2024. július 18., csütörtök

Rendkívüli ülésen a pártok pénzeléséről

Az ellenzék szerint az új törvény nem teszi átláthatóbbá a politikai pártok pénzügyeit és kapcsolatait a gazdasági tényezőkkel

A Szerbiai Képviselőház tegnap kezdődő rendkívüli ülésén a politikai pártok pénzeléséről szóló törvényjavaslatról kezdett el vitázni. Ez egyike azoknak a jogszabályoknak, amelyek különösen fontosak az európai integráció szempontjából. Az ülésen a jövedéki adóról szóló törvény módosítási javaslata is napirenden szerepel.

A hatalmi koalíció pártjai és a Liberális Demokrata Párt jónak, illetve elfogadhatónak tartja a pártok pénzelését szabályozó jogszabályt, míg az ellenzék szerint a törvény függvényében nem válnak átláthatóbbá és ellenőrzöttebbé a pártok pénzügyei.

A törvényjavaslat értelmében természetes személyek 20 havi átlagfizetésükkel támogathatnak politikai pártot, jogi személyek pedig 200 havi átlagkeresettel. A támogatásokat csakis a pártok folyószámlájára lehet majd befizetni, az összegeket pedig egytől egyig el kell könyvelni. Az állami költségvetésből a büdzsé 0,15 százalékát utalnák át a pártok rendes működésére, míg a választási kampányokra a költségvetési kiadások 0,1 százalékát. Az új jogszabály értelmében amennyiben a párt a választásokon nem szerzi meg a szavazatok 1 százalékát, akkor vissza kell fizetnie az államnak a választási kampányra kiutalt pénzt. Éppen emiatt vezetnék be a választási kezesség intézményét, amely függvényében a pártok akkora összeget helyeznének letétbe, mint amekkora összeg a választási kampányra jár nekik.

Jelena Trivan, a Demokrata Párt alelnöke és sajtófelelőse a pártok pénzelését szabályozó aktuális törvény hiányosságaira hivatkozva kérte az új szabályozás támogatását. Trivan szerint a büntető rendelkezések hiánya volt eddig a legnagyobb probléma, az új törvényjavaslat többek között ezt a hiányosságot is elhárítaná.

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke elmondta, hogy a törvényjavaslat nem tökéletes, ennek ellenére pártja támogatásáról biztosította a parlamentet. Jovanović leginkább a választási kezességre vonatkozó rendelkezést kifogásolja. A beterjesztett jogszabály nem oldja meg végleg a politika és az üzleti érdekek egybeolvadását, ehhez egy átfogó reform végrehajtására lenne szükség, véli Jovanović.

A Szerbiai Demokrata Párt elismerte, hogy az országnak szüksége van a pártok pénzelését szabályozó új jogszabályra, ugyanakkor a pártban úgy vélik, hogy a parlament elé beterjesztett változat függvényében nem sikerül majd felszámolni a korrupciót, sem bizonyos csoportosulások politikai pártokra gyakorolt befolyását.

A Szerb Radikális Párt szerint a jogszabályt ilyen formában nem lehet alkalmazni, illetve megállapították, hogy mindez csak a DP felsőbbrendűségének erősítését szolgálja.

Hasonlóképpen vélekedik a Szerb Haladó Párt is, amelynek elnöke, Tomislav Nikolić megállapította, hogy a jogszabály sajnos nem tér ki a köztársasági elnökválasztás kampányának pénzelésére. Tudni kellene, hogy mennyi pénzt különítenek majd el erre a célra, lesz-e választási kezesség, illetve sok más ide vonatkozó kérdésre sem kapunk választ, közölte Nikolić.

A jövedéki adóról szóló törvény módosítási javaslata értelmében a jövőben a benzin jövedéki adója 49,5 dinár lenne, a gázolaj jövedéki adója pedig 37 dinárt tenne ki. A törvényjavaslat elfogadása után a benzin így 4,5 dinárral drágul meg, a gázolaj literjéért pedig 2 dinárral fizetünk majd többet. Egyébként európai viszonylatban Szerbia vezető szerepet tölt be a jövedéki adót magasságát illetően. A szakértők szerint sokkal hatásosabb lenne csökkenteni az üzemanyagra számított jövedéki adót, mivel ha olcsóbban tankolhatnánk, akkor a kereslet is megnőne, tehát több pénz folyna be a büdzsébe.