Helyszíni tudósítás
A pandémia, a háború és a választások komoly kihívások elé állították az anyaországi és külhoni ifjúsági szervezeteket. Többek között erről a három témáról volt szó a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor ifjúsági kerekasztal-beszélgetésén, amely a Nemzetpolitika a frontvonalban elnevezést viselte. A moderátora Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnöke volt. A beszélgetés résztvevői Sörös Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnöke, Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Brassai Hunor, az Erdélyi Magyar Szövetség Magyar Ifjak Nemzeti Tanácsának (MINTA) elnöke, Tóth Réka Kamilla, a Fidelitas alelnöke, Bonet Stefan, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) elnökségi tagja, Edmár Attila, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) elnöke és Simon Dávid, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökségi tagja arra is kitért a beszélgetés során, hogy hogyan lehet erősíteni a magyar identitást és a közösségi érzést a fiatalok körében, az anyaországban és az elcsatolt területeken egyaránt.
– A pandémiai kifejezés lassan kezd kikopni a köztudatból Vajdaságban. A Covid-19 világjárvány alatt a legnagyobb probléma az volt, hogy nem lehetett semmilyen nagyobb rendezvényt tartani. A VMSZ IF-nek egyébként sincs sok központi rendezvénye, így jócskán érezhető volt, hogy még ezek is elmaradtak. Nagyon nehéz volt a visszatérés is. A fiatalok nem igazán voltak nyitottak a közéletre, de úgy érzem sikeresen vettük ezt az akadályt. Ebben a pillanatban azt mondhatom, hogy sikerült visszaállítani az eredeti állapotot, sőt erősebbek is vagyunk. Több aktív tagunk van mint valaha – emelte ki Sörös Andor, s hozzátette, hogy ebben az évben a szervezet először tudott csapatostól eljönni a Tusványosra, népes, tizenhat tagot számláló csoporttal.
Trendi-e magyarnak lenni, tették fel a kérdést a panelbeszélgetésen (Ótos András felvétele)
HÁBORÚS HELYZET – MI A FELADATUNK?
– A háború természetesen minket érintett legjobban, úgyhogy biztos vagyok abban, hogy a mi szervezetünkben volt a legnagyobb változás emiatt az itt jelenlévők közül. Otthon szinte semmilyen összejövetelt nem tudunk szervezni. Nagyon sokan eljöttünk Kárpátaljáról, és sajnos az ott maradt fiatalok közül sem mindenki élvez mentességet a hadkötelezettségtől. A háború miatt én is Magyarországra költöztem, és itt próbáljuk közösségbe szervezni a kárpátaljai fiatalokat – mondta Simon Dávid, majd hozzáfűzte, hogy természetesen nem feledkeznek meg az otthon maradt honfitársaikról: több olyan rendezvényt szerveznek, ahol a befolyt összegekkel őket támogatják.
Brassai Hunor, a MINTA elnöke elmondta, a pandémia és a háború kitörése folyamatos lépéskényszerre késztette az erdélyi ifjúsági szervezeteket.
– Igyekeztünk mindenre gyorsan reagálni, de ez nem mindig sikerült úgy, ahogyan azt szerettük volna. Nagy problémát jelentett a digitalizáció is, az online térbe való kerülés. Emiatt a fiatalok eltávolodtak egymástól. Ezután a háborús helyzet ismételten új dimenziót hozott be. Végül sikerült megtalálnunk a hangunkat. Olyan témákról igyekeztünk lerántani a leplet, amelyek érdeklik a fiatalokat – közölte.
IFJÚSÁGI SZERVEZETEK A FIATALOK MENTÁLIS EGÉSZSÉGÉÉRT
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a pandémia és a háború leginkább a fiatalok mentális egészségére hatott ki. Ennek orvoslása érdekében a MIK például egy olyan projekten dolgozik, amellyel az ifjúsági szervezetek tagjait valamilyen szintű mentálhigiénés szakemberré képeznék ki. Ők ezután az iskolákat járva előadásokat tarthatnának, és segíthetnének a lehetőségeikhez mérten. Ez különösen fontos lenne, mert a felmérések szerint a középiskolások 50 százalékát érinti az elmagányosodás jelensége – mondta Edmár Attila, a MIK elnöke.
