A Tegyük naggyá Európát! jelmondattal július 1-jén megkezdődött Magyarország féléves, soros uniós elnöksége. Magyarország legutóbb tizenhárom és fél éve töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. 2011-ben még „csak” négy prioritást fogalmazott meg az elnökség hat hónapjának vonatkozásában, ezúttal már hetet. E prioritások a következők: az EU versenyképességének és gazdasági növekedésének ösztönzése; az európai védelmi ipar és innováció megerősítése; a migrációt kiváltó okok kezelése és a külső határok védelme; a kohéziós politika jövőjének kialakítása; a gazdaközpontú uniós agrárpolitika; a demográfiai kihívások kezelése és a következetes, valamint érdemeken alapuló bővítéspolitika.
MINDENT ELDÖNTŐ IDŐSZAK
A magyar vezetés nem titkolja, ha lendületes bővítéspolitikáról beszél, akkor elsősorban a nyugat-balkáni térség csatlakozási folyamatának felgyorsítására és az egyes országok elérte eredmények objektív elbírálására és méltányolására utal. A tényt, hogy a bővítéspolitika a magyar elnökség prioritásainak egyike, a 2021 decembere óta egyetlen tárgyalási fejezetet, illetve klasztert sem megnyitó Szerbia vezetése elégedetten nyugtázta. Hiszik, hogy miután Magyarország átvette az EU soros elnökségét, a Nyugat-Balkán ismét a bővítéspolitika fókuszába kerül – jelentette ki a napokban Marko Đurić külügyminiszter. A tárcavezető másokhoz hasonlóan a stabilitás és a béke megőrzésének kontextusából közelítette meg a térség csatlakozásának elengedhetetlenségét, továbbá kifejtette: a béke és a stabilitás az alapfeltétele a térség politikai, gazdasági és minden egyéb jellegű fejlődésének.
A soros elnökség átvétele alkalmából Magyarország belgrádi nagykövete egy héttel ezelőtt nyitóünnepséget és fogadást tartott. Ezen mások mellett Aleksandar Vučić köztársasági elnök is részt vett. Az államfő a Szerbia és az EU közötti gazdasági, kereskedelmi együttműködés kontextusában kijelentette: Szerbia a Nyugat-Balkán azon országa, amelyre számítani kell. Szerbia számára a következő hat hónap szinte mindent eldöntő lesz.
Dr. Pásztor Bálint, a bővítéspolitika tekintetében az elmúlt években mind hangsúlyosabban a következetesség elvének érvényre jutását sürgető Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ugyancsak hangot adott a magyar elnökséggel kapcsolatos reményeinek. Hiszi, hogy a magyar elnökség ideje alatt valóban fókuszba kerül a nyugat-balkáni országokkal való bővítés. A Szabadkai Magyar Rádiónak nyilatkozva hozzátette, természetesen Magyarország nem önállóan dönt a bővítési kérdésekről, de legalább témává tudja tenni.
A SZERBIAI ELEMZŐK NEM BIZAKODÓK
Az elemzők nem mindegyike derűlátó a Magyarország által megfogalmazott célok megvalósítása tekintetében. A Szabad Európa Rádió szerbiai szerkesztőségének elemzése szerint már a brüsszeli hatalomalakítás folyamata is lassíthatja az érdemi munkát, „nem valószínű, hogy a következő hat hónapban új jogszabályok vonatkozásában bármi történik Brüsszelben”. Az említett média a Magyarország és az EU vezetése közötti ellentéteket ugyancsak akadályozó tényezőként említette.
Vitathatatlan, hogy Szerbiának előnyei származhatnak a Magyarországgal ápolt kiváló kapcsolataiból, ugyanakkor a bővítéssel kapcsolatos döntéseket konszenzussal hozzák meg, nem valószínű, hogy a soros elnök megmásíthatja a Szerbia vonatkozásában egyébként határozottan nem támogató álláspontot képviselő tagállamok véleményét – értékelte Srećko Đukić karrierdiplomata. Hozzátette, korábban a Magyarországnál befolyásosabb tagállamok sem tudtak semmit tenni Szerbia csatlakozása felgyorsításának tekintetében.
NEM MOST VÁLT A BŐVÍTÉS SZÓSZÓLÓJÁVÁ
Magyarország évekre visszamenően azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek a Nyugat-Balkán felzárkóztatását és csatlakozásának felgyorsítását sürgetik, kezdetben elsősorban elvi és gazdasági-kereskedelmi okokból, ám később mind nagyobb szerepet kaptak a biztonságpolitikával kapcsolatos szempontok. Először a migránsválság időszakában, majd Oroszország ukrajnai agresszióját követően. Az egyik alapvető elv mindig az volt, hogy az EU-tagság stabilizálná a Nyugat-Balkánt, de az is szempont volt, hogy a térség országait befogadó EU erősíthetné pozícióját a nagyhatalmi versengésben.
„Az EU bővítési politikája az egyik legsikeresebb közösségi eszköz, amellyel kiszámítható fejlődési irányt jelölhetünk ki, és erősíthetjük a stabilitást, a gazdasági fejlődést és versenyképességet közvetlen szomszédságunkban” – fogalmaztak a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium 2015. novemberi közleményében.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2019 novemberében a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 9. találkozóján ekképpen fogalmazta meg, hogy miért fontos országa számára a nyugat-balkáni országok integrációja: „Az európai béke és a jólét szempontjából jelenleg az EU-nak nincs politikai alternatívája. Ezért Magyarország a szuverén, de együttműködésre képes nemzetállamok alkotta, erős unióban érdekelt, amely „az önök országai számára is vonzerőt sugározva a biztonság, a stabilitás és a jólét zálogát jelentheti.”
Nem sokkal azt követően, hogy tavaly év végén az uniós vezetők úgy határoztak, megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifejtette: nem tisztességes, hogy a nyugat-balkáni országok évek óta folytatnak csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ugyanakkor ez a folyamat nagyon lassú, míg Ukrajna egyszer csak – politikai okokból kifolyólag – megkezdheti a tárgyalásokat. „Attól tartok, az európai vezetők nem értik Szerbia és a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségét. Túl messze vannak. Ez az oka annak, hogy úgy gondolom, az én küldetésem, hogy segítsek nekik megérteni Szerbia és a Balkán jelentőségét, azt, hogy mi forog kockán” – fogalmazott Orbán, aki szerint Brüsszel továbbra sem érti azt, amit a magyar vezetés már évek óta hangoztat: az EU-nak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az EU-ra, mert a szerbeknek vannak más lehetőségeik is.
A brüsszeli vezetés bírálói szerint éppen az Orbán által is említett szempont miatt érthetetlen az EU bővítéspolitikája.
Nyitókép: Orbán Viktor átveszi a soros EU-elnökséget (Fotó: MTI)
