Szerbiai idő szerint tegnapra virradóra megvitatta az ENSZ Biztonsági Tanácsa António Guterresnek, a szervezet főtitkárának legújabb, féléves időszakra vonatkozó koszovói jelentését, mely elsősorban a nemzetközi missziónak, az UNMIK-nak a szerepére és tevékenységére tért ki. Guterres jelentésében véleményének adott hangot, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben csak minimális eredményeket értek el az elmúlt időszakban, ennek ellenére, a brüsszeli közvetítéssel zajló dialógusnak továbbra is a megoldáskeresés fő eszközének kell maradnia. Arra bátorította a szerbeket és a koszovói albánokat is, hogy konstruktív hozzáállást tanúsítva tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a párbeszéd mielőbb konkrét eredményeket hozzon, hiszen mindkét nemzetnek ez az alapvető érdeke. Az ENSZ teljes mértékben támogatja a dialógus folytatását, értékelte, mert az a viszonyok rendezésének legkézenfekvőbb módja, hangsúlyozta Guterres.
A Biztonsági Tanácsban lezajlott vita során éles ellentét alakult ki az Egyesült Államok és Oroszország képviselője között. Az USA helyettes ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy a dialógusnak a két állam egymás kölcsönös elismerése irányába kell vezetniük minél hatékonyabb tárgyalások révén, s a koszovói ENSZ-misszió mandátumát is meg kell szüntetni, mert az már teljesítette az USA képviselője szerint a küldetését. Azt is javasolta még, hogy a Biztonsági Tanács az eddiginél ritkábban foglalkozzon Koszovó kérdésével, szerinte elegendő egyszer egy évben kitérni erre a témára, nincs szükség féléves jelentések megírására sem. Az ukrajnai háború kapcsán pedig azt közölte, hogy a nyugat-balkáni béke és stabilitás megőrzésének feladata mára fontosabbá vált, mint bármikor korábban. Az ENSZ-nagykövet orosz helyettese viszont azt kifogásolta, hogy Koszovó területén egyáltalán nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, így kimondani sem szabad, hogy véget kell vetni az UNMIK mandátumának. Moszkva véleménye továbbra is az, hogy a BT 1244-es határozata alapján kell folytatni a tárgyalásokat, melyet még 1999-ben fogadtak el, s mely lehetővé tenne egy mindkét fél számára elfogadható megoldást a nemzetközi jogrend tiszteletben tartása mellett. Megvádolta Pristinát azzal, hogy szabotálja a szerb községek közösségének létrehozását, melyre pedig elkötelezte magát a brüsszeli megállapodásban. Oroszország szerint a szerbek elleni támadások mindennapossá váltak. Az USA képviselője azzal reagált a vádakra, hogy Oroszország „megfelelően prezentálta Ukrajnában, mennyire fontosak számára az emberi jogok”. Nagy Britannia visszafogottabb álláspontra helyezkedett, s a dialógus folytatását sürgette. Kína a szerb községek közösségének megalapítását és Szerbia területi integritásának tiszteletben tartását szorgalmazta. Az ülésen egyébként nem állandó tagsággal rendelkező államként Albánia először vett részt.
New Yorkban Nikola Selaković szerb külügyminiszter külön is találkozott Guterressel, a megbeszélés során a koszovói BT-ülés fontosságára helyezte a hangsúlyt. A helyzet folyamatos elemzése rendkívül lényeges Szerbia és a nemzetközi közösség esetében is, emelte ki. Mint mondta, az ország területi integritásának szempontjából az ENSZ kulcsfontosságú szervezetnek számít, s Belgrád síkra száll az UNMIK mandátumának fenntartása mellett is. Tájékoztatta a főtitkárt a szerbeket ért támadásokról, megjegyezte, ezek a meglehetősen törékeny biztonsági helyzetről árulkodnak Koszovó területén. Arról biztosította Guterrest, hogy Szerbia továbbra is a stabilitás tartópillére lesz a nyugat-balkáni régióban, kizárólag a dialógusnak a híve, s ezt az álláspontját igyekszik visszaigazolni azáltal is, hogy az ENSZ számos nemzetközi békemissziójában vállal szerepet.
