Zlatko és Sándor száz beteg gyereket szeretne elvinni a tengerre
Zlatko Ribarić előadóművész közel 20 éve Németországban él. Zomborban született, ahogy mondja, igazi láló. Zlatko a dél-bácskai disztrófiás betegek egyesületének a tagja, és az üvegcsont-betegség egyik olyan sajátos, nagyon ritka változatával él együtt, amelyben a világon mindössze heten szenvednek.
A férfi rendkívül céltudatos és eltökélt, akár gyerekekről, akár zenéről legyen szó. Az utóbbinak köszönhetően Zlatkónak már rajongótábora és remek sajtója is van – a kiváló kampánynak köszönhetően a hanghordozó már csak terjesztésre vár.
– Hosszú évek munkáját foglalja magába a Félelem a szerelemtől című album. Az a célom, hogy a lemezek árából befolyó pénzösszeget a hasonló sorsú emberek, elsősorban beteg gyerekek javára fordítsuk. Mintegy száz gyereket, elsősorban vajdasági, ezenkívül szerbiai és horvátországi mozgássérülteket szeretnénk elvinni a horvát tengerpartra – mesél legújabb tervéről.
Zlatko korán felismert ritka betegsége miatt jóformán azt sem tudja, milyen járni. Már gyermekkorában is sok időt töltött kórházban. Unalmában sokat hallgatta a zsebrádiót, folyamatosan énekelt, így szórakoztatta saját magát és betegtársait is. Harmincévesen hagyta el szülővárosát, ekkor került ki Németországba, ugyanis idehaza senki nem vállalta lába amputációját. Thümler doktor ingyen megtette és ezzel megmentette az életét, sőt azért is közbenjárt, hogy a megfelelő gyógykezelés érdekében Zlatko végleg Németországban maradhasson.
Ezekben a nehéz időkben a fiatalember az orvosa mellett a zenéből merített erőt. Most másoknak is általa szeretne örömet adni:
– Nem is tudom, milyen járni – ha nem lennék ebben a helyzetben, talán azok az érzések sem ébrednek fel bennem, amelyek megszülik a dalokat, és másképp látnám a világot is. Mivel pontosan tudjuk, milyen nehéz gyermekként kerekesszékben élni, elsődleges célunk támogatni a disztrófiás betegek egyesületének Fel a fejjel elnevezésű akcióját.
Az egyesületnek az elmúlt években sikerült megszerveznie a gyerekek rekreációs foglalkoztatását, de a gazdasági válság miatt idén erre nincsen elegendő pénzünk. Az egyesület vezetői nagyon bíznak az emberek jóindulatában és remélik, hogy a lemezeladásból összejön annyi pénz, hogy a gyerekek elutazhassanak a tengerpartra, ahol nagy részük még soha nem járt. „Én is jól tudom, mit jelent a klímaváltozás és a barátkozás a sorstársakkal. Azért is különleges ez az akció, mert mi a cédével most adunk is valamit azoknak, akik támogatnak bennünket – fűzi hozzá a péterrévei Pásztor Sándor, a dél-bácskai disztrófiás betegek egyesületének elnöke.
Zlatko terjesztőt keres cédéjéhez
Zlatkóék projektjének keresztapja és támogatója is Zvonko Bogdan: ő adta a most születő megmozdulásnak a Panonski Potpuri, szabad fordításuk szerint Pannon egyveleg megnevezést, és néhány nótájával is megajándékozta a férfit. A daloknál közreműködtek a Neverne Bebe tagjai, az együttes frontembere, Milan Đurđević szerezte a zenét és írta a szöveget, a lemez borítóját pedig a németországi Piero Lerche tervezte. A Garavi Sokak együttes frontembere, Bane Krstić is melléjük állt, ő fogja valószínűleg kiadni a dupla CD-t szimbolikus áron, de Milorad Đurić kultuszminiszter is támogatásáról biztosította az előadót. Zlatkónak még egy merész álma van: szeretne egy közös dalt elénekelni a magyarországi énekesnővel, Auth Csillával is.
– Évekkel ezelőtt figyelmembe ajánlották Magyarországon és megvettem Csilla cédéit. Az akkori ötlet, hogy egyszer közösen énekeljünk, ma már határozott célom. Szeretném Magyarországot is bevonni ebben a projektbe, és egy magyar, szerb, horvát közös eseménnyé tenni. Nekem sokan segítettek, ezt szeretném így viszonozni – mondja Zlatko.
A megjelenésre váró lemez címe Félelem a szerelemtől. Pop-rock dalok, balladák hallhatók rajta. „Az én állapotomhoz a punk vagy valamiféle heavy metal hangzás nem is illene” – teszi hozzá mosolyogva. Arról is mesél, hogy kamaszkorában mindig csinos lányokkal hozta össze a sors, akik ugyan jól érezték magukat a társaságában, de a barátok, családtagok általában fenntartásokkal fogadták a kialakuló kapcsolatot.
„Minden újrakezdésnél féltem – sokat kellett dolgoznom azon, hogy ezek a szorongások megszűnjenek bennem. Nagyon érzékeny vagyok, úgy tekintek az életre: egy van belőle, ezért igazságosnak kell lennünk magunkkal és másokkal szemben is.”
Zlatkónak ez többször is sikerült: kétszer házasodott és van egy lánya, Rebeka. Most ismét boldog párkapcsolatban él.
Céltudatosan, energikusan, tele optimizmussal most azért harcol, hogy minden évben nyaralni vihessék a mozgássérült gyerekeket és egészségügyi segédeszközöket is biztosíthassanak nem csak disztrófiás betegeknek. Közülük sokuknak nincsen elektromos kerekesszéke, pedig óriási dolog egy mozgássérültnek kimenni a levegőre, egyedül – ezt Zlatko is, Sándor is pontosan tudja.
