Beszélni és tudni kell róla

Egy dokumentumfilm forgatása miatt kedden és szerdán Nagykikindára látogatott Knut Flovik Thoresen norvég író, történész, a Norvég Fegyveres Erők egykori tisztje, akit Mladen Bogdan, a város polgármestere is fogadott. Thoresen a legjelentősebb norvég történész, aki a Véres úttal (Krvavi put) foglalkozik. Az 1955-ben bemutatott film a második világháború alatt a Norvégiába internált szerbek – köztük nagykikindaiak – sorsát mutatja be. Az író mai kutatásainak és előadásainak a jelentősége, hogy a norvég–szerb történelemnek ezt a részét ne felejtsék el a fiatal generációk.

– A kutatásaim a norvég koncentrációs táborokba hurcolt balkáni foglyokról több mint 20 évvel ezelőtt kezdődtek. A dokumentumfilmben a szerb foglyokról lesz szó, ami egy teljesen más történet lesz, mert korábban partizánként vagy jugoszlávként kezelték őket. A norvég táborokban a szerbek 80 százaléka szörnyű körülmények között halt meg, erről beszélni és tudni kell, mert a halálozások aránya magasabb volt, mint Auschwitzban – mutatott rá Knut Flovik Thoresen.

A polgármester a fogadás során arról beszélt, hogy nemcsak a nagykikindaiak lehetnek hálásak az író munkájáért, hanem az egész szerb nemzet.

– Tanúi lehetünk annak a tendenciának, hogy egyre többen vizsgálják felül a történelmet, s ennek köszönhetően az áldozatokból bűnöst, bűnösökből pedig ártatlanokat csinálnak, ezért nagyon fontos az, hogy kiderüljön az igazság. A dokumentumfilm egy része segítséget nyújt majd abban, hogy a nézők megismerjék Nagykikindát, hogy emléket állítson azoknak, akik az észak-norvégiai táborokban vesztették életüket, nekünk pedig abban, hogy egyetlenegy áldozat nevét se felejtsük el – közölte a polgármester.

A dokumentumfilm helyi ötletgazdája a Vojvodina uživo hírportál. Kezdeményezésüket a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság is támogatta. A film készítői a forgatás elején találkoztak Thoresennel, aki azonnal felajánlotta az együttműködést.

– A mi célunk az, hogy egy teljesen új kutatási anyagot mutassunk be, hogy kijavítsuk azt, amit eddig nem jól mondtak el, és hogy mindenkit emlékeztessünk a történtekre – tette hozzá Vanja Đukić, a Vojvodina uživo hírportál munkatársa.

– A film bemutatása után tisztább lesz a kép a táborokba küldött foglyok nemzetiségéről. Sajnos eddig senki nem beszélt a történelemnek erről a részéről, és arról a szerencsétlen sorsról, amit a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területéről származó szerbek elszenvedtek – egészítette ki Aleksandar Gajić történész, kutató, a projekt munkatársa.

Thoresen a két nap során bejárta azokat az emlékhelyeket, melyeket a második világháború során elesett, illetve elhurcolt nagykikindaiak tiszteletére állítottak, kutatásokat végzett a levéltárban, illetve azt ígérte, hogy hamarosan visszatér, hogy beszélgessen azokkal a leszármazottakkal, akik a beisfjordi táborban raboskodtak, hogy az ő történeteiket is megismerhesse.