A Berlini Folyamat 10. csúcstalálkozóján Németországban a jelenlevők aláírták a közös regionális piacról szóló, 2025–2028-as cselekvési tervre vonatkozó támogatási nyilatkozatot, ezenkívül az egyetemi oktatásról is megállapodás született. A csúcstalálkozó megnyitóján az esemény házigazdája, Olaf Scholz német kancellár kiemelte, az Európai Unió csakis a Nyugat-Balkánnal lesz teljes, de a régió országainak további lépéseket kell tenniük a közös jövő felé. Szerbiát Miloš Vučević kormányfő képviselte a német fővárosban.
Scholz rámutatott, a nyugat-balkáni régiót még mindig a múltbeli konfliktusok terhelik, de eljött az idő, hogy a régió országai végre a jövő felé forduljanak.
– A belgrádi és pristinai barátainknak üzenem: ne engedjék meg, hogy a múlt letérítse őket a békés és virágzó jövő útjáról. Még mindig meg vagyok győződve arról, hogy a jövő az EU-ban van, és oda csak egy út vezet: az aláírt megállapodások teljes körű végrehajtása. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kétoldalú kérdéseket az együttműködés szellemében és békés eszközökkel oldjuk meg – hangsúlyozta Scholz, majd üdvözölte a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) végrehajtásáról szóló megállapodást, amely a Szerbia és Koszovó közötti áruforgalom megállításának feloldását eredményezte – közölte az Euronews.
Mint arról az RTS beszámolt, a német kancellér hangsúlyozta azt is, hogy a CEFTA-megállapodás mellett két olyan dokumentum aláírására is sor került, amelyek megkönnyítik az emberek mindennapjait, a közös regionális piac új cselekvési terve pedig a gazdasági integrációt könnyíti meg. A kereskedelmi útvonalakra vonatkozó megállapodások mellett, az országok közti együttműködés során hangsúlyt kap a polgárok mobilitása, így a munkavállalási engedélyek kiadása is egyszerűbbé válik, ezáltal pedig a határokon átnyúló munkavállalás is.
A két dokumentumot Olaf Scolz és Urusla von der Leyen jelenlétében Miloš Vučević, Milojko Spajić, Montenegró miniszterelnöke, Edi Rama, Albánia kormányfője, Borjana Krišto, Bosznia-Hercegovina elnökségének elnöklője, Hristijan Mickoski, Észak-Macedónia kormányfője és Albin Kurti, Koszovó kormányfője írta alá.
A jubileumi eseményen részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Az eseményt megelőzően az EB elnöke a közösségi bejegyzésében kiemelte, a berlini folyamat csúcstalálkozóján megvitatják az eddig elért eredményeket, de tárgyalnak a jövőről is, amelyben mind a hat nyugat-balkáni ország az EU része.
A Nyugat-Balkán csatlakozása az Európai Unióhoz ma geopolitikai prioritás – hangsúlyozta közösségi bejegyzésében Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai biztos, aki Olaf Scholz német kancellár meghívására szintén részt vett a csúcstalálkozón. Bejegyzésében rámutatott, az EU minden eszközével azon munkálkodik, hogy felgyorsítsa a csatlakozási folyamatot, hogy közeljövőben megvalósulhasson a csatlakozás – közölte az Euronews.
A Berlini Folyamatban részt vevő országok csoportját Németország 2014-ben azzal a céllal alapította meg, hogy az uniós bővítést is elősegítve megerősítse a nyugat-balkáni régió országai közötti együttműködést. Németországon kívül a hat nyugat-balkáni ország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Szlovénia és az Egyesült Királyság tagja a folyamatnak. Az idei csúcsra Magyarországot a nyugat-balkáni befolyásra és a magyar EU-elnökségre való tekintettel hívták meg.
A szerb kormány közleménye szerint Vučević a csúcs keretében részt vett a regionális együttműködésről és közös regionális piacról szóló panelbeszélgetéseken, illetve a zöld átmenetről, az összeköttetésről és az energetikáról szóló eseményeken.
Miloš Vučević a médiának elmondta, a találkozó jó hangulatban telt, és a Berlini Folyamat tíz évének áttekintése során az a benyomása támadt, hogy Németország teljesen újjá akarja éleszteni ezt a projektet.
– Két dokumentumot írtunk alá. A felsőoktatási intézményekhez való viszonyulás valójában folytatása annak, amit már aláírtunk a diplomák elismeréséről. Emellett aláírtuk a regionális közös piacra vonatkozó menetrendet is. Olyan a dokumentumok ezek, amelyek ellen nincs kifogásunk – emelte ki Vučević, majd kiemelte, ezúttal is szóvá tették, hogy Szerbia öt plusz egy országként tekint a Nyugat-Balkánra, ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbia stratégiai célja az eurointegráció.
Nyitókép: Beta
