2024. július 18., csütörtök

Osztrák–szerb tárgyalás a Telekomról

A szerb kormány nem hajlandó 1,4 milliárd euró alatt eladni a hazai telekommunikációs vállalatot

Az Austria Telekom és a szerb kormány tárgyalócsoportja pénteken kezdett el egyezkedni a Szerbiai Telekom tulajdonrészének 51 százalékára adott osztrák ajánlat növeléséről. A kormány kitart amellett, hogy a hazai telekommunikációs vállalatot nem adja el 1,4 milliárd euró alatt, az osztrákok eddig azonban nem közölték, hogy hajlandók lennének-e többet fizetni a március végén felajánlott 950 millió eurótól. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Versenyvédelmi Bizottság még nem döntött arról, hogy az osztrákok megvásárolhatják-e a Szerbiai Telekomot.

Sajtóértesülések szerint április 12-éig kiderül, hogy miről egyezett meg a szerb kormány és az osztrák vállalat tárgyalócsoportja.

– A Szerbiai Telekom tulajdonrészének 51 százaléka 1,4 milliárd euróba, egy centtel sem kevesebbe kerül. A vételár ettől csak nagyobb lehet. Ez a kormány állásfoglalása, és az osztrákok ezzel kezdettől fogva tisztában voltak – fogalmazott
miniszterelnök.

Ugyanezt nyilatkozta Nebojša Ćirić gazdasági miniszter is. Ha az osztrákok elfogadják az 1,4 milliárd eurós vételárat, akkor eladjuk a Telekomot, ha nem, akkor többségi állami tulajdonú részvénytársaság marad, hangsúlyozta Ćirić, a folytatásban pedig arról beszélt, hogy mire is kellene elkölteni a Telekomért kapott összeget: „Nem lenne szabad a fogyasztásra fordítani a pénzt, hanem az infrastruktúra fejlesztésére kellene költeni. A lehetséges befektetők 99 százaléka nem hajlandó a 10-es közlekedési folyosótól 30–40 kilométerrel távolabb eső területeken befektetni, még akkor sem, ha a fejletlen régiókban megvalósított befektetésért nagyobb támogatást kapnának.”

Az osztrák Telekom korábbi ajánlata értelmében 950 millió eurót fizetne a Telekom részvényeinek 51 százalékáért, további 450 milliót pedig beruházásokra fordítanának. Az osztrák fél igencsak ködösen fogalmaz, amikor a Szerbiai Telekom megvásárlásáról, illetve a vételárról nyilatkozik.

– A folyamat még nem zárult le, ezért nem nyilatkozhatunk bővebben ajánlatunkról, sem arról, hogy készek-e vagyunk nagyobb összeget fizetni a szerbiai telekommunikációs vállalat 51 százalékáért – magyarázta Ursula Novotni, az osztrák Telekom PR csoportjának a tagja.

– Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy felfedjük stratégiánkat. Annyit árulhatok el, hogy elemezzük a lehetőségeket, és csoportunk tárgyalásokat kezdett a szerb kormánnyal – áll Novotni írásos nyilatkozatában.

Az osztrákok a szerbiai VIP Mobile mobilszolgáltató tulajdonosai is, ezért van szükség a Versenyvédelmi Bizottság döntésére. A bizottság feladata felmérni, hogy az osztrákok a szerbiai telekommunikációs vállalat megvásárlása esetén monopolhelyzetbe kerülnének-e a hazai piacon. Az osztrákok két hónappal ezelőtt felkérték a testületet a vizsgálat elvégzésére, a bizottságnak viszont mostanáig sem sikerült állást foglalnia.

Ezzel kapcsolatban Cvetković a következőket nyilatkozta: „Bárki is vásárolja meg a Szerbiai Telekomot, a hazai vezetékes telekommunikációt illetően 98 százalékos részvételre tesz szert a szerb piacon. Nem az a kérdés, hogy a Telekom új tulajdonosa többséget szerez-e, hanem az, hogy visszaél-e piaci helyzetével. Ilyenkor van szükség a szabályozó intézmények munkájára, amelyek felügyelik a piaci magatartást, illetve megakadályozzák a domináns helyzettel való visszaélést.”

A belgrádi lapok értesülései szerint a Szerbiai Telekom eladásába a Köztársasági Telekommunikációs Ügynökség (RATEL) is beleavatkozott, pontosabban felvilágosította az osztrák felet, hogy az osztrák érdekeltségű VIP Mobile és a Szerbiai Telekom részét képező MTS nem vonható össze, hiszen az osztrákoknak akkor vissza kellene adniuk mobilszolgáltatói licencüket. A RATEL egyelőre nem kívánt nyilatkozni ezekkel az állításokkal kapcsolatban, csupán annyit közöltek, hogy majd az adásvétel után kapcsolódnak be a folyamatba, amikor el kell dönteni, hogy a vevő tiszteletben tartja-e a szerződésben foglalt feltételeket.

Mindezzel egy időben a Telekom szakszervezetei felszólították az államot, hogy ne közvállalatként kezelje a hazai telekommunikációs vállalatot, hanem részvénytársaságként. Ellenkező esetben a hazai telekommunikációs vállalat elveszíti versenyképességét, vélik a szakszervezetek.