A pristinai vezetés minden egyes intézkedésének az a célja, hogy megkeserítse a koszovói szerbek életét, illetve otthonuk elhagyására kényszerítse őket, emelte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Ana Brnabić miniszterelnök. Az ülésen, amelynek napirendjén António Guterres ENSZ-főtitkár az UNMIK (az ENSZ koszovói missziója) hat hónapos tevékenységéről szóló beszámolója szerepelt, Brnabić kifejtette: „A koszovói szerbek politikai, jogi és fizikai erőszak áldozatai.” Koszovóban csendes etnikai tisztogatás zajlik, nyomatékosította a Beta hírügynökség összeállítása szerint.
– Azzal próbálják elviselhetetlenné tenni a koszovói szerbek mindennapjait, hogy fokozatosan, ám tartósan csorbítják jogaikat, de a fegyveres támadások és a fizikai erőszak egyéb formái is rendszeresek. Az elmúlt 12–18 hónap történéseiből az a következtetés vonható le, hogy a pristinai vezetésnek három üzenete van a szerbek, illetve a többi nem albán nemzetiségű polgár számára. Az első az, hogy, a szerbek, akik 1999-ben, vagy a 2004-es etnikai tisztogatás alkalmával hagyták el Koszovót, ne is térjenek vissza. Sajnálatos a tény, hogy az ENSZ jelentéseinek értelmében a valamikori háborús területek közül Koszovó az, ahol a legkevesebb visszatérőt jegyzik az egész világban. A szülőföldjükről elmenekülteknek kevesebb mint a 2 százaléka tért vissza Koszovóba. Ha esetleg meg is próbálnak visszaköltözni, azzal szembesülnek, hogy egyesek bitorolják ingatlanjukat, jogvédelemre viszont nem számíthatnak. Pristina második üzenete az, hogy akik még nem hagyták el otthonukat, azok mielőbb megtegyék ezt. Koszovóban Pristina generált biztonsági kockázatot, hiszen hónapról hónapra csorbította a szerbek és a nem albánok legalapvetőbb jogait, rémálommá téve mindennapjaikat. Nincsen joguralom, minden az önkényen alapszik, ettől függ, hogy kit és mikor vezetnek elő, vagy helyeznek előzetes letartóztatásba. Csak az idén év elejétől hat szerbre lőttek rá, ám senkit nem vontak felelősségre. Az elmúlt két és fél évben 434, etnikai indíttatású, szerbellenes támadást jegyeztek Koszovóban. Az Albin Kurti kormányzása előtti időszakhoz képest a növekedés 50 százalékos. Kurti hatalomra kerülése óta a koszovói szerbek 11 százaléka hagyta el otthonát – taglalta Brnabić.
A miniszterelnök szavai szerint a pristinai vezetés harmadik üzenete az, hogy nem hajtja végre az eddigi megállapodásokat. Ezzel összefüggésben Brnabić a szerb többségű községek közösségének (ZSO) megalapítását sürgette, mondva, hogy ezt a lépést legkésőbb 5-6 évvel ezelőtt meg kellett volna tenni. A ZSO megkerülhetetlenül alapfeltétele az összes többi megállapodás alkalmazásának, emelte ki a kormányfő, rámutatva, hogy a közösséget a 2015-ös és a 2016-os megállapodások rendelkezéseivel összhangban kell megalapítani, a szerbek nem tudnak bármilyen, az említett névvel megalapítandó szervet elfogadni.
– Az elmúlt 12 hónapban Pristina folyamatosan megszegi a 2013-as brüsszeli megállapodást, míg az idén június 14-e óta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) szegi meg, hiszen megtiltotta a szerbiai áru bevitelét. Ennek következtében a szerbek és a többi nem albán nemzetiségű polgár mind nehezebben tudja beszerezni a szükséges élelmiszert és gyógyszert. Humanitárius válság küszöbén állunk. A szerb többségű helyi önkormányzatokban az egészségügyi intézmények sem tudnak minden szükséges gyógyszert és felszerelést beszerezni – fogalmazott Brnabić.
A kiterjedt destabilizáció akkor kezdődött, amikor az idén áprilisban Koszovó északi térségében a szerbek részvétele nélkül tartották meg a helyhatósági választásokat, majd rákényszerítették a polgárokra a nem legitim módon megválasztott polgármestereket, hangsúlyozta Brnabić, rámutatva, hogy a szeptember 24-ei banjskai fegyveres összecsapás a felsoroltaknak a sajnálatos következménye. Utóbbival kapcsolatban Brnabić arról biztosította a nemzetközi közösség képviselőit, hogy Szerbiának és biztonsági szerveinek semmi közük a banjskai eseményekhez. Brnabić megismételte, hogy Koszovó északi térségében a KFOR-nak kell szavatolnia a biztonságot.
Később Ana Brnabić António Guterressel is találkozott, ezt követően a sajtónak nyilatkozva közölte, hogy nem lehet maradéktalanul elégedett, mivel Pristina nem hajlandó elismerni, hogy a szerbek és a nem albánok rossz körülmények között élnek. Ezzel összefüggésben Brnabić a napokban esedékes Vučić–Kurti találkozó eredményességével kapcsolatos kétségeinek adott hangot. A Szerbiai Rádió és Televízió összeállítása szerint közölte, hogy a Belgrád és Pristina közötti ellentétek áthidalhatatlannak tűnnek. „Mindazonáltal Szerbia a jövőre összpontosít, tudjuk, hogy milyen céllal cselekszünk, de azt is, hogy Szerbia képes győzedelmeskedni” – jegyezte meg Brnabić.
Nyitókép: Ana Brnabić António Guterressel (Fotó: Beta)
