2024. július 18., csütörtök

Támogatás a felsőbb éves hallgatóknak is

Az MNT és a zentai önkormányzat közötti véleménykülönbségek nemzeti tanácsunk hétfői ülésén is paprikássá tették a hangulatot

A Magyar Nemzeti Tanács hétfői, tizedik rendes ülésén elfogadta a demonstrátori ösztöndíjakról szóló határozatjavaslatot, amelynek értelmében augusztusban felsőbb éves hallgatók is pályázhatnak ösztöndíjra. Döntés született azokról a kulturális intézményekről és iskolákról, amelyek esetében a tanács 50 százalékban átveszi a társalapítói jogokat. Rácz Szabó László, aki a tanácsot diktátori szándékokkal vádolta meg, felszólalásaival mozgalmassá tette az ülést, és igencsak felkorbácsolta a többi MNT-tag kedélyét.

A demonstrátori ösztöndíjakról szóló határozatjavaslat beterjesztésekor Lengyel László, a nemzeti tanács közigazgatási hivatalának felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa elmondta, hogy az ösztöndíj egyrészt támogatná a kiemelkedő teljesítményű felsőbb éves egyetemistákat, illetve főiskolásokat, másrészt pedig a majdani elsőéveseknek is támogatást jelentene tanulmányaik végzésében, hiszen az idősebb hallgatók vállalnák az elsőévesek mentorálását.

Az ösztöndíjat olyan 8-as átlag felett teljesítő hallgatók pályázhatják meg, akik általános és/vagy középiskolai tanulmányaikat magyar nyelven végezték, jelenleg pedig valamelyik állami alapítású felsőoktatási intézményben tanulnak állami költségen. A majdani ösztöndíjasoknak határozatot kell aláírniuk, hogy segítik az MNT által ösztöndíjazott elsőéves hallgatókat.

Korhecz Tamás: Az MNT többletpénzelést vállal az átvett intézmények esetében

Egy mentor várhatóan 5–10 elsőévest segít a felsőoktatás mindennapjaiba való beilleszkedésben. A demonstrátori ösztöndíjak összege 130 és 150 euró között alakul majd. A demonstrátori ösztöndíjak, illetve a pályázók elbírálása szinte teljes egészében a majdani elsőévesek számára korábban kidolgozott rendszer alapján történik majd.

A tanács az ülésen 13 kulturális intézmény, 12 általános iskola és 6 középiskola társalapítói jogainak az átvételét kezdeményezte.

Azon korábban kiemeltté nyilvánított kulturális intézmények alapítói jogainak az 50 százalékát veszi át az MNT, amelyek alaptevékenysége egyértelműen a magyar kultúra megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez kapcsolódik, mondta Lovas Ildikó, a közigazgatási hivatal kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa.

Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke közölte, hogy a társalapítói jogok átvételének függvényében nem csökken az intézmények állami költségvetésből történő pénzelése, mivel az MNT többletpénzelést vállal majd.

Rácz Szabó László: A nemzeti tanács a társalapítói jogok átvételével rosszat tesz a vajdasági magyar közösséggel

Rácz Szabó László már az intézmények kapcsán is diktátori, illetve centralizációs szándékkal vádolta meg a tanácsot. Szerinte az MNT-nek nem kellene beleavatkoznia a helyi intézmények működésébe. A nemzeti tanács visszahozza a miloševići időkből ismert diktatúrát, állapította meg Rácz Szabó. Felvetéseinek ellenére azonban az MNT elfogadta az intézményekre vonatkozó határozatjavaslatot.

Az iskolákat illetően azon intézmények társalapítói jogainak átvételét kezdeményezte az MNT, amelyekben javarészt magyarul folyik az oktatás. Ezek az iskolák az állami támogatás mellett a nemzeti tanács többletpénzelésében részesülnek majd.

Rácz Szabó ezzel a témával kapcsolatban is folytatta a kétkedést és a vádaskodást, kijelentette ugyanis, hogy az MNT rátelepszik a tömbmagyarságra, illetve annak intézményeire. Sokkal fontosabb lenne megmenteni a szórványmagyarságot, mintsem rátelepedni a tömbben élő magyarokra, állapította meg, majd megkérdőjelezte a nemzeti tanács eddigi igyekezetének eredményességét a szórványban a magyar nyelvű oktatás megőrzésére, de a nemzeti tanácsokról szóló törvény megfelelő mivoltát, illetve minőségét is feszegette. Rácz Szabó szerint a MNT azzal, hogy átveszi a kulturális, valamint az oktatási intézmények társalapítói jogait, valójában rosszat tesz a vajdasági magyar közösséggel, és veszélyezteti annak fennmaradását.

A Magyar Nemzeti Tanács tagjai kikérték maguknak a vádakat, sokan a felháborodástól felugrottak székükről, és egymás között sugdolódzva igyekeztek levezetni a Rácz Szabó felszólalásai által keltett indulatot. Az oktatási kérdésekben illetékes MNT-tagok pedig igyekeztek felvázolni a szóban forgó területen eddig elért eredményeket, vagyis ismertették azokat az előrelépéseket, amelyekkel hozzájárulnak a magyar nyelvű oktatás megőrzéséhez a szórványban.

Az ülésen a tankönyvekről is szó esett. A nemzeti tanács teljes mértékben elfogadhatónak tartja a Klett Kft. Földrajz magyar nyelven című tankönyvét az általános iskolák 5. osztálya számára, javítási indítványai elfogadása esetén pedig a Dragon Games Kft. óvodások számára kidolgozott füzetét is megfelelőnek tartja.

Az MNT emellett elfogadta a gimnáziumok, a szakközépiskolák és művészeti iskolák magyar osztályai számára kidolgozott anyanyelv és irodalom nevelési programot, amelyet az újvidéki Magyar Tanszék munkatársai dolgoztak ki a nemzeti tanács felkérése nyomán.

Az általános iskolások anyanyelv és irodalom tudásszintjének meghatározásáról szintén döntött a tanács.

Végül utolsó napirendi pontként javaslat született a tanácsot a Pannónia Alap Kuratóriumában képviselő személyről. A tanácsot eddig Barát Tóth Lívia képviselte a kuratóriumban, ő azonban tájékoztatási tanácsosi tisztségéről való lemondása után kuratóriumi megbízatásáról is lemondott. Az MNT az új kuratóriumi tagnak Simon Erzsébet Zitát, a közigazgatási hivatal közelmúltban kinevezett tájékoztatási tanácsosát javasolta.

A következő 13 kulturális intézmény társalapítói jogainak átvételét kezdeményezte az MNT: az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ és a Zentai Magyar Kamaraszínház, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, valamint a Cnesa Oktatási és Művelődési Központ, a Topolyai Népkönyvtár, az Óbecsei Népkönyvtár, a szabadkai Gyermekszínház, a Népszínház, a Kosztolányi Dezső Színház, a Városi Múzeum és a Városi Könyvtár, valamint az Újvidéki Színház.

Az MNT az alábbi általános iskolák, illetve középiskolák társalapítói jogait veszi át: az adai Cseh Károly Általános Iskola, a topolyai Csáki Lajos Általános Iskola, az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola, a péterrévei Samu Mihály Általános Iskola, a horgosi Október 10. Általános Iskola, a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, a kishegyesi Ady Endre Általános Iskola, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola, a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola, a szabadkai Gróf Széchenyi István Általános Iskola, a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola, az adai Műszaki Iskola, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, a Zentai Gimnázium, a Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola, valamint az Egészségügyi Középiskola és a topolyai Mezőgazdasági Iskola.