A Tanjug hírügynökség információi szerint az európai uniós tagországok megosztottak az uniós csatlakozási tárgyalások időpontjának odaítélését illetőleg. Egy neve elhallgatását kérő diplomata szerint a tagországok egy része ellenzi az időpont feltételes odaítélését Szerbiának. A szerb kormányfő szerint Szerbia legkorábban jövő júniusban kaphatja meg az időpontot. Az uniós országok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán Szíria mellett, a Nyugat-Balkán kérdése is napirendre került. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője számolt be a Belgrád–Pristina-párbeszéd eddigi eredményeiről.
Az európai uniós tagországok megosztottak az uniós csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését illetőleg, egyes tagországok ellenzik az időpont feltételes kitűzését – tudósított egy a nevét elhallgató brüsszeli diplomatára hivatkozva a Tanjug hírügynökség. Az uniós országok külügyminiszteri tanácskozásának záradékjavaslata szerint, amelybe betekintést nyert a hírügynökség, Szerbiának jó esélye van júniusban megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, miután az Európai Tanács 2013 tavaszán megvitatja a Belgrád–Prishtina-párbeszéd sikerességét és haladást tapasztal. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltétele egyébként is a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat érezhető, fenntartható fejlődése.
– Három nagykövetségi szintű ülés után sem született egyetértés a Szerbiáról és Koszovóról szóló záradékjavaslattal kapcsolatban – árulta el a diplomata.
Annak ellenére, hogy a brüsszeli diplomata nem árulta el, mely országok ellenzik a záradékjavaslatot, a hírügynökség úgy tudja, hogy Anglia, Németország és Hollandia ellenzi a csatlakozási tárgyalások időpontjának megemlítését a dokumentumban, ugyanis véleményük szerint nem történt fejlődés a szerbiai–koszovói párbeszédben. Ugyanakkor Ausztria, Olaszország és Ciprus szerint Szerbia jutalmat érdemel az eddigi jó szándék és a határátkelőhelyekről szóló párbeszéd sikeres megkezdése miatt.
– Emellett egyes tagországok ellenzik, hogy 2013 júniusában Koszovóval aláírják a stabilizációs és társulási megállapodást – vetette fel a brüsszeli diplomata.
A Tanjug szerint a stabilizációs és társulási megállapodás aláírását azon tagországok ellenzik, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét: Spanyolország, Románia, Görögország, Ciprus és Szlovákia. A fennálló megosztottság miatt az európai bővítésről tárgyaló diplomaták és miniszterek kompromisszumos megoldást keresnek.
– Olyan megoldást kell találnunk, amely Szerbiának és Koszovónak is európai perspektívát kínál, valamint amellyel az uniós tagországok is elégedettek lesznek. Ez nehéz lesz, ugyanis a kérdések túlzottan el lettek politizálva – magyarázta a diplomata.
Mint megjegyezte, nem kizárt, hogy a problémáról rendkívüli ülést tartanak, ugyanis kedden már döntést kell hozniuk.
A KÜLÜGYMINISZTEREK SZERINT
A hétfői ülés megkezdése előtt Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter esélyt látott arra, hogy az ET kitűzi Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját, méghozzá a jövő év közepére.
– Nem hinném, hogy az ET úgy döntene, hogy Szerbia azonnal megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, de elképzelhető, hogy 2013 júniusára tűzik ki az időpontot. Természetesen csak abban az esetben, ha a Prishtina–Belgrád-párbeszédben tavasszal fejlődés lesz tapasztalható – nyilatkozta az osztrák külügyminiszter.
Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szerint a Belgrád–Prishtina-párbeszéd első három ülésén több fejlődés volt tapasztalható, mint azt várni lehetett volna, ezért Szerbia mindenképpen jutalmat érdemelne. Hasonlóképp vélekedett a párbeszéddel kapcsolatban Carl Bildt svéd külügyminiszter is, de ennek ellenére nem sok esélyt lát arra, hogy Szerbia számára kijelölnék a tárgyalások kezdetének időpontját.
– Előbb látnunk kell, hogy a megállapodásokat a gyakorlatban is tiszteletben tartják-e – érvelt Bildt.
Giulio Terzi olasz külügyminiszter bejelentése szerint Olaszország mindent megtesz, hogy az EU a záradékjavaslat elfogadása során vegye figyelembe a Belgrád–Prishtina-párbeszéd fejlődését.
BELGRÁD MAGABIZTOS
Szerbia 2013 júniusában már megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat – vélekedett Ivica Dačić kormányfő. Szavai szerint a záradékjavaslat a bizonyítéka annak, hogy Szerbia ennyire sohasem volt közel az uniós csatlakozási tárgyalások időpontjához, mint most. Reményei szerint az ET záradékjavaslata arról fog szólni, hogy az unió márciusban dönt majd a csatlakozási tárgyalás időpontjáról. Mint megjegyezte, Brüsszelben Szerbia és Koszovó kapcsolatának fejlődéséről tárgyalnak a külügyminiszterek.
– Ez nem történt volna meg, ha nem születik meg az integrált határellenőrzésről szóló egyezmény. Nélküle csak 2014-re, vagy még később, 2015-re remélhettük volna a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését – vetette fel a szerb kormányfő.
Szavai szerint az egyezménnyel Szerbia bebizonyította, hogy tisztában van felelősségével és tiszteli az előző kormány által aláírt megállapodásokat.
Ugyanakkor Suzana Grubješić, a kormány európai integrációért felelős alelnöke szerint kérdéses, hogy a záradékjavaslatba belefoglalják-e a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését. Megjegyezte, hogy kétféle záradékjavaslat létezik, az egyikben megtalálható a csatlakozási tárgyalások időpontjának odaítélése, a másikban pedig nem. Kiemelte, hogy néhány tagország még ódzkodik a kérdéstől és a dátumot csak akkor tűznék ki Szerbia számára, amikor a Prishtinával kötött megállapodásokat már a gyakorlatban is alkalmazzák. Érvelése szerint, a szóban forgó országokat úgy lehet meggyőzni, ha a szerb kormány még szorosabbra fűzi velük az együttműködést.
A nyugat-balkáni térségről ma ismét szó lesz Brüsszelben, az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsának ülésén. E testület keretében a tagországok Európa-ügyi tárcavezetői tanácskoznak, és az ő illetékességükbe tartoznak az EU-bővítési kérdések.
