Nagy Gábor ilyennek látja a faluját ötven év múlva
A vártnál is rosszabbak a népszámlálás első adatai Magyarcsernyén: négyszáz fővel csökkent a lakosság száma, s majdnem minden ötödik ház üres. Ha pedig továbbra is ebbe az irányba haladnak a dolgok, akkor nemcsak Magyarcsernye, hanem az egész község is megszűnik létezni. Az elmúlt ötven év alatt ugyanis az ezen a vidéken élő lakosság száma megfeleződött. A helyzet épp Magyarcsernyén, a községi székhelyen a legrosszabb, néhány kilométerre az unió határától, az M7-es út mellett, melynek a felújítása nemrég kezdődött.
Magyarcsernye egykor virágzó falu volt, négyezer lakossal. A román határ menti, magyar többségű községi székhelynek a kilencvenes évek elején még 2800 lakosa volt, 2002-ben viszont csupán 1860-an éltek a faluban – jelenleg pedig csak 1450-en. Talán ennél is nagyobb gond az, hogy a csernyeieknek több mint a fele hatvan évnél idősebb. No meg hogy míg húsz évvel ezelőtt több mint ötszáz embernek volt munkahelye, addig most alig 70–75 helybélinek van. Közben növekedett a nyugdíjasok száma: húsz évvel ezelőtt 150-en voltak nyugállományban, most pedig 240-en vannak.
Magyarcsernye ma
– A faluban 697 ház és 595 háztartás van. Több mint kilencven ház áll üresen. A tulajdonosok egy része itt van a faluban, a másik része elköltözött külföldre vagy más településekre. Ezeknek az épületeknek több mint a fele lakható. De mivel nem lakik bennük senki, idővel nyilván tönkremennek, mint ahogy a régebben sorsukra hagyott épületek is. Sok az üres porta is, amelyekről már lebontották a házat – mondja Nagy Ernő, a magyarcsernyei helyi közösség titkára.
Gazdátlan a csernyei malom
A pusztulás nyomai már nemcsak a szélső utcákban, hanem mindenhol láthatók. Olcsó az ingatlan (már 500 euróért is kínálnak házat), de ez még a menekülteket sem vonzotta ide nagyobb számban. Itt is főleg a romák vásárolnak házat. Újabban a szomszédos Romániából is érkezett néhány vevő. Úgy hallottuk, hogy ez utóbbiak eddig négy házat vettek meg. Az ingatlan iránti érdeklődés a gazdasági válság miatt megcsappant. Megjelent az első vállalkozó is a határ túloldaláról: nyílászárókat kínál, sőt fatelepet is akar nyitni.
A mezőgazdaságon kívül (ebből él az ittenieknek a 80 százaléka) más munkalehetőség nincs a faluban, mert az elmúlt húsz év alatt tönkrement szinte minden vállalat. Magyarcsernyének volt cukorgyára, malma, péksége, szövetkezete, kereskedelmi vállalata. Már csak az étolajgyár működik, amelyben húsz-egynéhány helybélinek van munkahelye. Más nincs. Nem csoda, hogy a fiatalok elköltözése folyamatos. Hiszen földművelésből manapság csak az élhet meg jól, akinek nagyobb (50–100 láncnyi) földterülete és korszerű gépparkja van. Mint hallottuk, ilyenekből a faluban talán hatan vagy heten vannak. A többiek tengődnek. A kertészettel is csak néhányan foglalkoznak, az állattenyésztésnek pedig nincs nagyobb hagyománya a faluban. Így van ez a kisiparral is.
Szent Flóriánt díszítik: Zsombolyán nincs válság
Miután Románia az Európai Unió tagja lett, a szomszédos Zsombolyán pedig gomba módra szaporodtak a nyugati beruházások, felcsillant a remény, hogy esetleg munkahelyhez juthatnak majd a határ innenső oldalán munka nélkül maradtak is. Amikor híre ment annak, hogy több, elsősorban német érdekeltségű társaság a zsombolyai üzemében csernyei munkásokat alkalmazna, akkor 1200 munkanélküli jelentkezett romániai munkára, havi 200–250 eurós bérért. A munkavállalásból azonban végül semmi sem lett, mert nem írták alá az ehhez szükséges államközi szerződést a vendégmunkások státusáról. A huzavona talán napjainkban is tartana, ha nem köszönt be a gazdasági válság.
Az első román vállalkozás Magyarcsernyén
– Most már odaát sincs munkaerőhiány – hallottuk Kaba Gábortól, Zsombolya polgármesterétől, aki korábban többször is járt Magyarcsernyén, hogy munkásokat toborozzon az új ipari övezetben megnyitott üzemek részére. – A zsombolyai ipari övezet 14 üzemében jelenleg négyezren dolgoznak. A gazdasági válság megtette a magáét: már nálunk sincs munkaerőhiány. Ugyanakkor senki sem maradt munka nélkül. Annyi a munkahely, amennyi munkás van. Egy újabb beruházó éppen most fejezte be a 8000 négyzetméteres munkacsarnokát. Arra nincs példa, hogy a munkások panaszkodnának a válság miatt. Egyedül a közszolgálatban dolgozók bérét csökkentették. Nem örömmel mondom, de a nagy külföldi beruházók nélkül nem könnyű talpon maradni. A multik ugyanis elsősorban az olcsó munkaerő miatt jönnek, de legalább megélhetést biztosítanak a családoknak – nyilatkozta lapunknak Kaba Gábor.
