Nemcsak hogy kevés a rendőr Szerbiában, hanem a nemzeti közösségek részaránya sem megfelelő a rendőrség kötelékében. A nemzeti közösségek nagyobb hányada a kilencvenes években bizalmatlanná vált e szolgálat iránt. Ma ezt az elveszített bizalmat próbálja visszaszerezni a rendőrség, jelentette ki két héttel ezelőtt a Magyar Szónak adott interjújában Mladen Kuribak rendőr tábornok, a belügyminisztérium rendőrségi igazgatóságának osztályfőnöke. Miképpen lehet ezt a bizalmat visszaszerezni, és mi minderről a politikum véleménye? Erre a kérdésre kértünk választ a tartományi parlament elnökétől, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől és a politikai pártok vezetőitől.
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke szerint a belügyminisztériummal való szorosabb együttműködés az elmúlt néhány évben jó eredményeket hozott. A nemzeti közösségek számaránya ugyan nem nőtt a rendőrség kötelékében, de minden évben egyre kevesebb atrocitás történik a nemzeti közösségekkel szemben.
Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tíz éve foglalkozik intenzíven ezzel a kérdéskörrel, ebből kilenc évet tartományi titkárként, most pedig az MNT elnökeként.
– A kisebbségi nemzeti közösség akkor lehet egyenrangú, ha részarányosan van jelen az államigazgatási, államhatalmi struktúrában. Ez egy nemzetközileg elfogadott elv. A szocialista rendszerben még működött az úgynevezett kulcsrendszer, de a kilencvenes években ezt megszüntették. Visszaállítani ezt az elvet nagyon nehéz, sok izzadsággal járó folyamat. Nagy volt az ellenállás, leginkább nem nyílt színű ellenállás, éppen ezért volt nehéz a dolgunk. A kétezres években mégis sikerült elérnem, elérnünk, hogy a jogszabályokban: az alkotmányban, a kisebbségi törvényben, az államigazgatási hivatalnokokról szóló törvényben megjelenjen ez az elv. A tartományi kormányzat az ösztöndíjazási politikától kezdve a felvételi politikán, a szisztematizáláson át a nyelvismeret megköveteléséig alkalmazza ezt az elvet, de ugyanez nem mondható el a köztársasági kormányzatról, amelynek a kezében van az egész állam igazgatása, működtetése, ugyanis sohasem tett olyan gyakorlati-szervezési intézkedéseket, amelyeknek az lenne az eredménye, hogy javuljon a helyzet. Vonatkozik ez a rendőrségre is. Tanulni kellene mondjuk a dél-tiroli vagy a finnországi példából, és olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyek lépésről lépésre javítanának a helyzeten. Az MNT folyamatosan felhívja ezekre a gondokra azoknak a figyelmét, akik bármit is tehetnek az ügy érdekében. Ugyanakkor az MNT ösztöndíját az is megkaphatja, aki magyarként a rendőrakadémiára, e felsőoktatási intézménybe iratkozik.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a magyar emberek túlnyomó többsége még mindig szégyenként éli meg még annak a gondolatát is, hogy rendőr legyen.
László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke szerint az ország vezetése a legutóbbi balkáni háborúk lecsengése után nem tett lépéseket annak érdekében, hogy a különböző nemzeti közösségek otthonosan érezzék magukat Szerbiában, semmiféle figyelmet nem fordított a kisebbségek biztonságérzetének növelésére.
– Ha a szerbiai rendőrség intézményére gondol a délvidéki magyar átlagember, akkor a korrupcióra és a hatalmi joggal való gyakori visszaélésre asszociál. Sajnos, olyan esetekről is halhattunk a múltban, hogy az egészségügyi felmérés során nagyon könnyen kirostálták a magyar vagy más nemzeti közösséghez tartozó jelentkezőket. Még akkor is, ha ugyanolyan fizikai tulajdonságokkal rendelkeztek, mint mondjuk szerb nemzetiségű társaik. A másik komoly probléma pedig a jelenleg állományban szolgálatot teljesítő rendőrök nyelvtudásának a szintje. A magyarok által lakott településeken túlnyomórészt olyan rendőrök dolgoznak, akik nem beszélik a településen élő nemzetiségek nyelvét, vagy ha beszélik is, megtagadják, rosszabb esetben pedig megtiltják a hozzájuk forduló vagy velük kapcsolatba kerülő személyekkel szemben saját nyelvük jogos használatát. Ivica Dačić belügyminiszter kijelentését azzal kapcsolatban, hogy kettős állampolgárok nem szolgálhatnak a rendőrségnél, magyarellenes diszkriminációnak tulajdonítom, hiszen erről eddig nem nyilatkozott soha senki a kormány részéről, csak most, hogy a magyar állam megteremtette a könnyített úton történő (vissza)honosítás feltételeit. Szerbiában eszerint el kellene bocsátani az összes más ország állampolgárságával is rendelkező személyt, legyenek ők bosnyák–szerb, horvát–szerb, montenegrói–szerb vagy bármilyen más állampolgárok. Pontos adatokkal nem rendelkezem. Ennek nyilvántartása a belügyi és titkosszolgálati szervek feladata, nem a politikai pártoké.
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnökének tudomása szerint a harminc zentai rendőr közül legfeljebb kettő a magyar.
– A fennálló helyzetet azzal magyarázza a szerb hatalom, hogy a magyarok nem jelentkeznek erre a pályára. Természetesen ez az állítás nem helytálló, hiszen jómagam is tudok olyan esetről, amikor teljesen egészséges, pszichikailag és fizikailag is erős magyar fiatalt egészségügyi problémákra való hivatkozással utasítottak el. Sajnos nemcsak a rendőrség kötelékében juthat magyar ember nehezen munkaviszonyhoz, hanem ez a hozzáállás érvényes az élet minden területére. Ezt az állapotot mindenképpen meg kell változtatni. A rendőrség esetében helyi és köztársasági erőket kell létrehozni. Helyi szinten például egy 80 százalékban magyarlakta községben 80 százalékban magyar rendőrséget kell felépíteni, helyi lakosokból. Tartományi és köztársasági szinten pedig alkalmazni kell a pozitív diszkrimináció elvét. A kettős állampolgárság nem szabad, hogy befolyásolja azt, hogy valaki lehet-e a szerbiai rendőrség tagja, hiszen Szerbia is az EU felé tart. Az MPSZ tiltakozik az ilyenfajta diszkrimináció ellen. A rendőri munka is egy a szakmák közül, törvény szabályozza a tevékenységet. Aki betartja a törvényt, a viselkedési kódexet, azt nem zárhatják el a lehetőségtől. Csak akkor lenne jelentősége a kettős állampolgárságnak a rendőrség kötelékén belül, ha a környező országokat ellenségként kezelnénk és a törvényen kívül is kisebbségellenesen kívánná felhasználni a szerbiai rendőrséget a szerb politikai hatalom. A rendőrt törvény és eskü köti a titoktartáshoz, a tevékenysége formáihoz, ha ezeket nem tartja be, törvény által üldözhető. Így teljesen értelmetlenné válik bárkitől elvenni a jogot, hogy munkaviszonyt létesíthessen a rendőrség kötelékében, ha életvitelszerűen Szerbiában él, egészséges, erkölcsileg tiszta, de több állampolgársággal rendelkezik.
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke arra emlékeztet, hogy ez a párt már többször javasolta, hogy a nemzetiség kinyilvánítása helyett az állami intézményekben dolgozóktól kérdezzék meg, mi az anyanyelvük és azon felül milyen más nyelveket beszélnek:
