Illés Zoltán zentai előadása alkalmával
Tavaly október 4-én több mint egymillió köbméter erősen lúgos, maró vörösiszap árasztotta el a nyugat-magyarországi Kolontár települést, majd a Torna patakon át Devecserig hömpölygött az ár. A gyilkos iszap tíz ember halálát okozva több mint 200 házat árasztott el. A témával kapcsolatban a Tudományegyórában elnevezésű előadás-sorozat vendégeként dr. IllésZoltán, a magyar kormány környezetvédelmi államtitkára tartott előadást Zentán, a Városháza nagytermében. Ez alkalommal beszélgettünk el a szabadkai születésű vegyész-biológus szakemberrel, s arra kértük, foglalja össze az addig sohasem látott méretű környezeti katasztrófa tanulságait.
Hogyan kerülhetett sor egy ilyen óriási ipari katasztrófára egy uniós országban, ahol a környezetvédelmi előírások igen szigorúak?
− A mohóság, a pénzéhség, a környezetvédelem elhanyagolása és az emberek érdekeinek a figyelmen kívül hagyása vezetett a tíz emberéletet és óriási anyagi kárt okozó katasztrófához. A 23 méter magas falakkal, gátakkal körülvett, csaknem 149 hektáros területen fekvő tíz tározó közül egyik sincs leszigetelve, s több mint 140 millió köbméter vörösiszap van bennük. A tározók egy részét túltöltötték: nem bírták el a nyomást, ezért megcsúszott a töltés, hiszen nem volt sem alapozva, sem szigetelve. A tíz halálos áldozat mellett 160 ember szenvedett sérüléseket, az anyagi kár értéke pedig eléri a 35−40 milliárd forintot.
A vöröiszappal elárasztott házak lakhatatlanná váltak
Döbbenetes dolgok derültek ki. Az Európai Unió előírja egy olyan hatóság felállítását, amely felügyeli a kolontári és a hozzá hasonló gátak állapotát, fizikai tulajdonságait, és kiadja a használati engedélyeket. Na, már most, az előző magyar kormány erre az előírásra fittyet hányt. Azért volt laza a kormányszintű ellenőrzés, mert az akkori hatóságok nagyon jól tudták, kik a tulajdonosok, ki kinek a baráti köréhez tartozik, s ezért szemet hunytak a biztonsági előírások betartása felett. Ha veszélyes hulladéknak tekintik a vörösiszapot, akkor a MAL Zrt. alumíniumgyár tulajdonosainak sokkal többet kellett volna költeniük a biztonságra, és kevesebb profitot tehettek volna zsebre. Láthatjuk, hogy ennek a gátlástalan pénzhajszolásnak mi lett az eredménye.
Mennyire sikerült szanálni a katasztrófa következményeit, megtisztították-e az elöntött területet, lehet-e ott még egészséges természeti környezet?
− A több mint ezerhektáros területet helyenként a néhány centimétertől egy méteres vastagságig terjedő iszap borította. Gépekkel legyalultuk az iszaplerakódást a talaj felső tíz centis rétegével együtt, és kamionokkal visszavittük két másik tározóba. A lerombolt lakóházak helyébe újakat húztunk fel, a két településen 250 ház épült. A munkálatok összköltsége mintegy negyvenmilliárd forintot tett ki. A Torna patak és a Marcal folyó parti sávját is megtisztítottuk. A természeti környezet regenerálódásához évtizedekre van szükség, de úgy igyekszünk segíteni a természetnek, hogy kizárjuk az újabb szennyeződés lehetőségét.
Kolontárt cunamival felérő katasztrófa sújtotta
Már a katasztrófát követő első napokban rengeteg külföldi felajánlás érkezett, a segítség minden formáját felkínálták. Külön stábot alakítottunk ezek megvizsgálásra, s a legjobbnak tűnő ötleteket megpróbáltuk alkalmazni.
Mekkora esély van arra, hogy át tudják hárítani a költségeket az alumíniumgyár tulajdonosaira?
− A világ minden országában a katasztrófa okozójának kell állnia a költségeket. Nem az égből pottyant le a vörösiszap, tudjuk, kik a MAL Zrt. tulajdonosai, megvannak a felelősök. Tizenöt gyanúsított van, akik bíróság elé kerülnek. Elindult az eljárás, de még nincsenek megnevezve a vádlottak. 35−40 milliárd forintos károkozással vádolhatók, s ezt az összeget a magyar állam a cégen akarja behajtani. Amennyiben beigazolódik a bíróságon a tulajdonosok felelőssége, a vállalatnak fizetnie kell.
Milyen tanulságokat vont le az esetből a katasztrófavédelem?
− Minden ilyen katasztrófának megvannak a tanulságai, kezdve attól, hogy hogyan kell rá felkészülni. A tűzoltókocsikon például korábban nem volt rendszeresítve olyan mellig érő gumírozott öltözék, amely az emberek mentésekor védhette volna a tűzoltók testét a maró lúgos vörösiszaptól. A katasztrófavédelem miatt új törvénykezési mód alakult ki. A kormány katasztrófavédelmi alapot hozott létre, amelybe a potenciális veszélyt jelentő cégek fizetnek be bizonyos összeget. Ebből aztán finanszírozni lehet a katasztrófa-elhárítás költségeit. Törvényjavaslatot terjesztettem elő arra vonatkozólag, hogy azoknak a cégeknek, amelyek veszélyes hulladékokkal foglalkoznak, kötelező legyen biztosítást kötniük. Ha ne adj’ Isten bekövetkezik egy katasztrófa, akkor így nem az államnak kell állnia a költségeket, hanem a biztosítótársaságoknak. A vidékfejlesztési minisztérium külön minisztériumi biztost nevezett ki a szennyezett területek megtisztításának az irányítására.
A brit királyi család által alapított nemzetközi szervezet évente díjat ítél oda, amelyet olyan vegyészmérnököknek adnak, akiknek az emberiség érdekében kifejtett tevékenysége kiemelkedően fontos. Dr. Illés Zoltán tavaly megkapta ezt a rangos elismerést, a kitüntetéssel kapcsolatban azonban csupán annyit mondott, hogy az számára nagy megtiszteltetés, de a dicsőség Magyarországé, s mindazoké, akik heroikus küzdelmet folytattak a vörösiszap-áradattal, és mentették az embereket meg a javaikat.
