkessé teszi a munkánkat. A gyakorlati oktatás során például igénybe kell vennünk villamos átjárót, a külvárosi vezetés mellett pedig az autópályán való vezetést is gyakoroltatnunk kell. Ez megoldhatatlan számunkra, hiszen a Zomborhoz legközelebb 60 kilométerre van autóút – szögezte le Csapó.

A valódi problémát viszont a jogszabály azon rendelkezése jelent, amely szerint egy éven belül az oktatóközpontoknak több járművel kell rendelkeznie, több oktatót kell alkalmaznia – legalább hármat – és minden további kategóriához saját járművel kell rendelkeznie. Régebben például egy járművet, autóbuszt, teherautót, vagyis az olyan kategóriákat, amelyekre csak esetenként van jelentkező, több autósiskola is használt. Mindez pedig a kisebb autósiskolák esetében – például falvakban – bezárásához vezethet.

– Nem lehet többet járművet bérelni, hanem meg kell venni. Elég csak belegondolni, mennyibe kerül például egy autóbusz. Ezek miatt zártam be most saját autósiskolámat is. Annak ellenére, hogy falumban állandóan voltak diákjaim, mondhatni eredményesen üzleteltem, nem tudok megengedni magamnak plusz befektetéseket, például járműveket, kamerákat, de alkalmazottakat sem – érvelt Csapó Imre, aki a zombori Golf Autósiskolában folytatja munkáját.

Az oktató szerint a jogosítvány megszerzése iránti érdeklődés csökkenését viszont az árakkal lehet magyarázni. Az árakat eddig az autóiskolák határozták meg, most pedig az állam. Az ezer dináros gyakorlati óra – negyven óraszámmal számolva ez már 40 ezer dinár – az elméleti oktatást is fizetni kell, óránkénti 300 dinár, – ez még 12 ezer dinár – a vizsgák oktatóközponttól függően 4–5 ezer dinárba kerülnek, az elsősegély oktatás 8–10 ezer dinárba, a vizsga pedig 2 500 dinárba kerül majd. Ez már túl is lépi a 74 ezer dinárt, és még nem is számoltuk bele az orvosi vizsgálatot, fényképeket és a jogosítvány kiadási illetékeket. Ha pedig valakinek faluból városba kell utaznia autósiskolába, mert a faluban netalán megszűnt az oktatás, pénztárcájában sokkal mélyebbre kell majd nyúlnia.