A Szerbiai Képviselőház folyamatban lévő ülésén négy igazságügyhöz kapcsolódó törvény szerepel napirenden: az ügyvédekről, a közjegyzőkről, a végrehajtásról szóló törvényjavaslatok és a büntetés végrehajtási törvény módosítási javaslata. A Vajdasági Magyar Szövetség az első három javaslatra tizenkettő módosítási indítványt nyújtott be. Az ügyvédekről szóló törvényjavaslatra benyújtott indítványok kivételével az igazságügyi miniszter asszony a tizenkettőből hetet elfogadott. A parlament tehát már a VMSZ indítványaival kiegészített törvényjavaslatokra szavaz majd. Az elfogadott módosítási indítványokról, valamint a közjegyzőség intézményének szerbiai meghonosításáról Varga László , a VMSZ parlamenti képviselője nyilatkozott lapunknak.
Mi az elfogadott indítványok lényege?
– Kértük, hogy a közjegyzők és a végrehajtók cégtáblája, valamint pecsétje kötelező jelleggel legyen kétnyelvű azokban a községekben és városokban, ahol valamelyik kisebbség nyelve hivatalos használatban van. Javasoltuk, hogy a jövőben felálló közjegyzői és végrehajtói kar megválasztásakor tartsák tiszteletben a községek etnikai arányait. A másik fontos elfogadott módosítási indítvány a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozik a közjegyzői okiratokban. Az eredeti törvényjavaslatban az szerepelt, hogy a közjegyzői okiratot a közjegyző elkészítheti szerbül, vagy szerbül és valamelyik kisebbség nyelvén párhuzamosan. Indítványunk értelmében a polgár döntheti majd el, hogy a közjegyző milyen nyelven készítse el számára a dokumentumokat. Ennek értelmében ez lesz az első olyan hivatalos nyelvhasználati eljárás, amely esetében érvényesül a nyelvi egyenrangúság.
Ez azt jelenti, hogy a közjegyzői okiratok garantált egynyelvűségéből kifolyólag nem fordulhat elő olyan zűrzavar a magyar nyelvű szerződésekkel, mint ami az utóbbi időben egyes vajdasági kataszterekben volt megfigyelhető?
– Elég furcsa lenne, ha az állam által kinevezett közjegyzők készítette magyar nyelvű okiratokat valaki nem fogadná el. Persze Szerbiában minden lehetséges, de ezt nem tartom valószínűnek.
Milyen előnye származik majd a polgároknak a közjegyző intézményéből?
– A közjegyzők két dologgal foglalkoznak majd: számos szerződés és más jogügyleti típus esetében ők lesznek a hitelesítő szerv a bíróságok helyett. Ezenfelül nagyjából nyolc szerződés-, illetve jogügyleti típus összeállítására lesz lehetőségük majd. Persze ezeknek a dokumentumoknak az esetében is ők hitelesítenek. A közjegyzőség lényege az, hogy a polgároknak számos jogügyletet illetően nem kell a bírósághoz fordulniuk. Így egyszerűbben és gyorsabban intézhetik bizonyos jogügyleteiket.
Az idő mellett esetleg pénzt is megtakaríthatnak majd az emberek a közjegyzőknek köszönhetően?
– Ezt még nem tudom megmondani. A törvény értelmében a közjegyzői kar tizenöt hónap múlva áll fel, az igazságügyi minisztériumnak addig kell elfogadnia a közjegyzők tarifájáról szóló szabályzatot. Tehát csak a szabályzat elfogadása után derül ki, hogy olcsóbb, vagy drágább lesz-e a közjegyzők szolgáltatása. Ha drágább lesz, akkor az egésznek nem lesz túl nagy értelme.
