Hunyadi János három népet kötött össze, hiszen magyar, szerb és román hadvezér is volt egyben, akinek a születését és a halálát is rejtély fedi, számos történelmi kutatás alapját szolgálja.
A történelmi feljegyzések ugyanis Zsigmond királyhoz is kötik származását, míg a szerb irodalom VI. Lazarevics István (Stefan Lazarević), szerb fejedelem, despota házasságon kívüli fiaként említi. Akárhogy is, nagy hadvezérként emlékszik rá a történelem, hiszen miután a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, Belgrád (Nándorfehérvár) vált a célpontjukká. 1456-ban a török seregek megindultak, és ostrom alá vették Nándorfehérvárt, ám július 21–22-én Hunyadi János saját (szerbekből, magyarokból és más népekből álló) seregével és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló húszezernyi keresztessel fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.
Erről a nándorfehévári csatáról emlékeztek meg ma Zimonyban, a Duna-parton Hunyadi János, vagy ahogy a szerbek ismerik: Sibinjani Janko szobránál a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi szervezetének szervezésében.
Miklós Hajnalka felvétele
Koszorút helyezett el Magyarország belgrádi nagykövetsége nevében Pálinkás Gábor, első beosztott, a munkaügyi minisztérium nevében Petar Đurđev, államtitkára, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Kerekes József, a VMSZ alelnöke, pénzügyi államtitkár, Nebojša Marjanović, a belgrádi városi szervezet elnöke, illetve Pintér Anna-Mária, tartományi képviselő, a Magyar Nemzeti Tanácsot Salamon Géza, Zimony község vezetősége nevében Dejan Matijević és Filip Mišeljić, illetve az Al-dunai Honvéd Hagyományőrzők képviselői is elhelyezték az emlékezés virágait.
Miklós Hajnalka felvétele
Nyitókép: Miklós Hajnalka felvétele