Szilágyi Dóra Emese kiemelte, hogy az ifjúsági szervezetek sorsa állandóan hullámzik, ha pedig emellett történik egy olyan váratlan dolog, mint a világjárvány vagy egy háború kitörése, nagyon meg kell gondolni azt, hogy hogyan reagálnak.
– A MIÉRT-tel ahol tudtunk, segítettünk. Önkénteseket toboroztunk és adományokat gyűjtöttünk. A fiatalok körében sokszor felmerülnek olyan kérdések, amelyek nem feltétlenül fiatalosak, mégis érdekli őket. Ilyen például az infláció vagy az energiaválság. Ezek a dolgok kihatással vannak a mentálhigiénére, szorongásra adnak okot. Nekünk az a dolgunk, hogy a lehetőségeinkhez mérten megválaszoljuk ezeket a kérdéseket – mondta a MIÉRT elnöke. Hozzátette, hogy 2020-ban a pandémia korlátozásaival összhangban kellett lebonyolítani a kampányt és a választásokat, ami még nehezebbé tette ezt az amúgy sem könnyű folyamatot. Ezzel felvezette a kerekasztal-beszélgetés második fontos témáját, az ifjúsági szervezetek szerepét a választásokon.
KAMPÁNYOK ÉS VÁLASZTÁSOK SOROZATA
– Ahogy Pásztor Bálint mondani szokta, Szerbia a végtelen lehetőségek országa. 2020 óta mintegy 10 választáson vagyunk túl. A kampány nagyon sok anyagi és emberi erőforrást igényel. Szerbiában sok nagyobb és idősebb párt van, mint a VMSZ. Közülük sokan nem tudták tartani a lépést, a VMSZ-nek viszont sikerült. Június 2-án az önkormányzati választás kifejezetten fontos volt számunkra. Nagyon jó eredményt értünk el, ugyanis 2020-ban 163 képviselőnk volt, a mostani választásokon pedig 150 mandátumot szereztünk. Ez azért nagy eredmény, mert az előző választásokat bojkottálta az ellenzék, nem vett részt rajta. A csupán tizenhármas csökkenés így jónak számít – ismertette a résztvevőkkel Sörös Andor.
– Kampányolni nemcsak a választások előtt kell, hanem állandóan – véli Tóth Réka Kamilla. – Nem akkor kell elkezdeni, amikor felkerülnek a plakátok, hanem nap mint nap arra kell törekednünk, hogy eredményeket mutassunk fel. Az ifjúsági szervezeteknek az a dolguk, hogy jobbá tegyék a világot, megmutassák, hogy milyen jó magyarnak lenni. Maga a kampány csupán a célegyenes – tette hozzá a Fidelitas alelnöke.
TRENDI MAGYARNAK LENNI?
A kerekasztal-beszélgetés utolsó témájaként a fiatalok arról tanácskoztak, hogyan lehet elérni azt, hogy minél jobb érzés legyen magyarnak lenni. Brassai Hunor véleménye szerint nem a balkáni normákhoz kell igazodni kisebbségként, hanem a magyar erényekhez. Ha egy román például azt mondja, hogy a magyarországi autópályák sokkal jobbak mint a romániaiak, az már egy bújtatott bók.
Simon Dávid elmondása szerint Kárpátalján trendi magyarnak lenni, de ezzel összhangban nehéz is, a kisebbségi jogok megcsorbítása miatt. Az anyaországi támogatások viszont nagyon sokat nyomnak a latban.
Sörös Andor megosztotta, hogy 2010 óta látható eredményei vannak Vajdaságban az anyaország nemzettudatot erősítő intézkedéseinek. Ennek hála többek között a vegyesházasságokból születő gyermekek többségét magyar osztályokba íratják. Mindebben természetesen nagy szerepet játszik a VMSZ aktív politizálása is.
Nyitókép: Brassai Hunor, Sörös Andor és Simon Dávid (Ótos András felvétele)
