A szerbiai fogyasztók is nagy számban kezdtek olcsóbb termékeket rendelni a Temu alkalmazáson keresztül.
Az alkalmazás hirdetései már akkor megjelennek, amikor belépünk a közösségi médiába, és ezeknek nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek sem tudnak ellenállni. Csak júniusban több mint 50 millió alkalommal telepítették az alkalmazást világszerte. Vajon a termékek árai reálisak, és változik-e a vásárlás eddig ismert módja? Erről beszélt a Reggeli Műsorban Dušan Uzelac, a Kamatica portál munkatársa és Miljan Premović, marketing szakember.
Országunkban a Temu alkalmazás május óta elérhető, de úgy tűnik, az elmúlt napokban valódi robbanás történt.
Ami az alkalmazás szédítő népszerűségét illeti, Uzelac szerint az a termékek ára.
A reklámok mindenütt ott vannak. Találnak és eltalálnak valamit. Ha eltalálnak, akkor az ár nagyon fontos, és úgy tűnik, a mi piacunkon az ő fókuszuk elsősorban a fiatal generáció – jegyzi meg Premović. Azonban hozzáteszi, hogy a Z generáció esetében ez nem olyan egyszerű. Ők már látták, felismerték és tesztelték, de nem biztos, hogy vásárlásra fogják használni az alkalmazást, mert tisztában vannak a koncepcióval, és nem fognak bedőlni az alacsony áraknak.
Hogyan éri meg ilyen alacsony árakat kínálni?
A Wired magazin kutatása szerint a Temu átlagosan 30 dollárt veszít minden egyes rendelésen, de a vállalat ennek ellenére is nyereséges, a kis nyereséghányadok ellenére.
Uzelac rámutat, hogy valószínűleg nem veszítik el ezt az összeget, de a lényeg az, hogy mi fogyasztóként nem vagyunk tisztában az egyes áruk előállítási költségeivel.
Hogyan számítják ki a vámot az alkalmazáson keresztüli vásárláskor?
– Az 50 eurós összeg a vámhatár, ami felett vámot kell fizetni egy termékre. De felmerül a kérdés, hogy mi alapján határozzák meg egy termék értékét – jegyzi meg Dušan Uzelac. – Például, ha egy pár cipő Szerbiában 10.000 dinár, és én megvettem 1000 dinárért, vajon a vámtisztviselő elfogadja-e a számlán szereplő árat, vagy azt mondja, hogy ezen a piacon a cipő ára 10.000 dinár, és alkalmaz egy vámkulcsot? Amikor egy pár cipő ára mindig 10.000 dinár, akkor elfogadjuk, hogy annyit ér. És amikor valaki 1000 dinárért adja el nekünk, azon tűnődünk, hogyan lehetséges ez, és senki sem tudja, hogy a cipő előállítási költsége 500 dinár. Tehát ezek a nagy különbségek és árrések így lephetnek meg minket – magyarázza Uzelac.
Azonban szinte lehetetlen elkerülni a régi mondást: Aki olcsón vesz, kétszer vesz.
– De ezek olyan dolgok, amelyekkel keveset törődünk. A vásárlás után megengedhetjük magunknak, hogy beismerjük, hogy tévedtünk, de mégsem érezzük rosszul magunkat, mert az összeg nem nagy – teszi hozzá a Reggeli Műsor vendége.
Változik-e az online kereskedelem az ilyen jellegű versennyel?
– Ez az agresszív marketingkampány az, ami a Temu online kereskedelem elindítói számára a legfontosabb. Számukra az első vásárlói élmény a legfontosabb, hogy amikor valaki először vásárol, kellemes élményben legyen része. Amikor pedig belevonnak minket ebbe a körforgásba, később sokkal többet tudnak majd keresni – magyarázza Dušan Uzelac.
Miljan Premović emlékeztet arra, hogy az online kereskedelem drasztikusan megváltozott a koronavírus-járvány után, amikor szinte kényszerítve voltunk, hogy így vásároljunk.
Egy kutatás szerint a megkérdezettek 34 százaléka legalább havonta egyszer vásárol online.
