Március 27-én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, így 27-ére virradóra egy órával kevesebbet alhatunk.
Vannak, akik úgy vélik, hogy így hosszabb lesz a nap, mások a megnövekedett szívinfarktusok és az agyvérzések számához kötik, és vannak olyanok is, akik megszűntetnék. A nyári időszámítást először 1916-ban vezették be Németországban, méghozzá azért, hogy a munkanap nagy részén lássanak az emberek, így spóroltak a világításon. Hamarosan a többi ország is bevezette.
A hosszabb nappalok növelnék a fogyasztást, mert az emberek tovább maradnak pl. a plázákban, kávézókban, éttermekben. Emellett kevesebb mesterséges fényt és áramot használnánk. A nap D-vitamint ad a szervezetünknek, amely hozzájárul a kálcium előtállításához, így erősíti a csontokat. A természetes fény a látásra is jó hatással van, főleg a gyerekeknél. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a nyári időszámítás sokkal több szívinfarktust és agyvérzést okoz, és még más szív- és érrendszeri problémát. Emellett az óraátállítást követően alvásproblémák is előfordulnak, amíg nem szokunk hozzá. Ez befolyásolhatja a memóriát, a koncentrációt, vagy a gyors reakciókat, mondjuk vezetés közben. Idegességhez vezethet, és az étrendet is befolyásolhatja.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy fel kell készülni az új időszámításra. Minden nap 15-20 perccel előbb menjünk el lefeküdni, mint ahogyan korábban tettük. Kerüljük a koffeint és a délutáni szunyókálást, mert az megnehezíti az éjszakai alvást. Legyünk többet a napon, alváskor pedig sötétítsük be a szobát.
Az utóbbi időben megosztott az országok véleménye az időszámítások változásáról. Számos ország, köztük néhány Európai Uniós tagállam is, úgy véli, hogy eltörölné a nyári időszámítást. Ezt Törökország és Kanada egy része már meg is tette. Szerbia ezzel kapcsolatban már korábban kijelentette, hogy ebben a kérdésben követni fogja az EU-t.
