A kormány tegnap módosította az alapélelmiszerekre vonatkozó kiszállítási tilalmát, ideiglenesen kvótában korlátozta a búza, a búzaliszt, a kukorica és az étolaj exportját. Havi mennyiséget rendelnek majd el, amennyit a kereskedelmi cégek kiszállíthatnak. A kormányjelentés azonban a kvóamennyiségről nem számol be. Ana Brnabić kormányfő a közszolgálati televízió reggeli műsorában közölte, hogy akkora mennyiség kiszállítását hagyják jóvá, amekkora nem veszélyezteti Szerbia élelmiszer-ellátását.
A Szerbiai Rádió és Televízió műsorának vendégeként a kormányfő elmondta, a kormány eleget tesz a Žita Srbije Egyesület követeléseinek és tárgyalni fog vele. A kormányfő kedden fogadja a képviselőket, hogy együtt igyekezzenek megoldást találni azokra a problémákra, amelyek a kiszállítási tilalom alatt levő élelmiszerek transzportját érintik.
A gabonkereskedők és a malmok is egyre nehezebben tudják elviselni a gabonakivitel tilalmát. Azzal érvelnek, hogy 2021-ben megközelítőleg 3.700.000 tonna búza termett, ebből a hazai szükségletek 1.700.000 tonnát tesznek ki, vagyis 2 millió tonnát kiszállíthat az ország. A tavalyi termésből február végéig mintegy 724.000 tonna búzát már kiszállítottak, lisztből pedig mintegy 82.000 tonnát, vagyis szerintük Szerbiában nincs hiány, és előttünk van még az idei aratás is. Ennek ellenére a kormány napokkal ezelőtt engedte csak meg Olaszországba, illetve Észak-Macedóniába és Albániába a március 9-e előtt leszerződött kenyérgabona és kukorica kiszállítását. Sunčica Savović, a Žita Srbije Egyesület igazgatója szerint ez csupán 101.067 tonna búza és 17.700 tonna kukorica exportjára vonatkozik. Szerintük az országnak a tavalyi termésből 350.000 tonna búza és ugyanennyi kukorica kiszállítását kellene engedélyeznie, a liszt kiszállítását azonban szerintük nem kellene korlátozni.
A Kamatica.com portál a mezőgazdasági minisztériumból szerzett információra hivatkozva közölte, hogy a kormány 150.000 tonna búza, 150.000 tonna kukorica és 20.000 tonna liszt, illetve 8 millió liter finomított napraforgóolaj kiszállítását engedélyezi.
A kormányfő kitért az országot érintő más gazdasági kérdésekre is, így az energiahordozók beszerzésével kapcsolatos problémákra is. Elmondta, hogy amikor a világ az energiahordozók beszerzésének nehézségeivel küzd, ez sajnos Szerbiát sem kerüli el. Elvárásai szerint az infláció az idén 8 százalék körül alakul, mint kiemelte, azon munkálodnak, hogy ne haladja meg az európai országok többségében jelentkező infláció szintjét.
KIVEL ALAKUL MEG A KORMÁNY?
Ana Brnabić (Fotó: Beta)
A kormányfő a televíziós szereplés során az aktuális belpoltikai helyzetről is szólt. A parlament megalakulása, majd az új kormány felállása előtt áll az ország. Brnabić kiemelte, hogy a szavazatok többségét megszerezve a Szerb Haladó Párt elsősorban a kisebbségekkel szeretne partnerségre lépni, de hogy kivel lép koalícióra, ki számít megfelelő partnernek, ez attól függ, hogy kinek a véleményét kéri ki erről a párton belül. Ami jelenleg biztos, hogy az SZHP a Vajdasági Magyar Szövetséggel lép szövetségre, illetve más kisebbségi pártok is szóba jöttek, ám azokat nem nevezte meg. Mint mondta, már a kampány előtt, a kampány ideje alatt és a választások után is több párt felkínálta együttműködési szándékát.
Annak kapcsán pedig, hogy a köztársasági képviselőház munkájában több párt vesz majd részt, a kormányfő örömmel állapította meg, hogy a polgárok láthatják majd, hogy ki védi az ország érdekeit, és ki nem. Szavai szerint a pluralizmus jó a parlamenten belül, hiszen a hatalom és az ellenzék között a párbeszéd ezek után már nem az utcán folytatódik, hanem a tárgyalóteremben.
Kitért arra is, hogy ki lehetne Aleksandar Vučić utódja az SZHP élén. Mint mondta, a média rosszul közvetítette a szavait Marko Đurićtyal kapcsolatban. Brnabić szerint ugyanis ő nem azt mondta, hogy Đurićnak kellene követnie Vučićot, hanem csupán annyit állapított meg, hogy olyan embereknek, mint ő, biztos jövőjük van a pártban.
Kiemelte, alapjában véve egyetért Vučić álláspontjával, és nem ellenzi, hogy Belgrádban megismételjék a helyhatósági választásokat, ha az ellenzék ragaszkodik hozzá.
SZERBIA KÖVETKEZETES
Brnabić kitért az ország külpolitikai aktualitásaira is. Kiemelte, az ország a külpolitikája terén nem egyensúlyoz, hanem következetes politikát folytat, és mindenekelőtt a saját érdekeit nézi. Szerbia kitart amellett, hogy nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben, ugyanakkor tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, és rendkívüli hibás lépésként tekintene a területi integritás megsértésére.
– Mindazok, akik most is azon spekulálnak, hogy az új kormánynak szankciókat kell-e bevezetnie Oroszországgal szemben, hogy oldalt kell-e majd választania, már kilenc éve ezt teszik, és még nem tanulták meg, hogy a saját érdekeink védelménél nem kell két oldal között választani. Ez nem egyensúlyozás, hanem következetes külpolitika, ami a politizálás legnehezebb módja – hangsúlyozta a kormányfő.
Elmondta, igaz, hogy Szerbiára nagy nyomás nehezedik szinte minden nap, de a nemzetközi jog teljesen világos, és egy olyan kis területű ország számára, mint amilyen Szerbia, a nemzetközi jog az egyedüli megoldás arra, hogy védje a saját érdekeit. Megjegyezte: azt szeretné, ha azok, akik most annyira kiállnak Ukrajna területi integritása mellett, ugyanúgy tiszteletben tartanák Szerbia területi integritását is.
