Szerbiában pillanatnyilag 700 000 ember él a létminimum határa alatt, további 727 000-en pedig munkanélküliek, közölte nemrégiben Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter. Bár Vajdaság számít Szerbia legfejlettebb régiójának, elmondása szerint mégis itt kapnak a legtöbben szociális segélyt, méghozzá a lakosság 40 százaléka: a legtöbben Fehértemplom, Magyarcsernye és Törökkanizsa községekben élnek szociális segélyből – szerinte azért, mert a vajdaságiak jól informáltak, és a szociális szolgáltatások a tartományban hozzáférhetőbbek, mint máshol. A témával kapcsolatban Svetlana Gagićtyal, az óbecsei szociális központ igazgatónőjével beszélgettünk.
Megalapozottnak tartja-e a miniszter úr kijelentését?
– Bár véleményem szerint a kijelentés egyik része azon a tévhiten alapszik, hogy Vajdaság még mindig fejlettebb, mint Szerbia többi régiója, a lényeget tekintve úgy gondolom, a kijelentés megalapozott. Mi a sajtó útján is rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot, és minden hozzánk forduló érdeklődőnek pontosan elmondjuk, milyen jogok illetik őt meg. Azt is el kell dönteni sok esetben, hogy a szociális központ vagy inkább a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat illetékes az ügyben. Ha esetleg többéves munkaviszonnyal rendelkezik az igénylő, azt javasoljuk: először próbálja meg a biztos és tartós nyugdíjjogosultságot megszerezni – ha az nem sikerült, akkor kerüljön be a szociális védelmi rendszerbe. Köztudott, hogy sok óbecsei lakos vesztette el állását az utóbbi években: a Fadip, az Október 8. bútorgyár, a sörgyár egykori munkásai kerültek utcára – közöttük olyan idősebb személyek is, akik valamilyen oknál fogva még nem szerezték meg jogosultságukat a nyugdíjra.
Mi a feltétele a szociális segély megszerzésének?
– Az, hogy az illető munkanélküli legyen. Most azonban drasztikus változások várhatóak, áprilisban ugyanis megszületett az új szociális védelmi törvény, és most várjuk a tájékoztatást arról, hogy mi fog pontosan történni a jövőben. Akik április 12-éig átadták irataikat, a régi feltételekkel még bekerültek a szociális rendszerbe, de a többieknek egyelőre várniuk kell, a törvény alkalmazásához ugyanis több rendeletet is el kell fogadni, és ezeket csak május 12-én fogják Belgrádban részletesen ismertetni velünk. Tehát akik április 12-e után adták be igényüket a szociális ellátásra, azoknak meg kell várniuk az új normatívák kihirdetését, de ezekről többet egyelőre nem mondhatok.
A szociális központ adatai alátámasztják a szociális esetek számának a növekedését?
– A szociális juttatásokban részesülők száma jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban: 2009-ben szociális segélyre – anyagi juttatás, ápolási támogatás, otthonban vagy családban történt elhelyezés formájában – 5504 esetben voltak jogosultak az igénylők, 2010-ben ez a szám 5915-re nőtt.
Lehetséges-e többszörösen vagy hamis iratokkal segélyt igényelni?
– Nem. Jelenleg minden ügyfelünk személyi szám alapján kerül a központi rendszerbe – ha véletlenül előfordulna, hogy valaki más községben is igényelt támogatást, az azonnal kiderül. Hamis iratokkal sem lehet visszaélni, a szociális munkások ugyanis – bejelentkezés nélkül – kijárnak terepre, és ha többszöri próbálkozásra sem találják a bejelentett lakcímen a családot, az elveszti a megszerzett jogosultságot. Manapság mindenki érzékeny az ilyen visszaélésekre, ezért az is előfordul, hogy a lakosság értesít bennünket, ha ilyen gyanúja van. Ügyfeleinknek kötelessége, hogy a jogosultságot érintő változásokat 15 napon belül bejelentsék nekünk – ha gyanút fogunk, hogy ez nem történt meg, ennek is utánajárunk. Olyan például már előfordult, hogy valaki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, de erről bennünket elfelejtett értesíteni – a jogosulatlanul felvett támogatást ilyenkor vissza kell fizetni.
