Szerbiában az idén több mint 48 ezer hektáron vetettek cukorrépát, a legtöbb területen március utolsó felében került földbe a mag. A változó időjárási viszonyok, az év második felében jelentkező aszály, majd a hirtelen érkezett lehűlés, a gyakori és erős szél ellenére az idei termés irigylésre méltó állapotban van, a cukortartalom kielégítő. A cukorrépa többi szántóföldi kultúrához viszonyított jó ára, valamint a termelés megelőlegezésének lehetősége miatt, mintegy 14 százalékkal nőtt az édesgyökérrel bevetett terület.
A verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat a Verbász‒Kúla‒Becse‒Szenttamás határban csaknem 145 ezer hektár földterület felügyeletét végzi. A cukorrépáról szólva Biljana Dobranić, a vállalat agronómusa elmondta, az aszály és a nagy szárazság miatt a betakarítás augusztusban kezdődött és még mindig tart.
− A szántóföldi növényeknél a termelést nagyban befolyásolták a kedvezőtlen időjárási viszonyok. Az átlagnál magasabb hőmérséklet és a kevés csapadék jelentősen befolyásolta a cukorrépa hozamát és minőségét is. A vetés és ezzel együtt a vegetációs időszak jóval előbb kezdődött, az átlagon felüli hőmérséklet miatt pedig már májusban megjelentek a barna levélfoltos fertőzések. A határ alacsonyabban fekvő részein a nem megfelelő agrotechnika alkalmazása és a nedvesség hiánya miatt megjelent a gyökérrothadás, ami a legtöbb esetben a termés korai betakarításához vezetett. Ami a cukorrépa méretét és alacsony cukortartalmát illeti, ez az abiotikus tényezők együttes hatásának, valamint az időjárási viszonyok miatt az igen aktív rovarok és kabócák támadásának az eredménye. Szerencsére a tanácsadási szolgálat által felügyelt területekre ez nem annyira jellemző – mondta Biljana Dobranić.
Hozzátette, a kampány még tart, az átlaghozam hektáronként 50 tonna, a cukortartalom pedig 17 százalék körül mozog.
Ifj. Valka Károly kúlai termelő szerint a cukorrépa az elmúlt években a legstabilabb szántóföldi növénynek bizonyult, köszönhetően folyamatos beruházásnak az aszály sem okozott különösebb gondot. Évek óta a cservenkai cukorgyárnak adja át a termést.
− Március 24-én és 25-én vetettük el a répát, a kelés egyenletesen történt, hiszen a talajban volt elegendő nedvesség. Az április és a május is csapadékos volt, a permetezések jól sikerültek. Kétszer permeteztem széleslevelű, egyszer pedig keskenylevelű gyomnövény ellen, ezenkívül 2-3 hetente gombabetegségek ellen is. A nyári magas hőmérsékletek és a csapadék hiánya miatt azonban a föld több helyen megrepedezett, a répa „levegőt” kapott (elvált a földtől), ez miatt elkezdett rothadni, ami tudjuk, hogy közvetlenül is kihat a cukortartalomra. Szeptember végén szedtük fel a répát, 44-45 tonna termett hektáronként, és elmondhatom, hogy nagy szerencsénk volt, hiszen mindössze 2−6 százalék rothadást állapítottak meg, így nem fordították vissza a gyárból a kamionokat, és a termést sem kellett átválogatni. Ebből a szempontból tehát jól jártunk, a cukortartalom 15,5-16 százalék körül alakult, a tisztátlanság 8 és 12 százalék között volt. Mindent összegezve elégedettek lehetünk – sorolta a kúlai termelő.
Szavai szerint az eredeti szerződésben az áll, hogy az édesgyökérért 45 eurót (+ áfa) fizet a gyár tonnájáért, de ezt közben és 47 euróra módosították.
− Nem sok a haszon, de a répával pluszban vagyok, ami sajnos a kukoricáról és a szójáról sem mondható el – fogalmazott ifj. Valka Károly.
Az idei kampány során Szerbiában mintegy 3 millió tonna cukorrépát kell felszedni, ebből mintegy 400 ezer tonna cukorra számítanak a cukorgyárak. Ez a mennyiség teljes egészében kielégíti a hazai keresletet, és kivitelre is juthat.
Nyitókép: A kúlai határban vége felé közeledik a cukorrépa szedése (Paraczky László felvétele)
