Az al-Kaida első emberének meggyilkolása után számolhatunk-e megtorló akciókkal, terrortámadásokkal?
– Az első napokban tartottam attól, hogy Oszama bin Laden követői, feltüzelve vezérük meggyilkolásától, támadásokat hajtanak majd végre. Szerencsére ez az időszak lejárt. Szerintem most egy szenzációs terrortámadás végrehajtására készülnek, hogy bebizonyítsák, szervezetük nem halt meg. Persze az is igaz, hogy a terroristák sohasem az elvárások szerint járnak el, tetteiket leginkább a meglepetésszerűség jellemzi. Ennek alapján nehéz pontosan felmérni, mi minden történhet a közeljövőben. Abban azonban biztos vagyok, hogy a nemzetközi terroristahálózat nem semmisült meg bin Laden likvidálásával, és a jövőben is támadásokat hajtanak majd végre.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az Egyesült Államok vagy az Európai Unió szerbiai nagykövetségei is célpontjai lehetnek egy-egy megtorló támadásnak?
– Igen, nem alaptalan erre a lehetőségre gondolni. Az USA vagy az EU tagállamainak nagykövetségei ideális célpontok a terroristák számára, függetlenül attól, hogy melyik külképviseletükről van szó. Ezért nem tartom túlzónak az intézkedéseket, amelyeket a szerb rendőrség tett Oszama bin Laden meggyilkolása után. Szigorúbbá vált a szerbiai légtér és az egyéb közlekedési útvonalak ellenőrzése, valamint fokozták az USA, Izrael és az EU-tagállamok nagykövetségeinek védelmét.
Az al-Kaidára bin Laden nélkül is veszélyes terrorhálózatként kell tekinteni?
– Persze, mivel műveleti szinten az utóbbi években nem is bin Laden irányította a szervezetet, és az ennek ellenére nagyon is jól működött. Az al-Kaida számtalan csoportból áll, amelyek a világ számtalan pontján tevékenykednek. Maga Oszama bin Laden pedig holtan szerintem sokkal veszélyesebb, mint élőként. Követői mítoszt szőnek majd köré, szimbólumot faragnak belőle, a jövő terroristái példaképként tekintenek majd rá.
Szerbiában és a környező országok némelyikében igencsak jelentős muzulmán közösség él. Mennyire szőtte át ezeket a közösségeket a radikális iszlám, és mennyire vannak kapcsolataik az al-Kaidához hasonló terrorista szervezetekkel?
– Az iszlám a Balkánon tradicionálisan mindig is inkább Törökországhoz húzott, és soha nem a radikalizmus jellemezte. A környező országok muzulmán közösségei meglehetősen toleránsak, ezért képesek együtt élni a más vallások követőivel. Ugyanakkor a múlt század kilencvenes éveiben a vahabiták a Balkánon is egyre tömegesebbé váltak. Sőt, Oszama bin Laden követői Bosznia-Hercegovinában részt vettek a háborús történésekben, és szörnyű gaztetteket követtek el, valamint elszórták a radikális iszlám magját. A Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában élő fiatal muzulmánok körében ma már sokkal többen vallanak radikális elveket, mint a háború előtt. Ennek ellenére nem hiszem, hogy a radikális iszlám erős gyökereket eresztett a Balkánon. A muzulmánok többsége elveti a fanatikus elveket. Ennek ellenére hozzátenném, hogy amikor a terrorizmusról, illetve a terroristákról van szó, akkor két szám létezik: elegendő és nem elegendő. Attól tartok, hogy a Balkánon fellelhető terroristák száma bőven elegendő ahhoz, hogy egyszer komoly problémákat okozzanak.
Függetlenül Oszama bin Ladentől: elképzelhetőnek tartja, hogy Szerbia bármikor terrortámadás célpontjává váljon?
– Ebben a pillanatban nehezen tudom elképzelni, hogy Szerbia bármilyen támadás célpontjává válhat. Ennek ellenére az ország terrorista-elhárító egységei igencsak felkészültek, és képesek lennének megfelelően eljárni egy esetleges támadás esetén. Ugyanakkor ennek az éremnek is két oldala van: a szerb biztonsági szolgálatok, mint mondjuk a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség, úgy érzem, kicsit elmaradottak, s így nem hiszem, hogy képesek lefedni a terrorizmussal kapcsolatos megelőző feladatokat.
Az USA megbízott erői a pakisztáni államhatalom tudtán kívül egy évig figyelték a házat, ahol bin Laden rejtőzködött. Elképzelhetőnek tartja, hogy az USA vagy más országok erői ugyanígy járnak el Ratko Mladićtyal kapcsolatban?
– Ez nem kizárt. Már csak azért sem, mert a szerbiai szolgálatoknak szerintem már senki sem hisz. Ezért lehet, hogy bizonyos külföldi szolgálatok akciókat hajtanak végre Szerbiában, és Mladić után kutatnak a kormány tudtán kívül.
