Megemlékezés a Vergődő madár emlékműnél

Az eseményhez fotógaléria kapcsolódik, amit ITT tekinthetnek meg.

 Szabadka város önkormányzata és a Kegyeleti Bizottság szervezésében harmincnegyedik alkalommal emlékeztek meg az 1944/45-ös megtorlások során a városban és környékén ártatlanul kivégzett magyarokról, horvátokról, bunyevácokról, zsidókról, németekről és szerbekről a Zentai úti temető melletti, egykori vesztőhelyen, a Vergődő madár emlékműnél. A valamikori Macskovics-féle téglagyár agyaggödrében, négy tömegsírban, a feltételezések szerint kétezer kivégzett ember nyugszik, az azonosított áldozatok száma 1167. Az 1944 októberében kezdődött partizán megtorlások során senkit nem kíméltek, kisgyermekek, állapotos nők, iparosok, politikusok, értelmiségiek, munkásemberek és háztartásbeliek is áldozatául estek a mészárlásnak. Arra is volt példa, hogy egy-egy családnak minden tagját kivégezték. Szabadkán és környékén 19 településről hurcolták el Tito partizánjai az embereket, és végezték ki őket. Mint elhangzott, valójában nem az esemény a lényeg, hanem azok, akiknek nem tömegsírban lenne a helyük, és akik nem is kerültek volna oda, ha lett volna emberségesség.

A megemlékezés kezdetén az egybegyűltek egyperces néma csenddel adóztak a hétfőn elhunyt Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Tartományi Képviselőház elnökének, aki szinte minden alkalommal részt vett a Vergődő madár emlékműnél megtartott megemlékezésen.

A szavalatokat, majd az ökumenikus istentiszteletet követően megkondult az emlékharang és elhangzott a siratóének, majd dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke mondott beszédet. „Olyan időket élünk, amikor egy ilyen nyilvános megemlékezés már természetes” – hangsúlyozta.  

– Kezdeményezésünkre Szerbia és Magyarország államfői létrehozták a Magyar–Szerb Akadémiaközi Vegyes Bizottságot, majd négy évvel később a szerbiai parlament határozatban ítélte el a vajdasági civil lakosság ellen elkövetetett atrocitásokat. A két ország államfőinek jelenlétében felavatták a csúrogi vérengzések áldozatainak emlékére állított emlékművet, 2014-ben pedig kormányrendelet helyezte hatályon kívül a kollektív bűnösség terhét és a szerb kormányfő eljött ide, hogy lerója tiszteletét az ártatlan áldozatok emléke előtt – hangsúlyozta Pásztor Bálint.

„Halottak napja egyik legbensőségesebb ünnepünk. Azokra emlékezünk, akik már nincsenek velünk. Hiányukat szívünkben az emlékek töltik be. Vigaszunk az együtt eltöltött idő maradandó értékei, melyekből erőt meríthetünk. Néhány napja édesapámmal is csak gondolataimban tudok már beszélni. De mindig tudni fogom, mit fog válaszolni” – osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel Pásztor Bálint.

VIRÁGOK AZ EGYKORI VESZTŐHELYEN

A szabadkai városi képviselő-testület nevében Pásztor Bálint helyezte el a kegyelet virágait, a polgármester nevében pedig Marko Marić polgármesteri tanácsos. Magyarország kormánya nevében Pálinkás Gábor, a belgrádi nagykövetség első beosztottja és dr. Kaizinger Tibor, a szabadkai főkonzulátus első beosztott konzulja rótta le kegyeletét az áldozatok emléke előtt. Az MNT képviseletében Fremond Árpád elnök és Kabók Erika, a Végrehajtó Bizottság tagja helyezte el az emlékezés virágait, míg a VMSZ képviseletében Kovács Elvira és Vicsek Annamária alelnökök. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Sutus Áron elnök és Dudás Károly tiszteletbeli elnök koszorúzott. A bunyevác, a horvát és a német nemzeti tanácsok, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet, a Kunbajai Német Önkormányzat, a Szabadkai Zsidó Hitközség, továbbá a Visegrádi Szent György Lovagrend, Szabadka Város Kegyeleti Bizottsága, az LMP–Magyarország Zöld Pártja és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar képviselői ugyancsak koszorúztak.

AZ EMLÉKEZÉS LÁNGJÁT ŐRIZNI KELL

A legújabb kutatásokat az idén márciusban fejezték be. Ennek értelmében 1167 személyről tudják, hogy Szabadkán és környékén estek az 1944/45-ös vérengzések áldozatául – nyilatkozta lapunknak Kudlik Zoltán, Szabadka Város Kegyeleti Bizottságának elnöke, és hozzátette, a Vergődő madár emlékmű mellett található márványtáblákon majdnem 900 áldozat neve szerepel. A következő időszakban az egyik legfontosabb feladat az lesz, hogy újabb táblákat helyezzenek el, amelyekre további azonosított áldozatok neve kerül fel.

– Tíz éve jött létre a szerb–magyar megbékélés. Ennek köszönhetően emelt fővel emlékezhetünk a 79 évvel ezelőtt kezdődő eseményekre. Fontos arra törekedni, hogy a jövőben is megemlékezzünk az áldozatokról, hogy a jövő generációja se feledkezzen meg az ártatlanul kivégzettekről – fogalmazott Kudlik Zoltán.