Régiónkban a nagy kereskedelmi láncok uralják a piacot. Míg a szomszédos országokban a szupermarketek birtokolják a piac több mint kétharmadát, Szerbiában továbbra is jól működnek a kisboltok, arányuk a nagyobb üzletekkel szemben fele-fele. A szakértők szerint az összefogásban rejlik a megoldás – írja a Blic. A Szerbiai RTV pedig adatokkal is szolgál: a modernebb kereskedelmi láncok főleg Belgrádban vannak jelen, és a kereskedelem több mint 70 százalékát a nagy bevásárlóközpontok valósítják meg. Vajdaságban 60 százalék feletti a szupermarketek aránya a kisboltokkal szemben, míg Szerbiában 20 százalék körüli.
Sokan nosztalgiával emlékeznek vissza azokra a kisboltokra, ahol a vásárlókat a nevükön szólították, kiszolgálták őket, a kereskedők tudták, mikor ünnepel a család, és a vevők gyermekeinek nevét is megjegyezték. A szakértők úgy vélik, a kiskereskedőknek nagyobb esélyük van a kisebb környezetekben a szolgáltatások személyre szabására, könnyebben felismerik ugyanis az egyedi vásárlói igényeket.
– A kis- és középvállalkozásoknak össze kell fogniuk, komolyabban együtt kell működniük, valamint sokat kell tanulniuk ahhoz, hogy megértsék, hogyan érvényesülhetnek a korszerű kereskedelemben – közölte Zoran Bogetić, a Közgazdaságtudományi Kar tanára.
A legtöbb kiskereskedő elsősorban a nem megfelelő beszerzés problémájával küzd, aminek következtében viszonylag magas árakon értékesít. Nem szabad vakon másolni a nagy kereskedelmi láncok üzletpolitikáját – állítják a szakértők.
– A kiskereskedő előnye éppen az, hogy az üzletét tetszés szerint rendezheti. Ezen túlmenően közvetlen kapcsolatot alakíthat ki a helyi termelőkkel, és így beszerezheti azokat a finomságokat, amelyek a nagy kereskedelmi láncokban nem találhatóak meg. Emellett közvetlen kapcsolatot alakíthat ki a vásárlókkal is, hiszen ismeri az igényeiket, tudja, mit fognak vásárolni. Fontosak a jól irányzott népszerűsítő tevékenységek is – mutatott rá Tijana Maljković, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa.
A szakemberek szerint Szerbiában továbbra is jól működnek a kiskereskedők boltjai. Ellentétben például Görögországgal és Szlovéniával, ahol a piac 70, illetve 90 százalékát a nagy kereskedelmi láncok fedik le.
Nyitókép: (Illusztráció: pixabay.com)
