Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.
Újvidéken az Európa Kollégiumban tartották meg a Magyar Nemzeti Tanács 2024 és 2029 közötti Oktatásfejlesztési Stratégiájának negyedik, egyben utolsó nyilvános közvitáját. A vita házigazdái Fremond Árpád, az MNT elnöke, Sárközi István az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Varjú Potrebity Tatjana, az MNT Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, dr. Námesztovszki Zsolt, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke és Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke voltak.
Fremond Árpád a rendezvény elején kiemelte, hogy a pedagógusok pozitívan fogadták a stratégia tervezetet, ami az oktatásban dolgozók szerint minden területre kiterjed.
–Az elkövetkezendő időszakban arra kell odafigyelnünk, hogy ez ne csak egy papíron lévő anyag legyen, hanem meg is valósuljon. A stratégiát úgy próbáltuk meg elkészíteni, hogy alkalmazni tudják azok is, akik a szórványban, a legkisebb közösségekben foglalkoznak oktatással, vagy anyanyelvápolással, illetve a tömbben is tudják használni a pedagógusok. Több új intézkedés megtalálható a dokumentumban. Az egyik az, hogy a középiskolásoknak is szeretnénk támogatást nyújtani az elkövetkezendő időszakban. Az egyetemistáknak már van egy nagyon jól működő ösztöndíjrendszere, de azt gondoljuk, hogy a középiskolásokat is segítenünk kell mindamellett, hogy az önkormányzatok is segítenek nekik, és vannak ösztöndíjak. Szeretnénk nekik is egy egyszeri támogatást nyújtani iskolakezdéskor, hiszen ezeknek a diákoknak is be kell szerezni a különböző tanfelszerelést, és ebben szeretnénk segíteni nekik az elkövetkezendő időszakban. Szeretnénk mindenképp a szakkollégiumi rendszert is bővíteni. Azt látjuk, hogy ez a stratégiatervezetnek egy sarkalatos pontja, hiszen az elkövetkezendő években a szakkollégiumi rendszerek és a középiskolai központok erősítésével tudnánk még vonzóbbá tenni a fiatalok számára a középiskolai oktatási intézményeinket. Szeretnénk továbbra is jó együttműködést a felsőoktatási intézményekkel, hiszen itt vagyunk ma az Európa Kollégiumban, ez egy kiemelt jelentőségű intézmény, ami a vajdasági magyar értelmiség kinevelése és itthon tartása szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bír. Szeretnénk egy tankönyvközpontot is létrehozni az elkövetkezendő időszakban. Azt látjuk, hogy szükség volna arra, hogy a meglévő intézményeket erősítve egy ilyen központot létrehozzunk, ahol gyakorlatilag a saját szakembereink tudnának tankönyveket készíteni a jövő generáció számára. Maga a stratégia elsődleges célja az, hogy az anyanyelven való tanulást segítse elő, és azt szeretnénk elérni, hogy aki csak szeretne anyanyelvén tanulni, továbbtanulni, annak legyenek meg a különböző lehetőségei. Bízom benne, hogy később a pedagógusok, illetve az intézmények partnerek lesznek magának az oktatási stratégiának a megvalósításában is – mondta Fremond Árpád.
Az Oktatásfejlesztési Stratégiát röviden Varjú Potrebity Tatjana ismertette.
– Fontosak az infrastrukturális fejlesztések, az identitásmegőrzés, az anyanyelv- és a közösségépítést, valamint a digitális kompetenciák fejlesztése. Mi elsősorban azt szeretnénk lehetőségként biztosítani minden kisgyermek számára, hogy anyanyelvén tudjon tanulni. Ezzel párhuzamosan szeretnénk mindent megtenni annak érdekében is, hogy a szerb nyelv ne legyen hátrány. Ha a diákjaink a felsőoktatási intézményben szeretnének itthon tanulni, akár szerb nyelven, akkor minden segítséget és támogatást meg tudjanak kapni az elkövetkezendő időszakban. A jövő értelmisége az, aki képviselni fogja ezt a közösséget, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megértessék magukat mindenkivel ebben az országban – fejtette ki az MNT Végrehajtó Bizottságának oktatással megbíztott tagja.
Az újvidéki közvitán jelen volt Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete is.
– Nem kérdés a számunkra, hogy itt az egyetemes magyarságnak a szerves részét képező magyarokról van szó. Amikor pedig a szerves egységről kell beszélni, akkor tényleg mindenhol szükséges az, hogy legyen egy világos víziónk, merre megyünk előre, hogyan akarjuk elképzelni a jövőnket. Az oktatás, illetve a nevelés hihetetlenül fontos marad, hiszen talán ez a legjobban mérhető olyan egzakt szám, amiből látjuk, hogy a következő szeptemberben hány kisdiák van. A vajdasági magyarság oktatási rendszere számunkra azért is fontos, mert egy hihetetlen jó példával szolgál az összes határon túli magyar közösségek számára. Az érdekképviselet, a politikai képviselet rendkívül szervesen összenőtt. Megvan az a képesség, hogy akár az oktatásban, akár a tankönyvellátásban, akár az informatikai képzésben, akár a szakkollégiumok rendszerének a kiépítésében, fenntartásábanegy jó példával szolgáljon más határon túli magyar közösségeknek is. Sajnos a kárpátaljai magyarság esetében ilyenről nem beszélünk, ahol pont az oktatási jogokat szeretnék lecsökkenteni. Ezt mi nem tudjuk elfogadni és nem is akarjuk megérteni, hanem ellenkezőleg jó példával szeretnénk szolgálni például az ukrán politikai vezetés számára. Megmutatni, hogy itt a Délvidéken, Vajdaságban valami nemcsak jól megy, hanem egy rendkívül magas értéket képvisel. Ezt az értéket pedig máshol is el tudják fogadni – fogalmazott a nagykövet.
A Magyar Nemzeti Tanács kiemelten fontosnak tartja, hogy lehetőséget adjon a közösség minden tagjának, hogy megossza véleményét, illetve tanácsot fogalmazzon meg a dokumentummal kapcsolatban, hiszen az folyó évtized végéig 2029-ig jelentősen befolyásolni fogja a vajdasági magyar köz és felsőoktatási színteret.
Az újvidéki közvitán jelen volt Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete, Ökrész Rozália a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőcsoportjának képviselőasszonya, Vicsek Annamária, az Oktatási Minisztérium államtitkára, Szakállas Zsolt, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi -Nemzeti Közösségi Tikárság titkára, Mackó Zsuzsanna, a titkárság altitkára, Pál Viktor, a titkárság altitkára, Korponai Lívia, a titkárság segédtitkára, Kormányos László, a Tartományi Sport és Ifjúsági Titkár segédtitkára, Kudlik Zoltán, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság segédtitkára, Tóth Zoltán, a Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkárság segédtitkára, Kremenović Ökrész Viktor, a Tartományi Pénzügyi Titkárság segédtitkára. Nyilas Mihály, tartományi ombudsmanhelyettes, Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója, Snejder-Sára Ildikó, az Európa Kollégium igazgatója, Kiss Gyula, az Európa Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke, Kerekes Zoltán és Madarász Áron, a Vajdasági Magyar Szövetség tanácstagjai, Sörös Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnöke, Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Jerasz Anikó, a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója.
Nyitókép: Ótos András felvétele
