Tóth-Kovács József festménye tavasz óta látható a templomban
A legkisebb falutól a legnagyobb városig, mindenhol megtaláljuk. Építészeti jellege szigorúan kötött, mégsem találunk két teljesen egyformát. Nem csupán a vallás jellege nyomja rá a bélyegét, de a város is, ahová építették, illetve a korszak, amelyben épült. Magukon viselik azon emberek keze nyomát is, akik díszítik, gondozzák, akik "vele élnek". A település szerves részét képező templom olyan, mint a hely, ahol épült, ugyanakkor mindig egyedi.
Óbecsén 1761-ben alakult meg az első plébánia, két évvel később már volt a városnak temploma – egy egyszerű, nádtetős, vert falú épület. Számos átalakítás és egy teljes újjáépítés után a Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére épült plébániatemplom 1923-ban nyerte el mai alakját. Kívülről szerénységet hirdet, udvara mementó, belül pedig ritka kincseket rejt.
A kertben kisebb szoborpark: néhány száműzött, régi kültéri szobor emlékeztet a vidék viharos történelmére. A Szentháromság szobor és a Fájdalmas Szűzanya szobra is a templom előtti főtéren állt egykoron – mindkettőnek a trianoni békediktátum után kellett itt menedékre lelnie, de több út menti kereszt is itt élte túl a történelem viharait.
A templomba betérő tekintetét rögtön rabul ejti az a csodálatos főoltárkép, amelyre Óbecse szülötte, Than Mór festette meg Mária mennybemenetelét. A cinquecento stílusában komponált festmény 1855-ben készült Bécsben. A mű felső részén az angyalokkal körülvett, széttárt karú, Tiziano típusú Mária lebeg, alul a holttestet kereső apostolok alakjai láthatóak. Az élénk színű, mély tónusú kép igazi remekmű. Korának elismert művésze 1876-ban a templomnak ajándékozta a bal oldali mellékoltáron látható, Szent Józsefet ábrázoló festményét is. Erre az aláírásán felül rendhagyó módon azt is odaírta: született Óbecsén 1828-ban…
MAGA HELYETT A LEGJOBBAKAT AJÁNLOTTA
Fuderer László belvárosi plébános elbeszélése szerint akkoriban az óbecseiek rendre Than Mórt bízták meg az oltárképek megfestésével, így két újabbat is szerettek volna kérni a Mestertől. A város híressége idős kora miatt ezeket a munkákat ekkor már nem vállalta, ajánlotta viszont maga helyett nagyra becsült tanítványát: a Szent István királyt ábrázoló képet, valamint a jobb oldali első mellékoltáron látható Jézus szíve című képet végül Székely Árpád (Székely Bertalan festőművész fia) festette meg,
A harmadik mellékoltár, a Szent Antal 1937-ben készült Budapesten az Oberbauer cégnél, a szószék, a keresztút dombormű képei és a többi fafaragvány pedig tiroli mesterek munkái. A templom üvegfestményei a múlt század fordulóján készültek, és a nagy magyar szenteket ábrázolják.
A RÉGIEK MELETT EGY KORTÁRS MŰ
A templom legrégebbi kincse a templomhajó jobb oldalán található Jézus a keresztfán - ez az egyetlen megmaradt emlék az előző templomokból. De nem csak régi mesterek művei díszítik a templomot – az óbecsei hívők legújabb büszkeségét, az Irgalmas Jézus képét, az idén, Irgalmas Jézus vasárnapján, azaz a húsvét utáni első vasárnapon áldották meg és helyezték el a Nagyboldogasszony-templomban. A festmény az óbecsei Tóth-Kovács József akadémiai festőművész alkotása, a fakeretet fafaragó művészek, a Nagy István és Mária testvérpár készítette.
Fuderer plébános azt mondja: a templom igyekszik megőrizni régi fényét és emlékeit, ebben jelentős szerepe van a nagylelkű adományozóknak és a szorgalmas kezeknek. „Mi ezzel a szépséggel és tisztasággal dicsőítjük és szolgáljuk Istent”.
Than Mór (Óbecse, 1828 – Trieszt, 1899) a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, az akadémizmus és historizmus mestere, a magyar freskófestés úttörője. Elszegényedett nemesi családban született, apja uradalmi tisztviselő volt. Szülei a jobb élet reményében taníttatták őt és testvéreit. Fivére, Károly vegyészként szerzett hírnevet. A pesti egyetem joghallgatójaként Barabás Miklósnál festeni tanult, tanulmányait a forradalom szakította meg. Hazatért Óbecsére, ahonnan a délvidéki harcok kezdetekor menekülniük kellett. Fivérei beálltak a honvédhadseregbe, de őt gyenge fizikuma miatt alkalmatlannak találták, így a szabadságharc alatt Görgey Artúr mellett csataképeket festett. Kossuth Lajos felkérésére elkészítette az első magyar postabélyeg terveit, és ő álmodta meg a szabadságharc új bankjegyeinek, a Kossuth bankóknak a képeit is. A világosi fegyverletételt követően Bécsben tanult tovább, főleg portrékat festett, de egyre gyakrabban fordult a régi magyar történelemből vett témákhoz. Illusztrációkat készített Arany János: Családi kör című verséhez és a Rege a csodaszarvasról című magyar mondához. 1862-ben elsőként festett képeket Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményéhez. Ekkor festette szülővárosa temetőkápolnájának oltárképét, a Szent Mihályt, valamint a szerb szabadságharc egyik eseményét megörökítő Karagyorgye halála című képét. |
