Az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének a WikiLeaks honlapján nyilvánosságra hozott csaknem 1000 bizalmas távirata alapján az amerikai diplomatáknak egyaránt kiöntötték a lelküket ellenzéki, kormányzó politikusok, egyházi méltóságok, újgazdagok, laptulajdonosok és újságírók. Sokan kopogtattak a nagykövetség ajtaján, s közülük jó néhányan azzal hálálták meg a szívélyes vendéglátást, hogy azt is elmondták, amiről hallgatniuk kellett volna.
A 2003 és 2010 közötti időszakban elküldött egyik táviratban az olvasható, hogy a nagykövetségen tiszteletét tette Maja Gojković, Vojislav Šešelj radikális vezér egykori közeli munkatársa, Újvidék volt polgármestere. Az amerikai diplomaták úgy ítélték meg, hogy a hölgy igen magabiztos, s meggyőződése, hogy egy nap Szerbia elnöke lesz. A szívélyes, kedélyes légkörre vall, hogy Maja Gojković azzal tréfálkozott, pózolna a Playboynak, s ez nem is keltene politikai érdeklődést. A félreértések elkerülése végett az előbbiekhez hozzáfűzte, hogy ez nem jelenti azt, hogy a lap valaha is tett bármilyen ajánlatot neki.
A 2009. februári keltezésű távirat ismertette, hogy Cameron Munter nagykövet fogadta Mirko Cvetković szerbiai kormányfőt, aki úgy vélekedett, hogy a gazdasági válság kedvez Szerbiának, mert az egyfelől nagyobb lépésekkel haladhat előre, másfelől pedig rákényszerítheti az újgazdagokat, hogy mint mások, ők is tiszteletben tartsák a játékszabályokat. Hozzáfűzte: azt szeretné, ha a népnek, a közvéleménynek kedvezőbb véleménye lenne az újgazdagokról, mert a hazai gazdaság nagy részének a tulajdonosai, ezért azt tervezi, hogy a gazdasági tanácsba bevon 5–8 befolyásos nagyvállalkozót.
Munter nagykövet gúnytól nem mentes lábjegyzete: noha Boris Tadić kezében futnak össze a szálak, Cvetković miniszterelnök nézete azt bizonyítja, hogy a szerb kormány nemcsak Koszovóra összpontosít, foglalkoztatja a gazdasági válság is.
A 2008. márciusi keltezésű távirat szerint Leon Kojen, Boris Tadić volt tanácsadója, a Koszovóról tárgyaló küldöttség tagja közölte: a Demokrata Párt javasolni fogja Ivica Dačićnak a kormánykoalíció létrehozását. Hozzáfűzte, hogy Miki Rakić, Tadić tanácsadója és Dačić ugyanabban a faluban született, s ez szilárd kapocs.
Nenad Čanak egy nappal az előző találkozó után azt állította a nagykövet helyettesének, hogy Ivica Dačić politikai kufár, adja-veszi a szavazatokat. Közlése szerint Dačić kijelentette neki, hogy a legkisebb gondja is nagyobb Miloševićnél, de ezt a szavazók miatt nyilvánosan nem ismerheti el.
A 2009. áprilisi táviratból kiderül, hogy egy hónappal korábban Dragan Đilas, Belgrád polgármestere közölte Cameron Munter nagykövettel, hogy a városi koalíciós kormányban jók a kapcsolatai a Čedomir Jovanović vezette Liberális Demokrata Párttal, gyakran szemben áll viszont a Szerbiai Szocialista Párt tagjaival, kivéve Aleksandar Antićot, akit úgy jellemezett, hogy értelmes és szavatartó ember. A távirat úgy ítélte meg, hogy Đilasnak jók az esélyei arra, hogy Szerbia miniszterelnöke legyen. A polgármester nyíltan beszélt arról, hogy Milutin Mrkonjić populista és légből kapott ígérgetései miatt mindinkább elmérgesedik közöttük a viszály. Elismerte, hogy a korrupció súlyos gond, amelyet a Demokrata Pártnak fel kell számolnia. A nagykövetet tájékoztatta, hogy Belgrádban, még pártjában is sok az ellensége, mert megfosztotta őket jövedelmező ügyleteiktől. Arra a kérésre, hogy részletesen fejtse ki véleményét a sajtóban is megjelent nagyszabású terveiről, Đilas azt felelte, hogy ezek az elképzelések propagandajellegűek, nélkülözik a valós alapot, mert kivitelezésükre nincs pénz.
A WikiLeaks honlapján tallózva olvasható az a 2008. júniusi bizalmas jelentés, mely szerint, „noha Aleksandar Vučić bejelentette lemondását, és a közéletből való visszavonulását, forrásaink megerősítették, hogy titokban a Szerb Haladó Párt programjának megszövegezésén fáradozik. Egy hitelt érdemlő, jó kapcsolatokat kiépített újságíró úgy tudja, hogy Miroslav Mišković és Milan Beko mágnás fedezi a Szerb Haladó Párt kiadásait. Megfigyelőktől és diplomáciai köröktől arról is értesültünk, hogy Nikolićot francia pénzügyi körök anyagilag támogatják, és jelenleg tárgyal a pénzsegélyről egy német pártalapítvánnyal”.
Vojislav Koštunica nem avatta be Tadićot a Koszovóra vonatkozó titkos tervébe, amelyet a Kremlben részletesen ismertetett. Ez derül ki a 2007. júniusi táviratból. Tadić a zágrábi regionális csúcstalálkozón négyszemközt tárgyalt Putyinnal. Utána kijelentette, hogy Koszovó bármilyen formájú függetlensége elfogadhatatlan, s Szerbia bármikor kész arra, hogy tárgyalásokon dolgozzák ki a kompromisszumos megoldást.
A nagykövetség megjegyzése: „forrásaink tájékoztattak bennünket, hogy Koštunica a titkos tervét csak Moszkvában ismertette, Tadić semmit sem tudott a tartalmáról, s ezért erről nem is tárgyalhatott a csúcstalálkozón. Talán az volt Koštunica célja, hogy megőrizhesse a Koszovó iránti politika maradéktalan ellenőrzését”.
Az amerikai nagykövetséget igencsak foglalkoztatta Jovanka Broz félreállításának oka, helyzete és véleménye. Mit mondott Tito özvegye? Tartalmát a következő folytatásban ismertetjük.
