Dejan Šoškić, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója a napokban bejelentette, hogy a pénzügyi szolgáltatások védelméről szóló törvénytervezet elfogadása után nagyobb rend uralkodik majd a szerbiai pénzügyi piacon. Šoškić szerint a jegybank is igyekezett különböző intézkedésekkel javítani a pénzintézetek ügyfeleinek helyzetén, de az eredmények ellenére szükségesnek látták egy erre vonatkozó törvény kidolgozását. A bankok ügyfelei különösen a gazdasági válság kitörése után kerültek alárendelt helyzetbe, állapította meg a bankkormányzó. A törvénytervezet mindenféle hitelfajtára, illetve banki szolgáltatásra kitér. A jogszabály értelmében a pénzintézetek nem módosíthatnák egyoldalúan a kamatlábat, az eddigi gyakorlattal ellenben az ügyfelek minden bankban a határidő lejárta előtt visszafizethetnék hitelüket, a pénzügyi intézmények pedig nem kérhetnének térítést a hitelkártyák megszüntetése alkalmával.
– A törvénytervezet kötelező jelleggel előírja a banki szerződések tartalmát, és pontosan meghatározza a bankok, illetve ügyfeleik kötelezettségeit és jogait – hangsúlyozta Šoškić.
Lapunknak a téma kapcsán Milan Ćulibrk, az Ekonomeast gazdasági hetilap újságírója nyilatkozott.
A szóban forgó jogszabály elfogadása után valóban jobb és védettebb helyzetbe kerülhetnek a bankok ügyfelei?
– Ez egyértelmű. Azzal a megállapítással is egyetértek, hogy a jogszabály függvényében nagyobb rend uralkodhat a szerbiai bankpiacon. Bizonyos bankok úgy működtek, mintha Szerbia egy vadnyugati ország lenne, nem pedig egy rendezett pénzügyi rendszerű állam. Néhány bank annyira merész volt, hogy ügyfelei értesítése nélkül teljesen megváltoztatta a korábban szerződésben véglegesített hitelek feltételeit. Főleg a lakáshitelek tulajdonosai tapasztalhatták, hogy törlesztőrészletük akár 100–150 euróval is magasabb lett, de bankjaikból erről senki sem értesítette őket. Ez nem normális, sőt nem is erkölcsös. Valóban elfogadhatatlan helyzet uralkodott a hazai pénzügyi piacon. A jogszabály elfogadása után a bankoknak már nem lesz lehetősége ilyen manőverezésre. Azt senki sem tilthatja majd meg a pénzintézeteknek, hogy a kamatlábat az EURIBOR-hoz (az európai irányadó bankközi kamatlábhoz – a szerk. megj.) igazítsák. Az viszont nem történhet meg, hogy a szerződés aláírása után a bank hirtelen megnöveli az árrést. Összegezve: már sokkal korábban szükség lett volna egy ilyen törvényre, mert a gazdasági válság kitörése után a bankok minden lehetséges módon megpróbálták téves lépéseik, illetve veszteségeik terhét ügyfeleikkel cipeltetni.
Más országokban a bankok szintén ügyfeleikre próbálták átruházni a gazdasági válság okozta terheket?
– Nem. Sőt az a legnagyobb probléma, hogy a Szerbiában működő külföldi bankok anyaországukban meg sem próbálkoztak azokkal a visszaélésekkel, amiket országunkban vittek véghez.
Mely területeken élnek vissza leginkább helyzetükkel a bankok?
– A legnagyobb visszaélések a hitelek területén történtek. Ahogyan már mondtam, az ügyfelek tudtán kívül módosítják a hitelek feltételeit, amikor viszont az EURIBOR csökken, akkor megnövelik az árrést és még sorolhatnám. Az utóbbi két évben az EURIBOR egyébként olyan alacsony volt, mint még soha. A bankok emiatt elkezdték emelni az árrést. Néhány pénzintézet 1-ről, 3,5 százalékra növelte az árrést.
Hogyan jellemezné a szerbiai polgárok bankkultúráját, főleg ami a hiteleket illeti?
– A szerbiai emberek egyáltalán nem érdeklődnek a hitelek feltételei iránt, csupán az a fontos számukra, hogy pénzt kapjanak. Alacsony bevételeik miatt az emberek nagy része egyedül akkor juthat pénzhez, ha hitelt igényel. A a hitel ára vagy a következmények már nem érdeklik őket. Ez óriási probléma, és a bankok pontosan ezzel élnek vissza.
