Ma Szerbiában a kötelező minimálbér 17 480 dinár – havonta.
Ma Szerbiában az „engedélyezett” lopási határérték 15 000 dinár – naponta.
Ma Szerbiában a rendőrségnek se elegendő pénze, se emberi erőforrása nincs a rendszeres járőrözésre.
Ma Szerbiában a lakosságnak se törvényes lehetősége, se hatósági támogatása nincs vagyonának és testi épségének jogos (ön)védelmére.
De ha az állam nem képes megfelelő módon ellátni a feladatát, akkor teret kell engednie a polgári önszerveződéseknek. A meglopott, megalázott emberek türelme ugyanis elfogyott: a legelszántabbak civil kezdeményezésre maguk próbálják elejét venni településeiken az elharapódzó lopásoknak, a mindennapos rongálásoknak, a féktelen vandalizmusnak.
Pénteken este az oromhegyesi falugyűlés részvevői megszavazták: Önkéntes Polgárvédő Egyesület alakul a faluban. A héten az Oromhegyes Helyi Közösség, az Oromhegyesi Faluház Alap és az oromegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület – mint jogi személyek – megalapítják az egyesületet, elkészül majd a működési szabályzat, összeírják az önkénteseket és beszerzik a szükséges eszközöket – ezután a tervek szerint április 14-én a polgárőrök meg is kezdhetik a munkát. Semmi más feladatuk nem lesz, mint az éjszakai járőrözés. Semmi másra nem kapnak felhatalmazást, csakis megfigyelésre, dokumentálásra, illetve jelentésre – pontosan annyira, amennyire minden más felelősségteljes állampolgár jogosult. A legfeljebb öttagú csoportok „fegyvere” mindössze egy mobiltelefont és egy digitális fényképezőgép lesz. A járőrnapló és a fényképek alapján azonban a helyi közösség és a rendőrség bűnvádi vagy szabálysértési feljelentést tehet a tetten ért elkövetők ellen.
A magyarkanizsai önkormányzat szintén pénteken adta hírül honlapján: a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai mostantól minden áldott nap, éjjel-nappal járőrözve ellenőrzik a tűzcsapokat és az utcai átereszeket, valamint a kéményeket és a vízlefolyó aknákat. De ha a közterületeken bármilyen rendellenességet észlelnek, azt kamerával vagy fényképezőgéppel rögzítik, majd értesítik az illetékeseket.
A ludasi orvhalászokat elkötelezett természetbarátok buktatták le. Ha a természetvédelmi egyesület tagjai járőrözés közben – távcsővel, fényképezőgéppel felfegyverkezve – megfigyelik a cickányokat és a görényeket, könnyen lehet, hogy esetleg egy tolvaj szarka is a horgukra akad – ilyenkor már csak a rend őreinek kellene a tett helyszínére vonulnia és a tanúvallomást felvennie. Van olyan település, ahol ezt a megoldást fontolgatja a lakosság.
Csantavéren a közbiztonság megerősítésére biztonsági őröket szeretnének alkalmazni. Mivel erre sem a helyi közösségnek, sem a szabadkai önkormányzatnak nincs pénze, a hírek szerint a csantavéri vezetőség a biztonsági vállalatokkal tárgyal arról, hogyan tudnák megvalósítani elképzelésüket.
Szabadka egyes utcáiban állítólag szerb, magyar, horvát, bunyevác, macedón, bosnyák szomszédi összefogással utcaőrség bevezetését fontolgatják a lakók.
A polgárőrség – az ingyen, társadalmi munkában vállalt mozgalom – fogalma és intézménye egyelőre hungaricum Európában. A kilencvenes évek elején a magyar polgárőrség a közbiztonság és az akkori rendőrség kritikájaként alakultak meg. Ma Magyarország legnagyobb civil szervezete közel 90 ezer polgárőrt számlál – a magyar közbiztonság és bűnmegelőzés már nem képzelhető el nélkülük. A polgárőrök ma már nemcsak a rendőrség, hanem a határőrség feladataiba is besegítenek, részt vesznek a környezetvédelemben, a gyermek- és ifjúságvédelemben, a kábítószer-fogyasztás megelőzésében, a rendezvények, sportversenyek biztosításában, szervezik a Szomszédok Egymásért Mozgalmat, segítenek a tanyasi embereknek a tanyaprogram keretében, és részt vesznek a közlekedés biztosításában. Az ösztönös védekezési reflexből tudatos és szakmailag megalapozott munka lett, de törvény a polgárőrségről csak 2006-ban született.
Mivel Szerbiában még nincsenek meg egy valódi polgárőrség létrehozásának a törvényes feltételei, a hatályos jogszabályok és a helyi közösség alapszabálya által adott lehetőségeket kihasználva Oromhegyesen olyan egyesületet hoztak létre, amellyel remélhetőleg mégis tenni tudnak majd egy kistelepülés közbiztonságáért. A polgárőrség intézményének a jogrendbe történő beillesztéséhez politikai akarat, a közbiztonsági helyzet javításához a büntetőjogi törvény módosítása, a bűnüldözés eredményességéhez hatékonyabb rendőrségi beavatkozás, a bűn megelőzéséhez polgárőrségek megalakítása és lakossági összefogás kell.
A törvénytisztelő polgárok teszik kötelességüket.
Most az őket képviselő törvényhozókon van a sor.
