A szerdán megtartott Ukrajna–Délkelet-Európa Csúcstalálkozót követően csütörtökön a Nyugat-balkáni Csúcstalálkozó keretében folytatódtak a tárgyalások Tiranában. A nyugat-balkáni országok vezetői és az Európai Unió (EU) képviselői nemcsak a térség csatlakozásáról és a folyamat felgyorsításáról, hanem a 6 milliárd eurós növekedési tervről is egyeztettek. Albániát Edi Rama miniszterelnök képviselte az összejövetelen, Szerbiát Aleksandar Vučić köztársasági elnök, Észak-Macedóniát Talat Xhaferi, az átmeneti kormány elnöke, Bosznia-Hercegovinát Borjana Krišto, a Miniszteri Tanács elnöklője, Koszovó és Montenegró pedig miniszteri szinten képviseltette magát a csúcstalálkozón.
Az Associated Press (AP) tudósítása szerint Edi Rama házigazda a csúcstalálkozó nyitórendezvényén a korábbi barátságos és őszinte eszmecsere eredményének nevezte az Európai Unió új, nyugat-balkáni növekedési tervét. Ebből egyedi megközelítés és a térség eddigi integrációs, illetve átalakulási igyekezetének az elismerése tükröződik – emelte ki Rama. Hozzátette, mindazonáltal a növekedési terv egyben kihívás is, hiszen a térségnek bizonyítania kell, hogy készen áll a közös európai sorsra.
Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa ambiciózusnak minősítette a növekedési tervet. Szavai szerint az Európai Bizottság (EB) célja az, hogy a terv megvalósítási ideje a tervezetthez képest a felére csökkenjen. A Beta hírügynökség szerint kiemelte, a növekedési terv révén a térség országai a következő 10 évben megduplázhatják gazdaságukat, ezáltal pedig felzárkózhatnak az EU-hoz. Hozzátette, az európai uniós csatlakozás nem csupán bürokrácia, hanem társadalmi és gazdasági integráció. Éppen ezért az EU-nak már a formális csatlakozást megelőzően biztosítania kell a tagsággal járó előnyöket – hangsúlyozta Várhelyi, majd a reformfolyamatok dinamikusabb végrehajtására buzdította a nyugat-balkáni államokat. Szavai szerint a növekedési terv csakis a szükséges reformok végrehajtása révén valósulhat meg.
A találkozó után a sajtónak nyilatkozva Aleksandar Vučić közölte, a csúcstalálkozó érdemben volt fontos rendezvény a térség minden országa számára. Ez mindig így van, amikor az ember olyasmit tesz, ami a polgárok hasznára lesz – jegyezte meg. Vučić szerint a növekedési terv hozzájárul a térség országai, majd a térség és az EU közötti szorosabb együttműködéshez, illetve a több mint 400 millió fogyasztót számláló piachoz való hozzáféréshez.
Aleksandar Vučić a sajtónak nyilatkozik (Fotó: Beta)
– Először a térség egységes piacának a kialakításáról beszélgettünk, illetve az egységes európai piachoz való közelítésről. Az egységes piacból mindenekelőtt a gazdasági társaságoknak származna haszna. Ugyanakkor a polgárok számára is előnyös lesz, hiszen kedvezőbb áron vásárolhatnák meg a különböző termékeket, ezáltal pedig növekedik az életszínvonal. Belgrádba visszatérve megalakítjuk a feladatok végrehajtásáért illetékes munkacsoportot, ezt valószínűleg a pénzügyminiszter vezeti majd. A munkacsoportnak naponta kell majd a kormányfőt és engemet tájékoztatnia a megejtett intézkedésekről. A következő, egy hónap múlva Podgoricán esedékes találkozón már a konkrét lépésekről egyeztethetünk. Hiszem, hogy márciusig kialakíthatjuk az úgynevezett zöldfolyosókat a Szerbia és az uniós tagállamok közötti határátkelőkön. Ugyancsak beszélgettünk a határátkelőkről, a bürokrácia csökkentésével kapcsolatos igény aspektusából. Feltett szándékunk, hogy az eljárást papírmentesítsük. Csak a bürokrácia miatt a határátkelőkön öt év alatt 163 millió eurós veszteséget jegyzünk. Szerbia veszteségei a legnagyobbak, hiszen mi vagyunk a legnagyobb ország, és nekünk vannak a legnagyobb és legforgalmasabb határátkelőink. Konkrét dolgokról beszélgettünk, nem volt jellemző üresjárat, sem fegyelmezés az EU részéről. Tudatában vagyunk annak, hogy egyhamar biztosan nem dönt az EU a térség csatlakozásáról, ám mindez konkrét lehetőség – fogalmazott Vučić.
A szerb köztársasági elnök abbéli reményének adott hangot, hogy bizonyos elvárások teljesítése tekintetében az EU türelemmel lesz Szerbia iránt, példaként a külföldi beruházások közvetlen költségvetési támogatását, valamint a Kínával való együttműködést említette. Szerbia a következő tíz évben a nyugat-balkáni növekedési terv megnyitotta lehetőségek nélkül is megduplázza gazdaságát, ennek köszönhetően viszont még nagyobb lesz a növekedés – hangsúlyozta Vučić. Rámutatott, a vasútfejlesztés ugyancsak a kiemelt témák egyike volt. A köztársasági elnök nem biztos abban, hogy a növekedési terv keretében rendelkezésre álló keretből az első utalás májusban vagy júniusban megérkezik, úgy véli, ez mellékes, szavai szerint Szerbiának van elegendő pénze.
Nyitókép: Aleksandar Vučić, Várhelyi Olivér és Edi Rama (Fotó: Beta)
