A nagyobb szerbiai bankok egyikében azonban azt nyilatkozták a B92 RTV-nek: nem tudják, hogy milyen körülmények között kaphatna Ražnatović ekkora készpénzhitelt. Létezik ugyan egy úgynevezett VIP-hitel, amelyet az átlagembertől jobban keresők igényelhetnek, ezt azonban csak nagyon ritkán hagyják jóvá a bankok. A belgrádi lapok szerint Ražnatović már pénteken ki szeretné fizetni a rá és nővérére, Lidija Ocokoljićra vonatkozó vádalkuban meghatározott összeget. Emlékeztetésképen, Ražnatović kedden beismerte, hogy 2000 és 2003 között az Obilić labdarúgóklub tulajdonosaként tíz játékos eladása alkalmával visszaélt hivatali helyzetével, valamint bevallotta, hogy engedély nélkül tartott fegyvert. Nővére a hivatali helyzettel való visszaélés vádját ismerte be. A testvérpár a vádirat szerint 4 millió német márkát és 3,5 millió amerikai dollárt tulajdonított el az Obilić játékosainak eladásakor.
A vádalkut még a belgrádi Felső Bíróságnak is meg kell erősítenie. Azonban, hogy erre milyen határidőn belül kerül sor, nem tudni.
Ivica Dačić belügyminiszter szerint a vádalkunak a másik két vádlott, Dragiša Binić és Jovan Dimitrijević esetében is a bűnösség beismeréséhez kellene vezetnie.
A politikai pártok képviselőinek véleménye a vádalkuról is megoszlik. Vuk Dinčić, a Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselője a szószéken azt mondta, hogy sokkolóan hatott rá az alku híre.
– Nem szabad olyan példát mutatni a bűnözőknek, hogy alkut köthetnek az állammal és kedvezményezett büntetést fizethetnek. Ražnatović maga is beismerte, hogy 5 millió eurót tulajdonított el. Remélem, hogy a bíróság nem fogadja el a vádalkut – fogalmazott Dinčić.
Az ellenzéki Új Szerbia elnöke, Velimir Ilić szerint ebben a történetben Ražnatović az igazi károsult. Marko Karadžić, a Liberális Demokrata Párt emberi jogi megbízottja azok közé tartozik, akik felháborítónak tartják a vádalkut. Elképesztő, hogy milyen eseményekkel vagyunk kénytelenek szembesülni, hangsúlyozta Karadžić. Hozzátette: az ügyészség és Ražnatović megállapodása sérti az ép elmét és az igazságosságot.
– A szerb állam semmivel sem tartozik Ražnatovićnak, többek között a Zoran Đinđić elleni merényletben való szerepe miatt nem – fogalmazott Karadžić.
Szerbiában minden az alábbi forgatókönyv szerint történik: ha van pénzed, akkor megvásárolhatod a szabadságot – véli Milan Ćulibrk, az Ekonom:east hetilap főszerkesztője, aki szerint nem igaz, hogy az 1,5 millió euróból számtalan polgár részesedhet.
– Ha ebből a pénzből egy eurót adnak a nyugdíjasoknak, akkor a munkanélküliek, vagy a tanügyben dolgozók már semmit sem kaphatnak. Megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy a vádalku miatt majd jobban élnek a polgárok. Nem tudom, hogy hová jutunk, ha a pénzesek megvásárolhatják szabadságukat, a szegényeknek meg raboskodniuk kell – magyarázta Ćulibrk.
VÁDALKU
A jogászok szerint a vádalku gyakorlata az angolszász államokban jellemező, azokban az eljárásokban, amikor az ügyészség nem rendelkezik elegendő bizonyítékkal a vádlott ellen. Szerbiában még gyerekcipőben jár ez a gyakorlat – nyilatkozták a jogászok.
– Ražnatović esetében nagy a különbség a vádalkuban szereplő összeg, és az az összeg között, amelynek eltulajdonítását a vádlott elismerte. Már ez is bizonyos kételyeket ébreszt, mint ahogyan a büntetés időtartama is. Nem tudom, hogy ilyen kedvező alkut olyan személy is köthetett-e volna, akinek nem állna módjában ekkora összeget kifizetni az államnak. Úgy tűnik, hogy a híresség státusa megvéd azoktól a büntetőjogi eszközöktől, amelyek az átlagemberre vonatkoznak – véli Vesna Rakić-Vodinelić, a jog professzora.
