Ratko Mladićot pénteki első meghallgatásán a hágai törvényszék előtt Aleksandar Aleksić belgrádi ügyvéd képviseli. A háborús bűnök elkövetésével vádolt Mladić eddig nem választott jogi képviselőt, ezért a törvényszék jelölte ki mellé Aleksićot. Boris Tadićállamfő a France-Press francia hírügynökségnek adott interjújában megállapította, hogy Szerbia teljesítette a Brüsszel által meghatározott feltételeket és semmi sem akadályozza a tagjelölti státus elnyerését, illetve a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
А korábbi bejelentéseknek megfelelően Mladić délelőtt tíz órakor járul a törvényszék bírói tanácsa elé. A vádlott nem köteles azonnal nyilatkozni az ellene felsorakoztatott vádak kapcsán. Amennyiben a nyugalmazott tábornok nem kíván azonnal állást foglalni bűnösségével kapcsolatban, a bíróság egy 30 nappal későbbi időpontra tűzi ki a meghallgatás időpontját.
A bírói tanács először kilétének megerősítésére kéri fel Mladićot, majd megkérdezik a vádlottól, hogy elolvasta, illetve megértette-e a vádiratot és hajlandó-e nyilatkozni bűnössége kapcsán. Az első meghallgatásra kijelölt ügyvéd, Aleksandar Aleksić korábban Nebojša Pavkovićot, a Jugoszláv Néphadsereg egykori tábornokát képviselte, akit a koszovói albánok ellen elkövetett gaztettek miatt 22 év börtönbüntetésre ítélt a törvényszék. Aleksić pillanatnyilag Stojan Župljanint védi, aki ellen a Banja Luka-i rendőrség vezetőjeként elkövetett gaztettek miatt folytat eljárást a hágai Nemzetközi Törvényszék.
Dragan Šutanovac védelmi miniszter csütörtökön cáfolta Miloš Šaljićnak, Mladić szerbiai ügyvédjének állítását, miszerint a nyugalmazott tábornokot 2009-ben a belgrádi Katonai-orvostudományi Akadémián (VMA) kezelték. A Szerbiai Hadsereg és a Katonai Biztonsági Ügynökség már évek óta felügyeli a szóban forgó intézményt, ezért senkit sem kezelhetnek ott észrevétlenül, szögezte le Šutanovac.
SZERBIA EGY MÁSIK ORSZÁG
Boris Tadić szerb államfő a France-Presse hírügynökségnek nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió a jövő év elejére kitűzi Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontja stratégiai cél az ország számára, hangsúlyozta Tadić, majd hozzátette, hogy az ország nem számít pozitív megkülönböztetésre az unió részéről, csupán ugyanolyan elbánásmódban szeretne részesülni, mint Horvátország 2004-ben.
A szerb államfő elismerte, hogy az EU-csatlakozás érdekében az országnak még végre kell hajtania néhány kulcsfontosságú reformot, ugyanakkor nem érzi úgy, hogy ezeknek gátolniuk kellene a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
– Úgy vélem, Mladić elfogásával, az igazságügy reformjával, a korrupció ellen folytatott küzdelemmel és a vagyon-visszaszármaztatás terén megtett előrelépésekkel Szerbia megfelel a Brüsszel által felállított elvárásoknak. Szeretném azt is leszögezni, hogy nem vesszük majd készpénznek, ha elnyerjük a tagjelölti státust, illetve ha kiderül a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontja. Nem vagyunk naivak. Azt viszont elvárjuk, hogy a többi országhoz hasonló bánásmódban részesüljünk – fogalmazott Tadić.
A szerb államfő ismét megerősítette: Mladić letartóztatása és kiadatása még nem jelenti azt, hogy az ország megfeledkezik a nyugalmazott tábornok segítőiről, illetve azok kilétének a felfedéséről, sem pedig azt, hogy Szerbia nem fordít kellő figyelmet Goran Hadžić hágai vádlott kézre kerítésére. Naponta és percenként érkeznek újabb információk Mladić rejtőzködésének részleteiről, állította a francia hírügynökségnek Tadić, aki sokadszorra cáfolta a vádakat, hogy a szerb államvezetés számára már korábban is ismeretes volt Mladić tartózkodási helye.
