A fenti szlogennel rajtol el Budapestről január 14-én a 7. Budapest–Bamako (B2) rali, amelyen két zentai fiatalember is részt szándékozik venni. Somorai Csaba barátjával és munkatársával, Csonti Gáborral vág neki az útnak, amelyet 16 nap alatt kell megtenniük.
No, de először is nézzük, mi fán terem ez a bizonyos Budapest–Bamako rali? A futamot, illetve a vele párhuzamosan futó autótúrát fapados Dakarként is jellemzik, mivel − ahogyan Villám Géza, tisztességes nevén Szabó Gál András, a Bridge Rádió egykori műsorvezetője, budapesti üzletember nevezi – ez a világ leghosszabb kalandralija, amelyen nem a sebességen van a hangsúly, hanem a csapatok kitartásán, navigációs tudásán és logikáján. A vezetéstechnikán múlik, hogy ki ér elsőként célba, mivel a B2 futam két hete alatt, a GPS segítségével több száz navigációs pontot kell megtalálniuk az indulóknak. A verseny „fapadosságát” az adja, hogy a Dakarral ellentétben nem kell csillagászati benevezési összegeket fizetniük a részvevőknek, a csapatok tagjai pedig csupán saját magukra, illetve társukra számíthatnak. Nincs kiszolgáló személyzet, nincsenek mentőhelikopterek, szerelőegységek, vagyis − tömören fogalmazva − Bamakón egy dolog biztos: az, hogy minden bizonytalan. A mostani futam január 14-én rajtol Budapestről, a Hősök teréről, s a menetterv szerint 29-én ér véget Guinea Bissau fővárosában.
Gabu Bissau-i utcarészlet
A zentai csapat a rali úgynevezett lelkes őrült, vagyis Spirit kategóriájában vág neki az útnak. Ezt a kategóriát a gazdasági válság miatt vezették be a szervezők, mivel az ebben indulóknak nem kell nevezési díjat fizetniük, ha bármilyen kétkerék-meghajtású, harminc évnél öregebb gépjárművel vágnak neki az egyáltalán nem könnyű és cseppet sem veszélytelen útnak. A futam részvevőinek egy részére egyébként is jellemző ez a fajta különcség, hiszen tavaly egy halottszállító kocsi, egy Zastava 750-es, egy Fityó meg egy Polski Fiat is sikeresen vette az akadályt, és végigment a távon. A rajtig egyébként csupán alig három hét maradt, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy sikerült-e felkészülnie a zentai csapatnak a nagy utazásra. Somorai Csaba, a csapat egyik tagja ennek kapcsán elmondta, hogy egy Renault 4-es személygépkocsival indulnak el az útra, sikerült minden papírmunkát és vízumot is beszerezniük, valamint az úthoz szükséges anyagiak jó részét is. A táv rövidebb lesz az elmúlt években megrendezett futamokénál, mesélte Csonti Gábor, mert nem mennek be Mali területére, hanem Mauritániából egyenest Szenegálba tartanak, onnan pedig Gambia kikerülésével Guinea Bissau fővárosába autóznak, de így is mintegy 8100 kilométeres távot, vagyis naponta átlagosan 505 kilométert kell megtenniük.
– Persze csak ha nem tévedünk el – jegyezte meg Gábor. A fiatalemberek elmondták azt is, hogy tervük megvalósításában családtagjaik, rokonaik és barátaik támogatják őket, sőt a városban is támogatásukról biztosították a csapat tagjait.
– Sok segítséget kapunk, s ez nagyon jólesik – nyilatkozta Csaba, Gábor pedig ennek kapcsán elmondta, hogy a munkatársaik és a barátaik először őrülteknek tartották őket, de mostanra már megváltozott a véleményük, s azt hangoztatják, hogy milyen jó lesz nekik az úton.
– A rali nem lesz egyszerű, sőt biztos, hogy megerőltető út vár ránk, de szerintem rendben lesz minden – tette hozzá bizakodóan Gábor, s hangsúlyozta, hogy mindenképpen be szeretnék bizonyítani maguknak és a környezetüknek, hogy meg tudják csinálni.
Egy Guinea Bissau-i falu
A B2 futam nemcsak a kalandról, hanem a jótékonykodásról is szól. Ennek jegyében a részvevők adományokat szállítanak a célországba. A zentai csapat tagjai elmondták, hogy mivel utánanéztek, mire lehet szükségük az afrikai ország lakóinak, különféle gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket, elsősorban fájdalomcsillapítókat, szemcseppeket, kötszereket visznek, már amennyit össze tudnak szedni belőlük, s persze, amennyit a személygépkocsival el tudnak szállítani. Az út végén az autójukat is ott szeretnék hagyni adományként, a „bamakósok”, vagyis a futam szervezői ugyanis iskolát építenek Guinea fővárosának környékén, mivel az ország egyes régióiban az írástudatlanság eléri a 90 százalékot. Az intézményt magyar és brazil misszionáriusok fogják irányítani. A zentai csapat a személygépkocsit egy, a főváros környékén lévő falui lakóinak szeretné ajándékozni.
Természetesen egy ilyen kaland rengeteg költséggel jár. A csapattagoktól megtudtuk, hogy a beszélgetésünkkor a szükséges pénznek a felét már sikerült összegyűjteniük, ugyanakkor több potenciális szponzortól is kaptak ígéretet, s persze továbbra is igyekeznek mind több támogatást begyűjteni. A zentai Mojo klubban a közelmúltban jótékonysági koncertet rendeztek, amely bevételének a felét, vagyis 13 ezer dinárt a zentai csapat megsegítésére fordították. A szórakozóhely tulajdonosa két évvel ezelőtt, Somorai Csabával együtt részt vett az autótúrán, de akkor a zentai csapatot nem engedték be Marokkóba, így kénytelenek voltak visszafordulni.
Az ország térképe
Számunkra pedig nem marad más hátra, mint hogy szurkoljunk a 135-ös sorszámot viselő, piros Renault 4-es legénységének, akiknek remélhetőleg sikerül megvalósítaniuk álmukat, hogy lássák és négy keréken „meghódítsák” a rejtélyes és egzotikus Afrikát.
