Mégsem tőkésítik fel a Vajdasági Fejlesztési Bankot, hanem felszámolják azt – erről írtak alá megállapodást csütörtökön este a Szerb Köztársaság és a Vajdaság Autonóm Tartomány kormányának illetékesei. A fejlesztési bank vagyonának és kötelezettségeinek egy részét egy másik bankra fogják átruházni. Hogy melyikre, azt egyelőre nem tudni, a legjobb ajánlatot megfogalmazó bank veheti majd át a VFB vagyonát és kötelezettségeit.
A fejlesztési banknak nagyjából 80 ezer betétese van, akiknek 110 millió euró biztosított és 100 millió nem biztosított betétük van. Az intézmény minden betétese és letétese nyugodt lehet, a pénzük biztonságban van – áll a tartományi kormány közleményében.
A nem biztosított betétekre, amelyekre nincsen fedezet, ötéves kötvényeket bocsátanak majd ki. A kötvényeknek a 78,11 százalékát a Vajdaság AT, 21,89 százalékát pedig a Szerb Köztársaság bocsátja majd ki. Ezekkel a másodlagos piacon lehet majd kereskedni.
A köztársasági és a tartományi kormány megállapodása folytatásának értelmében Vajdaságnak sürgősségi eljárásban kell meghoznia a Tartományi Fejlesztési Alapról szóló törvényt, hiszen a VFB aktívájának egy részét ebbe az alapba viszik majd át. A fejlesztési alapba főleg a jogi személyek hitelportfólióját és a VFB állandó vagyonát viszik majd át. Vajdaságnak egyébként már volt Tartományi Fejlesztési Alapja, az idén év elején ezt azonban beleolvasztották a Vajdasági Fejlesztési Bankba.
Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár szerint jó, hogy a VFB helyett Fejlesztési Alapot alapítanak, mivel a tartomány alternatívát kap a fejlesztésre.
Zoran Radoman tartományi pénzügyi titkár pedig mindehhez kapcsolódóan hozzátette, hogy a tartományi hatalomnak néhány napon belül el kell készítenie a Tartományi Fejlesztési Alapról szóló törvény tervezetét, hogy az minél előbb és sürgősségi eljárásban kerülhessen a Szerbiai Képviselőház napirendjére.
Az alap tulajdonjoga 1:4 arányban oszlik majd meg a köztársaság és a tartomány között – részletezte Radoman, hozzátéve: az alapba feltehetőleg a VFB 18 milliárd dinár és 20 milliárd dinár közötti értékű vagyonát viszik át.
Milan Ćulibrk gazdasági újságíró lapunknak nyilatkozva kifejtette: A VFB problémájának megoldását illetően ez számít a jobb megoldásnak.
– A feltőkésítéssel kapcsolatban volt egy nagy probléma: a tartománynak jelenleg nem állt volna lehetőségében, hogy friss pénzt pumpáljon a fejlesztési bankba. Azt is fontos megemlíteni, hogy az eddigi feltőkésítések, amelyek során nagyjából 13–15 milliárd dinárral növelték a fejlesztési bank tőkéjét, elégtelennek bizonyultak a bank egészséges és jövedelmező működésének biztosításához. A VFB idei vesztesége nagyobb, mint amennyivel eddig feltőkésítették. Ezért kérdéses, hogy milyen eredménye lett volna egy sokadik feltőkésítésnek. Az újabb friss pénz átutalásánál már csak az lett volna rosszabb megoldás, ha bezárták volna a fejlesztési bankot. Az dominóeffektust váltott volna ki, és kihatással lett volna az egész banki szektorra Szerbiában. Számomra viszont az is érdekes kérdés, hogy ki lesz hajlandó és milyen feltételek mellett átvenni a fejlesztési bankot. Ha befejeződik a tranzakció, akkor derül ki, hogy jól döntött-e a köztársasági és a tartományi kormány – részletezte Ćulibrk.
Kérdésünkre, hogy a betétek és letétek átvétele járhat-e bármiféle veszéllyel, kockázattal, a szakértő kifejtette, hogy nem, főleg ha biztosított betétekről van szó, hiszen azokért 50 ezer euróig az állam vállal felelősséget. A nem biztosított betétek tekintetében sem merülhetnek fel komoly problémák, mivel a köztársaság és az állam államkötvényeket bocsát ki ezek lefedésére – mondta Ćulibrk, hozzáfűzve: a vállalatok és az emberek pénze is biztonságban van.
– A tartomány szintén nem veszít semmit ezzel a megoldással és a döntésnek köszönhetően kap egy fejlesztési alapot. Legyünk őszinték: azon kívül, hogy a VFB nevében ott volt a fejlesztési szó, nem sok köze volt a fejlesztéshez, ugyanúgy működött, mint bármelyik másik szerbiai bank. Abban persze nem vagyok biztos, hogy egy alappal majd hatékonyabbá válik Vajdaságban a fejlesztés területe, ez még semmire sem biztosíték. Szerbiában hatalmas probléma, hogy nem átláthatóak a különböző fejlesztési alapok. Nem tudjuk, hogy kihez és milyen alapon kerültek a pénzek, valamint azt sem, hogy a fejlesztési alapokból kifizetett kölcsönöket visszafizették-e valaha. Félek, hogy olyanok is pénzt kaptak, akiknek nem kellett volna, és akik nem rendeltetésszerűen költötték el az eszközöket. Ilyen utalások többször is elhangzottak a Köztársasági Fejlesztési Alappal kapcsolatban, nem hiszem, hogy ez másképpen lett volna a Tartományi Fejlesztési Alapban – fogalmazott Ćulibrk.
