A lengyel EU-elnökség fókuszában a biztonság szerepel. Władysław Kosiniak-Kamysz, az ország védelmi minisztere azt szeretné, ha 2025-ben fellendülne az európai hadiipar. A védelmi képesség erősítéséről, s az ehhez szükséges pénz biztosításáról hamarosan csúcstalálkozón egyeztetnek az uniós vezetők.
Varsói gálarendezvénnyel kezdődött január elején Lengyelország fél éves soros EU-elnöksége. Brüsszelben ebből az alkalomból tegnap tartották a hivatalos megnyitót.
A lengyel elnökség fókuszában a biztonság szerepel, de a programban a jogállamiság is fontos helyet kap. A Donald Tusk vezette kormány prioritásként kezeli Ukrajna további támogatását is.
Varsó értelmezésében a biztonság nemcsak a külső és a belső biztonságot jelenti, hanem beletartozik a gazdaság, információ, energia, egészségügy és az élelmezés is.
A védelmi miniszteri tisztséget is ellátó kormányfőhelyettes hétfőn már azt javasolta, hogy a fegyvergyártást, illetve a hadiipart az európai gazdaság hajtómotorjává kell változtatni. Władysław Kosiniak-Kamysz erről a Varsóhoz közeli Helenówban rendezett találkozón beszélt. A tanácskozáson részt vett Boris Pistorius német, Guido Crosetto olasz és Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter, valamint Luke Pollard brit védelmi államtitkár. Az Ukrajnának nyújtandó támogatással kapcsolatos kérdések mellett kiemelt figyelmet fordítottak a fegyvergyártásra, és az ágazat kapacitásainak növelésére.
A HADIIPAR ÉVE
Kosiniak-Kamysz a találkozó után közölte: 2025-nek „a hadiipar fellendülésének esztendejévé kell válnia” Európában. Francia hivatali partnere pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Donald Trump január 20-án kezdődő hivatali ideje alatt csökken az Egyesült Államok hozzájárulása az európai védelemhez. Emiatt fontossá válik a NATO által előírt (vagyis a GDP 2 százalékát elérő) védelmi kiadások jobb összehangolása, valamint az európai piac összehangolása a fegyvergyártás terén.
Az olasz védelmi miniszter ugyanakkor fontosnak nevezte a bürokratikus akadályok felszámolását az uniós tagállamok hadiipari ágazatai között. Figyelmeztetett arra, hogy a védelmi kiadások radikális emelése (a GDP 5 százalékára, amit Trump vetett fel) a piac túltelítődéséhez és a gyártókapacitások fokozatos csökkentéséhez vezethet.
A német kancellár is foglalkozott a kérdéssel. Olaf Scholz egy bielefeldi választási kampányrendezvényen elhatárolódott Trump ötletétől, hogy a NATO-tagok emeljék öt százalékra a védelmi kiadásaikat. Németország esetében ez „csak óriási mértékű adóemelésekkel, vagy súlyos megszorításokkal volna megvalósítható” – üzente. Szavaiból az is kicsengett, hogy erre nem hajlandó, de szívesen meghallgatja azokat, akik meg tudják neki mondani, honnan teremthető elő Németországban évi több mint 200 milliárd euró az öt százalékos cél eléréshez.
GYORSÍTANA A NATO-FŐTITKÁR
Az EU védelmi képességeinek erősítése, s az ehhez szükséges pénz biztosítása lesz a fő témája a tagországi vezetők február 3-án esedékes informális találkozóján is. Meghívólevelében az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért. António Costa szerint az EU-nak önállóbb, megbízhatóbb és hatékonyabb biztonsági és védelmi szereplővé kell válnia.
Utalt arra is, hogy a tagállamoknak további jelentős összegeket kell fordítaniuk a védelmi ipari bázis, a technológia és a készenlét fejlesztésére. Közös érdeknek nevezte a tagországok közötti szorosabb együttműködést a hadiipar területén. A kollektív biztonság érdekében fontosnak tartja, hogy többet költsenek a védelemre.
A februári tanácskozásra meghívást kapott Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki úgy látja, a jelenlegi aggasztó biztonságpolitikai helyzet miatt és a háború megelőzése érdekében a korábbinál több pénzt kell fordítani az európai védelmi kapacitás fokozására. Emellett javasolta az együttműködés megerősítését az EU és a NATO között.
Az Európai Parlament külügyi bizottságának legutóbbi ülésén tanácsolta a hadihajók, drónok, tankok, harcigépek és az egyéb hadi eszközök gyártásának felgyorsítását is.
