Markovics Annamária újságíró egyike volt azoknak, akik pont azon a napon váltak magyar állampolgárrá, amely napon 91 évvel korábban aláírták a Magyarországot megcsonkító és a magyarok egy részét kisebbségi sorsba kényszerítő trianoni békeszerződést. Annamária elmondta lapunknak, hogy már azelőtt tudta, hol helyezkedtek el a régi Magyarország határai, mielőtt tudta volna, hogy mit jelent az irredenta szó. Ezért korábban is úgy érezte, hogy a határon kívül rekedt emberek ugyanolyan magyarok, mint az anyaországban élők.
– Mindig is magyarnak, és nem kevésbé magyarnak éreztem magam. Nem hiszem, hogy ettől a papírtól vagy igazolványtól még inkább magyarrá válnék. Úgy vélem, hogy a kettős állampolgársággal az az egyoldalú szeretet, amit én Magyarország felé éreztem, most viszonzásra talált. Fontos, hogy a Trianonnal határon kívül rekedt magyarok ismét Magyarország állampolgárai lehetnek – fogalmazott Annamária.
Pap Angéla és férje, Roland Bácskossuthfalváról érkezett a főkonzulátusra. Angéla elmondta, hogy mindkettőjükben leírhatatlan az öröm. – Most érzem, most érezhetem teljes egészében magyarnak magam – mondta még mindig remegő hanggal Angéla, majd szégyenlős mosollyal bevallotta, hogy az eskütételt követően alig tudta aláírását adni, annyira remegett a keze a meghatottságtól. Angéla és férje különösen fontosnak érzik, hogy pont a trianoni békeszerződés évfordulóján válhattak magyar állampolgárrá.
Kövér László az eskütételt követően a jelenlévő újságíróknak elmondta, hogy az Országgyűlés tavaly elhatározta: megpróbál szakítani azzal a történelmi hagyománnyal, amely Trianonban csak a tragédiát látja és láttatja. Élhetünk ugyan örökös gyászban, de az elszívja erőnket, véli Kövér László.
– Fordítani kell szemléletmódunkon, de úgy, hogy közben ne feledjük ennek a napnak a gyászos emlékét. Erőt kell próbálnunk meríteni abból is, ami az elmúlt 91 esztendőben történt velünk, hiszen újabb gyászos időszakok, adott esetben tömeggyilkosságok, erőszakos asszimilációs kísérletek után is megmaradtunk a Kárpát-medencében és nem felejtettük el nemzetünk összetartozását. Azt hiszem, hogy ennek a ténynek a nagyszerűségét nem szabad lebecsülni, főleg nem egy olyan Európában, amely éppen az egységesedés folyamatán megy keresztül. Reméljük, hogy ez az egységesedési folyamat rövidesen Szerbia uniós csatlakozásához is elvezet. Ha ez megtörténik, akkor teljesen más létfeltétel áll majd a magyarság rendelkezésére nemzetünk egységének megőrzéséhez, illetve megerősítéséhez. De ehhez szükség van arra is, hogy ne csak a múltba, hanem a jövőbe is tekintsünk, és megpróbáljunk építkezni annak érdekében, hogy utódainkra egy továbbra is összetartó, hagyományait, nyelvét, kultúráját őrző nemzetet hagyhassunk – fogalmazott Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a nemzet összetartozását erősítő elképzelésekben nincsen hiány, pillanatnyilag az ezek megvalósításához szükséges pénz a gond. Ha elmúlik a nem csak Magyarországot sújtó válságos gazdasági helyzet, akkor ezen a téren is fejlődés várható majd, biztosította a jelenlévőket Kövér László.
