Egy évvel ezelőtt alakult meg Szabadkán az Ácsi Roma Egyesület, elsősorban azért, mert úgy érezték, hogy a magyar romákkal nem törődik senki, s nem tudnak érvényesülni a saját városukban. Most a magyar roma családokról készítenek nyilvántartást, eljárnak az emberekhez, céljuk, hogy megismerjék a közösség minden tagját, átérezzék problémáikat és azok tudatában szervezzenek programokat, pályázzanak.
Az egyesület elnöke, Kurina Klaudija és alelnöke, Akariás Eleonóra járják a terepet, de örömmel vennék, ha azok a roma családok, amelynek tagjait nem ismerik személyesen, felkeresnék őket, s elbeszélgetnének. Céljuk, hogy jobb életkörülményeket és megmutatkozási lehetőséget biztosítsanak a magyar romáknak a városban és szélesebb körben is.
A nyilvántartás elkészítését a budapesti Bethlen Gábor Alap támogatja. A begyűjtött válaszokból elektronikus adatbázist készítenek, amelyből kialakul a szabadkai magyar roma lakosság pontos helyzetképe.
– Számunkra közösségi érdek, hogy minél pontosabb adataink legyenek, hogy tudjuk, kinek milyen nehézségei vannak, kit hol tudunk elérni, ha be szeretnénk vonni valamelyik programunkba. Szeretnénk erősíteni a kapcsolatot a családok között, információval ellátni őket, ösztönözni a fiatalokat a tanulásra, a munkakeresésre – mondta Kurina Klaudija, majd hozzáfűzte: nagyon fontosnak tartja továbbtanulásra buzdítani a fiatalokat.
– A magyar roma családok esetében is óriási gond a szegénység, illetve az, hogy elbizonytalanodnak a fiatalok, s nincs, aki biztassa őket. Nagyon fontosnak tartanám, hogy a szülők odafigyeljenek a gyerekekre, ne legyen mindegy, hogy befejezik-e az iskolát, vagy sem. Emellett az is lényeges, hogy legyen hangja a magyar romáknak, hogy megőrizzük a kultúránkat, hagyományainkat. A mi gyermekeink mind zenével foglalkoznak. Sok diplomát hoztak és nagy hírnevet szereztek ennek a városnak világszerte, cserébe azonban nem sokat kaptunk – részletezte Klaudija.
Az egyesület kitartásának köszönhetően öt tehetséges fiatal most is a Snétberger Ferenc Tehetségkutató Központ diákja, ahol a leghíresebb művészek tanítják őket. Most vesznek részt egy háromhetes táborban.
Az egyesület már megalakulásakor a tanulók támogatását részesítette előnyben, a diákokat támogatták füzetekkel, tankönyvekkel. Az önkormányzat és a Caritas civil szervezet közös támogatásával sikerült ezt megvalósítani. – Csantavéren is segítettünk, mert hallottuk, hogy ott nagyon sok szegénysorsú roma van. Az ottaniakkal azonban eddig nem volt szoros a kapcsolat, így ha felkeresnek bennünket, nagyon szívesen igyekszünk majd segíteni nekik is.
Az egyesület vezetői tanfolyamokra, továbbképzésekre jártak, hogy minél jobban tudják végezni az önkéntes munkát. Együttműködnek a Civil Szervezetek Szövetségével, amely a pályázatírásban is segít nekik.
– Fel szeretném hívni a magyar romák figyelmét, hogy forduljanak hozzánk, mondják el ötleteiket, javaslataikat, hogy tehessünk valamit a népért. Az összeírás is arra jó, hogy az emberek végre elmondhassák, mi nehezíti az ő mindennapjaikat. Úgy reagáltak, hogy eddig senki sem kérdezte őket, nem volt kíváncsi a véleményükre, nem kérdezte meg, mire lenne szükségük. A Bethlen Gábor Alapnak nagy hálával tartozunk emiatt is, hiszen eddig helyi szinten nem kaptunk pozitív visszajelzést, amikor a támogatásokról beszélünk. A magyar romák eddig sohasem kértek semmit, s amit most kérnénk, az sem sok, hiszen sokat is adunk ennek a városnak. Az is rengeteget segítene, ha a magyar romáknak is lenne egy képviselőjük az önkormányzatban – hangsúlyozta Klaudija.
Az Ácsi Roma Egyesületben 250 személyt tartanak nyilván. Ezek azok a családok, amelyeket az egyesület tagjai személyesen is ismernek. Ettől azonban minden bizonnyal kétszer több magyar roma él a városban. A mostani összeírás csak a város területére vonatkozik, a környező településekre nem tudnak eljutni. Azok viszont, akik szeretnék felvenni velük a kapcsolatot, mindegy, hogy csantavériek vagy bajmokiak, keressék fel az egyesületet.
Amikor arról kérdezem őket, mit jelent magyar romának lenni, Eleonóra válaszolt.
– Nem először teszik fel ezt a kérdést, sokszor meg is kérdőjelezik, hogy ilyen létezik-e egyáltalán. Pedig tény és való, hogy én létezem: az anyanyelvem magyar, de egyébként roma vagyok. Szabadkán a magyar romák közül szinte senki sem beszéli a cigány nyelvet.
Klaudija ismét kiemelte az oktatás fontosságát.
– Amikor a diák befejezi az általános iskolát, a szülőnek kell motiválnia arra, hogy továbbtanuljon. Nem igaz, hogy nincs esély a továbbtanulásra. Van esély, és be is fogadják a gyermekeket. Mindenhol van helyünk, csak szép eredményeket kell elérni, s azzal bizonyítani, hogy megálljuk a helyünket bárhol. Kell, hogy legyen jövőképe a gyereknek, erőt kell neki adni,a szülőkön ugyanis nagyon sok minden múlik. Meg kell őket győzni, hogy ne olyan sorsuk legyen, mint a szüleiknek, hogy ne a piacon kelljen földről árulniuk. Mentsék meg ettől a gyerekeiket – figyelmeztet Klaudija, majd hozzáteszi: az effajta oktatást egész kis korban, akár szervezetten kellene elkezdeni, ezért egy napközire is szükség lenne, hogy a gyerekek ne az utcán kolduljanak, ne ott nőjenek fel, hanem legyen lehetőségük egy kicsit továbblépni, ha a szülők nem tudják ezt biztosítani a számukra.
Az egyesület kéri azokat, akikhez nem jutnak el az aktivisták, jelentkezzenek a 024/580-510-es telefonszámon vagy az info@acsi.org.rs e-mail címen.
