A gazdasági válság, a rosszul sikerült privatizáció Óbecsét sem kerülte el, ennek következményeiről és a lehetséges kitörési pontokról – többek között a gyógy- és sportturizmusról – legutóbb a városnapi díszülésen beszélt Knézi Péter polgármester. Ünnepi beszéde igencsak derűlátó volt: elmondása szerint a közeljövőben új fejlődési lehetőségekhez jut a község, ugyanis a következő két évben mintegy 80 millió eurós beruházások lesznek a községben. A 30 millió euróból felépülő wellnessközpont ezek közül az egyik legfontosabb, a beruházóval a napokban kezdi meg az önkormányzat a szerződéskötési tárgyalásokat.
Sós Károly még 1904-ben fúrta ki az első kutat Óbecsén, híres is lett a Sós-féle, jódtartalmú artézi víz (sárgavíz) gyógyhatását felhasználó fürdő. Az évek során változtak a tulajdonosok, végül 1948-ban állami tulajdonba került, majd szinte teljesen leépült a fürdő. A városban évtizedekig dédelgették a reményt, hogy Óbecse fürdővárossá fejlődik, a hetvenes években el is készült egy projektterv, de pénz híján akkor nem valósulhatott meg az elképzelés.
A fürdő témájával 2008 őszén kezdett el újból foglalkozni az önkormányzat, és némi koalíciós partneri csörte után a munka a múlt héten érkezett el újabb fordulópontjához: a stratégiai partner kiválasztására kiírt és július közepén lezárult nyilvános felhívást követően a községi képviselők meghatalmazták a polgármestert és a községi tanácsot, hogy egy vegyes vállalat megalapításával kössék meg a szerződést az idegenforgalmi-rekreációs központ megépítéséről a kiválasztott beruházóval, a magyarországi Aquaprofit Zrt-vel.
A város polgárai mindebből ezidáig annyit véltek látni, hogy a kútfúrást abbahagyták, ezért elterjedt az a téves információ, miszerint ezzel együtt a beruházás is (a) kútba esett. Az igazság ezzel szemben az, hogy a termálkút fúrását a Tartományi Nagyberuházási Alap negyvenmilliós támogatásával a kivitelező befejezte, ezzel pedig megvalósult a beruházás alapfeltétele. Mivel a termálkút kapacitása jóval nagyobb a leendő fürdő szükségleténél, ráadásul a víz jelentős mennyiségű metánnal jön föl és könnyen felmelegíthető az ideális fűtési hőfokra, az önkormányzat a városi távfűtés ily módon történő megoldásának a lehetőségét is vizsgálja. A kút egyébként 66 fokos vizet ad, 30 liter/mp-es önkiömléssel és 7,5 bár nyomással, ami nagyjából háromszor több mint a vízvezetékcsövekben lévő jelenlegi nyomás.
A termálfürdő-beruházás a tervek szerint mintegy 200 új munkahelyet teremt majd a városban. Knézi Péter polgármester korábban ezzel kapcsolatosan igen derűlátóan nyilatkozott, elmondása szerint ugyanis nemcsak az új munkahelyek támogatási lehetőségét tudják majd kihasználni, hanem a Nagyberuházási Alap infrastrukturális támogatására is számít az önkormányzat. Különösen fontos szempont ez akkor, ha tudjuk: minden pénz, amit ilyen célra fordítanak, a község százalékarányát növelné a vegyes vállalkozásban. Az együttműködés keretében az önkormányzat a fejlesztésekhez szükséges területek hasznosítási lehetőségét és a termálvíz hasznosítási jogát, az Aquaprofit pedig a fejlesztések megvalósításához szükséges szellemi tőkét, ásvány-, ivó- és termálvizek hasznosításával kapcsolatos szakértelmét és tapasztalatát, a projekt teljes menedzsmentjét, a finanszírozás megszervezését és a létesítmények üzemeltetését biztosítja.
A polgármester elmondása szerint ősszel a beruházással járó adminisztrációs kötelezettségeknek kell eleget tenniük, legkésőbb kora tavasszal pedig a munkálatok is megkezdődnek, és a beruházó szándéka szerint két év alatt tető alá kerül a létesítmény. Az ambiciózus tervek egy 4 csillagos, 200 szobás szállodáról és egy 10 000 négyzetméteres, 2600 négyzetméternyi vízfelülettel rendelkezdő fürdőkomplexumról szólnak, ami a volt lóversenypálya területén épül majd fel, a töltés és az alsó park között, a zsiliptől a szállodáig terjedő 26 hektáron. A jelenlegi Tisza-parti strandra külön részletes terv fog készülni, de a Tisza-part csinosítására a mostani részletes terv is kitér.
A Tisza-parti strandra külön részletes terv fog készülni
Márciusban már aláírt ugyan egy szándéknyilatkozatot a tartományi kormány és a Magyar Köztársaság nemzetgazdasági minisztériuma, valamint az óbecsei önkormányzat és az egészségturisztikai, területfejlesztési, vízgazdálkodási projektjeiről ismert Aquaprofit Zrt., és bár konkrétumokat ez a dokumentum egyáltalán nem tartalmazott, annyit azonban jelzett: mind a tartományi kormány, mind a Magyar Köztársaság kormánya támogatja ezt a regionális finanszírozású beruházási tervet. Udud Péter, a magyar cég vezérigazgatója akkor kijelentette: az Aquaprofit Zrt. az elmúlt 15 évben számos jelentős fejlesztésben vett részt, ezek közül mindegyik néhány év alatt nyereséggel tudott működni. Meglátása szerint a városnak kiváló természeti adottságai vannak ahhoz, hogy egy jól működő idegenforgalmi attrakció helyszíne lehessen. Az önkormányzat éppen ezért most szeretné visszakapni Óbecse fürdővárosi státusát is – ez ugyan jogilag nem feltétele a fürdőépítésnek, de marketingértékénél fogva a lehetőségeket mindenképpen tágítaná.
