Az elemzők korábbi számításainak megfelelően Ratko Mladić pénteken, az első, hágai törvényszék előtti meghallgatásán nem nyilatkozott bűnösségéről. A háborús bűnök elkövetésével vádolt nyugalmazott tábornoknak június 4-én kell ismét a bírói tanács elé járulnia. A meghallgatást Srebrenicán is figyelemmel kísérték.
Mladić, akit letartóztatása óta csakis baseballsapkában láthattunk a médiumokban, a törvényszék előtt is fejfedőben, ezúttal vadász stílusú micisapkában jelent meg. Mladić a következőkkel erősítette meg kilétét a bírónak: „Igen, én vagyok Ratko Mladić tábornok. Az egész világ tudja, hogy ki vagyok”.
A vádakkal kapcsolatban azért nem akart állást foglalni, mert mint mondta: beteg ember és időre van szüksége a vádirat figyelmes átolvasásához. – Időre van szükségem a dolgok átgondolásához, kérem legyenek irántam türelemmel – fogalmazott Mladić.
Aleksandar Aleksić belgrádi ügyvéd, akit a törvényszék rendelt ki a nyugalmazott tábornok mellé az első meghallgatás idejére, közölte a bírósággal, hogy ismertette Mladićtyal a vádiratot.
Az eljárás szabályainak megfelelően a meghallgatást vezető bíró felolvasta a vádiratot, annak ellenére, hogy Mladić ezt határozottan ellenezte és közölte: semmit sem akar hallani a vádiratból. A törvényszék szabályai értelmében a bíró egy harminc nappal későbbi dátumra, július 4-re tűzte ki a meghallgatás időpontját. A boszniai szerbek vádlottak padján ülő egykori katonai vezetője ezt is kifogásolta:
– Tekintettel a vádiratban szereplő szörnyűséges szavakra – mint a népirtás, a polgári személyek üldözése, a kitelepítés, a gyilkosság, az embertelen cselekedetek, a fosztogatás, a túszejtés – legalább két hónapra van szükségem a felkészüléshez – érvelt a bírónak eredménytelenül Mladić, aki annyit azért közölt a bírósággal, hogy ő mindig a szerb népet és államot védelmezte, most viszont Ratko Mladićot védi majd.
A nyugalmazott tábornokot egyébként a scheveningeni börtön kórházi részlegéből vezették a tárgyalóterembe. Sajtóértesülések szerint a vádlottat kivizsgáló orvosok egyelőre nem állapítottak meg semmilyen betegséget, még a szerb sajtóban a napokban emlegetett rákos daganatot sem sikerült diagnosztizálniuk.
A hírportálokon látható felvételekből kiderült, hogy Mladić meghallgatását ilyen vagy olyan érzésekkel, de sokan követték figyelemmel. A szerb főváros egyik kávézójában újságíróknak sikerült olyan vendégeket lefotózniuk, akiknek a képernyő felé forduló arcáról leginkább a vádlottal való együttérzés volt leolvasható.
A Srebrenicától 6 kilométerre fekvő Potočari faluban létesített emlékközpontban több mint húsz nő nézte végig a meghallgatást. Ők mindannyian olyan édesanyák, akik a srebrenicai mészárlásban veszítették el gyermeküket. Egyikük, Nura Alispahić a következőképpen fogalmazta meg érzéseit: „Ha későn is, de jó, hogy bíróság elé állították Mladićot. Bár sokkal inkább nekünk, az áldozatok édesanyjainak a kezébe kellett volna adniuk. Már csak abban reménykedünk, hogy elítélik a népirtás miatt”.
Több mint egy héttel Mladić letartóztatása után még mindig aktuálisak az arról szóló találgatások, hogy Szerbia időzítette-e vagy sem a több mint tíz éve szökésben lévő vádlott letartóztatását. Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője újságírói kérdésre megállapította: csupán véletlen, hogy Mladićot éppen akkor tartóztatták le, amikor ő Belgrádba utazott.
– Az viszont igaz, hogy Tadić Szerbia uniós csatlakoztatására és a kilencvenes évek szerb politikai vezetői okozta szégyenfolt letörlésére irányuló igyekezetei összefüggnek egymással. Az én feladatom, hogy Tadićot és a szerb államot segítsem tevékenységükben. Reméljük, hogy Horvátország idén befejezi a csatlakozási tárgyalásokat, Szerbia pedig jövő év elején elkezdi – fogalmazott Ashton.
Boris Tadić szerb államfő pénteken is folytatta az ország Mladić letartóztatása miatti méltatását. Az Euronews páneurópai hírcsatornának kijelentette, hogy Mladić elfogásával Szerbia sokat javított tekintélyén, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak pedig a következőket nyilatkozta: „Mladić kézre kerítésével és kiadatásával országunk kiérdemelte, hogy az EU hasonló bánásmódban részesítse, mint Horvátországot. Horvátország már az előtt tagjelölti státust kapott, hogy Zágráb kiadta volna Hágának a horvátországi szerbek megölésével vádolt Ante Gotovinát”.
