A Gyöngysziget a horgászok kedvelt helye
XIX. század, tücsökzene és egy nyári alföldi éj – két gróf, a Rohonczy és a Léderer hordók között pókerezik. Mint mindig, most is fogadásból játszanak: ki vesz el szebb hölgyet nőül, melyiknek lesz nagyobb a hozománya, melyiküknek lesznek nemesebb lovai és jobb gyümölcstermése – általában ilyen tétjük volt ezeknek a kártyacsatáknak. Most azért verik a blattot: kinek lesz majd jobb bora? Rohonczy két lóban fogad, hogy ezt a meccset is ő nyeri. Hogy a szőlőtőke Franciaországból vagy Algériából érkezett-e, már sosem fogjuk megtudni, de az biztos: Rohonczy gróf megtarthatta a lovait, mert Bácsföldvárnál, az élő és a holt Tisza ölelésében elterülő Gyöngyszigeten aranysárga nedű fakadt, és megszületett egy Európában egyedülálló borfajta. Valahogy így kezdődött egy vajdasági névjegy története, a krokán muskotályé.
A krokán muskotály sokat követelő és betegségekre érzékeny fajta, nem is maradt meg sehol máshol a kontinensen, ezért tekintenek rá őshonos vajdasági fajtaként. A kiváló bor számos uralkodóház asztalára felkerült, később Tito és Charles de Gaulle is előszeretettel fogyasztotta, és a jól értesültek szerint szerbiai látogatása alkalmával Putyin elnök is megízlelte. Ma csak korlátozott mennyiségben hozzáférhető, elsősorban exkluzív éttermek és a legjobb borházak asztalára kerül belőle, kereskedelmi forgalomba csupán egy belgrádi terjesztőn keresztül kerülhet, Vajdaságban pedig egyedül az újvidéki Heréskert egyik üzletében kapható.
Bora Gvozdenac idén közel 50 000 liter bort remél
Az állami tulajdonban lévő birtokot most az újvidéki székhelyű Euro-Pan nevű cég bérli, ennek többségi tulajdonosa egy Rohonczy-dédunoka, Christian Sauska, a másik Bora Gvozdenac. Vele járjuk be a birtokot: megnézzük az enyészetnek átengedett, műemlékké nyilvánított kastélyt, az elhanyagolt kastélykertet, a régi és az új szőlőültetvényeket.
– A Gyöngysziget valóságos kincsesbánya, jelentős beruházásokkal a kastély és környéke nemcsak a krokán muskotály kiváló termőföldje, de valóságos turista- és horgászparadicsommá is varázsolható, a bizonytalan jogviszonyok miatt azonban egyelőre leálltunk a beruházásokkal – mondja a nyugdíjas újvidéki agronómus, aki ki is költözött a szigetre.
A birtokot 1946-ban államosították, a szőlőültetvényt pedig a Sokolac mezőgazdasági vállalatra bízták. Aztán jött a szokásos forgatókönyv: 2003-ban privatizálták, majd 2005-bena mezőgazdasági minisztérium visszaállamosította, végül eladta a Gyöngysziget bérleti jogát, a Sokolacot pedig csődgondnokság alá helyezte. A magyar cég, amely a Sokolac 70 százalékát birtokolta ekkoriban, nemzetközi bíróság elé vitte az ügyet, és megkezdődött a birtok vesszőfutása.
Az új ültetvényen éppen permeteznek
Egy belgrádi vállalat még a privatizáció előtt levédette a Sokolac által évtizedekig termelt Muskat Krokan bor címkéjét és nevét. A Sokolac új vezetése 2003-ban visszaszerezte a bor palackozási és forgalmazási jogát, de a belgrádi cég továbbra is értékesíti a bort, pereskedik és arra vár, hogy a minisztérium ismét pályázaton keressen új bérlőt a birtoknak.
– Nekünk 2005 óta van szerződésünk a kormánnyal, eszerint húsz évre kaptuk meg a használati jogot 224 hektáron. Szándékunk az volt, hogy életre keltsük a birtokot és visszaszerezzük a Gyöngysziget régi fényét: felújítanánk a kastélyt, a borpincét, új szőlőültetvényeket telepítenénk és fejlesztenénk a borturizmust – ezzel egy fenntartható gazdasági fejlődést, a környező települések lakóinak pedig új munkahelyeket teremtenénk. 2008 óta azonban valakik megpróbálják a birtokot másnak a kezére játszani, ezért a bizonytalan végkifejlet miatt egyelőre leállítottuk a beruházásokat – mondja Gvozdenac, aki szerint az általuk bérelt területen felül a törökbecsei községhez tartozó szigeten további több száz hektár föld áll parlagon, az elhanyagolt gyümölcsfák egy részét pedig a környékbeliek vágták ki tűzrevalónak.
A sziget gyöngyét, a szőlőt többen is szeretnék megkaparintani
A mezőgazdasági minisztérium szerződésszegésre hivatkozva két évvel ezelőtt szerződést bontott az Euro-Pannal, amely most a mezőgazdasági minisztériumot perli, mert a tulajdonos szerint a felmondás indoka nem megalapozott, és a minisztérium nem teljesítette a szerződés szerint ráeső kötelezettségeket sem. Emiatt a cég most egyelőre mindössze 15 hektár szőlővel, mintegy 45 000 tőkével rendelkezik, és azt reméli, idén 45-50 000 liter bort tudnak kitermelni.
A krokán muskotály ízes és karakteres illatú száraz fehérbor, de a belőle készült pálinka is különlegességnek számít, amit a mezőgazdasági vásáron két éve elnyert aranyérem is bizonyít. Ideális körülmények között 50 hektáron 200 000 liter bort lehetne itt termelni, a kastélyt is felújítanák, új épületeket, sportlétesítményeket és üdülőt hoznának létre összesen mintegy 3-4 millió euróból. Bora Gvozdenac szerint ezeknek az ambiciózus terveknek a megvalósításához nem a pénz, hanem a jogbiztonság hiányzik.
– Támogatni kellene azokat a törekvéseket, amelyek komoly befektetésekkel akarnak fejlesztéseket megvalósítani. A történteket, a pereskedés óta zajló állandó felügyelőségi kontrollokat állami terrorként élem meg. Remélem, az év végéig eljutunk a végkifejletig, de a legnagyobb fordulatot a visszaszármaztatási törvénytől reméljük – fejti ki a tulajdonos.
Az egykori kastély a műemlékvédelmi hivatal védelme alatt áll, a mostani bérlő azt ígéri, ezt is felújítaná
Az elbeszélések szerint Rohonczy gróf egy éjszaka minden vagyonát elvesztette a Gyöngyszigeten, amit azzal szerzett vissza, hogy nyíllal eltalált egy, a nejének, Etelkának a fején elhelyezett almát. A gróf kalandos sorsát éli évek óta egykori birtoka is. Amíg a hatóságok nem ismerik fel, hogy a bizonytalan jogviszonyok és pereskedések miatt a Gyöngysziget kincse örökre elveszhet, addig a birtok tovább pusztul, a krokán muskotály fogyasztása pedig a felső tízezer kiváltsága marad – amíg még van belőle.
