Lehet, hogy bennem van a hiba, de nem bírálom, sőt rühellem az ugyan széles intelligenciájú, ám pökhendi embereket, akik emellett, túlzott rámenőségükkel, erőszakosságukkal még szemtelenek is. Róluk valahogy mindig a teremtés koronájánál valamivel alacsonyabb rendű teremtmény, a légy jut eszembe. S mert nem csaphatok le rájuk, elfordulva tőlük, imigyen dörmögök magamban: szemtelen, mint a piaci légy.
Mert ha már kéznél van, a légyről, a legyekről lesz szó az alábbiakban, pontosabban a légymentesítésről, mint civilizációs törekvésről, amelyet szagűző prodzsektekkel próbálnak a közszolgálati szervek formába önteni.
Hogy Kisbácska és Bánát sertésólak tömkelegéből szaglott éjszakánként, erre már a Pannónia egyik nemes és neves városából ideköltözött irodalomalapítónk is felfigyelt, újabban pedig városi honatyáink alá tartozó térség általános megregulázásánál, amelyet szagűző légytelenítési akciónak is nevezhetnénk.
Rendeletbe foglalják, hogy az illető helység, város központjában mily állatok tarthatók, illetve nem tarthatók. Sertés, juh, szarvasmarha s egyéb patások semmiképpen se, díszmadarak, díszhalak viszont igen, a szélesedő körzetekben már galambok és házinyulak is, a külvárosban tyúkok, kacsák, libák s egyéb szárnyasok, beleértve akár a nagy testű struccokat is. De még a tanyavilágban se tarthat és nevelhet mindenki csak úgy akármit.
Ha e tekintetben sikerült rendet teremteni és az akciót beindítani, csökkenni fog a trágyabűz s ennek folyamodványaként a kívánatos légycsökkenésre is számíthatunk. Mert hol érzik legjobban magukat a szemtelen legyek s ennélfogva hol szaporodnak mértéktelenül? A sertésólakban, a trágyadombok környékén, a bikaistállókban. Innen a szemtelenebbek körülveszik a piacokat, ellepnek mindent, ahol megérzik a csábító, ínycsiklandó szagokat.
Csak dicsérni lehet tehát ezt a szagűző légymentesítést, eredményességével emberhez méltó környezetben és körülmények között térhetünk esténként nyugovóra s ébredhetünk reggelenként új napokra. Ezentúl jogosan elvárhatjuk, hogy a szagűzéssel létrehozott légytelenítés ne csupán szűkebb szülőföldünk városaira, falvaira, tanyavilágára terjedjen ki, hanem a kipufogó- és egyre mérgező ipari gázok szagtalanítására is a globalizációban egyesült nagyvilágban. Ilyen irányú rendeleteket és határozatokat ugyan hoztak már bizonyos országok, de még ezek se tartják be mindig és mindenütt, ennek tudatában előfordulhat, hogy Nagybecskerek vagy Kishegyes legszorosabb központjában is akad valaki, aki a pincéjében a legnagyobb titokban tart egy röfit hizlalás céljából, mert képtelen lemondani a házilag elkészített füstölt sonkáról.