– Magas árat fizettünk a nyomozás minden egyes napjáért. Amikor a múlt héten értesültem Mladić letartóztatásáról, megértettem, hogy a D-nap érkezett el. Szerbia nem ugyanaz az ország, mint Mladić elfogása előtt. A mostani Szerbia egy olyan ország, amely teljesítette erkölcsi kötelezettségét, ennél pedig semmi sem fontosabb – hangsúlyozta Tadić.
NEM HISZNEK AZ ÁLLAMVZETÉSNEK
Bár az elnök és az államvezetés többi képviselője is szinte naponta megerősíti, hogy az illetékesek nyomozást folytatnak a Mladić rejtőzködését segítő személyek kilétének felfedésére, a politikai-védelmi elemzők nem sok esélyt látnak a teljes igazság kiderítésére.
Zoran Dragišić, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának professzora megállapította, hogy az illetékesek semmit sem tesznek majd a segítők kézre kerítése érdekében.
– Ha az állam komolyan vette volna a nyomozást, akkor Mladić már sokkal korábban előkerült volna. Bár a szerb titkos ügynökség neve megváltozott, struktúráját és módszereit illetően elmaradtak a szükséges reformok, mivel azok végrehajtása veszélyeztette volna a mostani, illetve majdani politikai koalíciókat – összegezte Dragišić. Tekintettel arra, hogy Mladićot maga az állam bújtatta, nem valószínű, hogy valaha is kiderül az igazság a nyugalmazott tábornok rejtőzködése, illetve az őt segítő személyek kapcsán, szögezte le Dragišić.
Hasonlóan vélekedik Ljubodrag Stojadinović katonai-politikai elemző is, aki megállapította: számára nem világos, hogy Tadić melyik kormányra is gondol, amikor a nyomozás fokozásáról beszél. – Tadićnak a 2003 utáni időszakról sem szabad megfeledkeznie, amikor Mladić már nem rejtőzködhetett különböző katonai létesítményekben. Ezután már csakis a titkos szolgálat segíthette a bujkálásban. Amíg a tábornoknak volt pénze, addig voltak segítői is – véli Stojadinović. Az sem derült ki soha, hogy Radovan Karadžićot ki segítette a rejtőzködésben, emlékeztetett a politikai-védelmi elemző.
Ivica Dačić belügyminiszter ezzel kapcsolatban tegnap elmondta, hogy Mladić letartóztatása után öt nagybecskereki személyt hallgattak ki, a beszélgetések során hallottakról azonban nem nyilatkozott.
80 MILLIÓ EURÓ
A pontos számokat senki sem ismeri, ugyanakkor a Rasim Ljajić vezette hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács szerint a Mladić felkutatásával megbízott 10 ezer nyomozó naponta 15 ezer és 30 ezer euró közötti összegbe került Szerbiának. Csak az idei költségvetésből 44,5 millió dinárt ítéltek meg a nemzeti tanácsnak, a háborús bűnök ügyészségének pedig 131,3 millió dinárt különítettek el a büdzséből. Emellett számolni kell a Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) és a Belügyminisztérium költségeivel is.
A háborús bűnök ügyészsége szerint a szerb büdzséből évente legalább 10–12 millió eurót fordítottak a szökésben lévő hágai vádlottak utáni nyomozásra. A végösszeg eddig nagyjából 80 millió euróra rúg. Az ügyészség az elköltött pénzen kívül azt is kiszámolta, hogy Mladić és Hadžić elfogásának, illetve az európai integrációnak a vontatott üteme miatt mekkora összegtől esett el Szerbia. Az ügyészség szerint az ország csak Mladić miatt évente 1,5 milliárd eurótól esett el különböző európai alapokból.
