A köztársasági kormány a héten határozta meg a búza, a kukorica, a liszt és a finomított napraforgóolaj kiviteli kvótáját. Ennek értelmében havonta 150 ezer tonna búzát, 150 ezer tonna kukoricát, 20 ezer tonna lisztet és 8 millió liter napraforgóolajat lehet exportálni Szerbiából. A kormányrendelet értelmében egy-egy kiviteli kérvény legfeljebb az adott termék esetében meghatározott maximális mennyiség 20 százalékára vonatkozhat. Az említett mezőgazdasági termékek kivitelét folyó hónap 20-a és 25-e között lehet kérvényezni a következő hónapra vonatkozóan. Amennyiben az exportőrök nem viszik ki az engedélyezett mennyiséget, vagy annál többet exportálnak, a következő hónapban nem adhatnak át kiviteli kérvényt.
Aleksandar Bogunović, a Szerbiai Gazdasági Kamara agrár- és élelmiszeripari egyesületének titkára a K1 tv vendégeként elmondta, hogy az alapvető mezőgazdasági termékek ideiglenes exporttilalmának az elrendelését megelőzően Szerbia havonta átlagban 150 és 250 ezer tonna közötti mennyiséget szállított külföldre, úgy búzát, mint kukoricát, míg lisztből 20 ezer tonnát, vagyis a kormányrendeletben meghatározott kvóta összhangban áll a kiviteli átlaggal. Ugyanakkor mivel az elmúlt időszakban szünetelt a kivitel, a kormány nagyobb mennyiségek exportját is engedélyezhette volna, főleg azért, mert a gabonakereskedelem éppen az évnek ebben a szakaszában a legaktívabb, értékelte Bogunović, aki szerint az is jobb lett volna, ha a kiviteli kvótát nem egy hónap, hanem annál valamennyivel hosszabb időtartam vonatkozásában határozták volna meg. Közeledik az aratás időszaka, megtörténhet, hogy rekordmennyiségű búza terem, vagyis adott esetben nagyobb mennyiség kivitele sem veszélyeztetné a szerbiai piac és ellátás stabilitását, érvelt a szakértő.
Aleksandar Bogunović szavai szerint természetesen jó, hogy végre ismét gabonát lehet külföldre exportálni, hiszen a devizabevétel úgy az ország, mint a mezőgazdasági termelők és a kereskedők számára is létfontosságú. Hozzátette, hogy az étolajkivitel engedélyezése szintén jó hír, hiszen az ukrajnai válság kezdetén jellemző nehézségeket, azaz a pánikszerű felvásárlást követően, ismét stabilizálódott a helyzet a szerbiai piacon.
Mint arra a beszélgetés folytatásában a szakértő rámutatott, az előző évi búzaterméssel az esetek többségében adott év májusának a végéig lehet kereskedni, azt követőn a folyó év terméséről köttetnek szerződések, vagyis eddig mindig az volt a cél, hogy az előző évi termést legkésőbb az említett időpontig leszerződjék a kereskedők. Bogunović szerint megtörténhet, hogy a kiviteli kvóta következtében az előző évi termésnek egy jelentős részét már nem sikerül május végéig külföldre eladni, hiszen a korábbi rekordtermés, illetve a 2020-as termésből fennmaradt mennyiségek miatt tetemesek a tartalékok.
– Jó lenne, ha az aratásig kiürülnének a gabonatárolók, vagy legalábbis minél több hely szabadulna fel az idei évi termés számára. A jelenlegi számítások szerint az idei búzatermés szintén meglehetősen jó lesz. Nemcsak a kedvező időjárási körülmények miatt, hanem amiatt is, hogy az előző évhez képest 30 ezer hektárral nagyobb területen termelnek búzát. A kukoricával már más a helyzet, a tavalyi hozam nem volt a legmagasabb. A liszt tekintetében szintén nem akkora gond a kiviteli kvóta, hiszen a malmok így is maximális kapacitással működnek, az eddigieknél több lisztet nem tudnának előállítani. Tavaly 124 ezer tonna lisztet exportáltunk, míg például a rekordévnek számító 2016-ban 256 ezer tonnát. Szerbiában évente átlagban 800 ezer tonna lisztet állítanak elő. Napraforgóolajból évente átlagban 85 ezer tonnát szállítottak külföldre a szerbiai kereskedők. Szerbia napraforgóolaj-fogyasztása egyébként szinte pontosan ennyit tesz ki évente – taglalta Bogunović.
Az SZGK munkatársa arra számít, hogy a kérvényezési rendszer olajozottan működik majd és egy-egy kérvény átadását követően legfeljebb tíz nap telik el, mire megérkezik az engedély. Szerinte egyedül a lisztexport tekintetében lehet bonyolultabb a folyamat, tekintettel arra, hogy ezt más jellegű szerződés formájában rögzítik, mint például a búza-, vagy a kukoricakivitelt.
A beszélgetés folytatásában az is elhangzott, hogy Szerbia búzakivitelének a 75 százaléka az európai uniós piacra kerül, a másik jelentős piac pedig a térség, elsősorban Észak-Macedónia és Albánia, míg Montenegróba inkább lisztet exportál az ország. Mint hozzátette, Szerbia jelenleg 1,4 millió tonna búzatartalékkal rendelkezik, nem beleszámítva ebbe az árutartalékokban lévő mennyiséget.
Aleksandar Bogunović értékelése szerint az orosz–ukrán válságnak nem kellene nagyobb mértékben befolyásolnia Európa búza- és lisztellátását, mert habár az említett két ország jelentős búzaexportőr, az említett gabonát a világ szinte mindegyik térségében termelik. Az tény, hogy Ukrajna kiemelkedően fontos napraforgóolaj-exportőr Európában és ennek a terméknek a vonatkozásában adott esetben valóban hiány alakulhat ki, ám az említett étolajat más termékekkel is helyettesíteni lehet, például pálmaolajjal, vagy különböző zsiradékokkal, magyarázta Bogunović. Mint hozzátette, Románia és Moldávia már most növelték napraforgóolaj-kivitelüket az EU országaiba.
Az ideiglenes kiviteli tilalom feloldását, vagy enyhítését a Žita Srbije egyesület indítványozta, azzal, hogy a búza és a kukorica havi exportjának tekintetében termékenként 350 ezer tonnás kvótát javasoltak. Sunčica Savović, az egyesület igazgatója a napokban közölte, hogy folytatni szeretnék a tárgyalásokat a kormánnyal, úgy a kvóta növelése, mint az egyéb mezőgazdasági termékek kivitele engedélyezésének a vonatkozásában.
