Összetett, sokszereplős folyamat az aracsi pusztatemplom megőrzésének és felújításának projektuma, az ezzel kapcsolatos szerdai konferencia egy újabb eleme volt ennek a vállalkozásnak, értékelte a tartományi képviselőházban az aracsi műemlék-helyreállítási projektummal kapcsolatban megtartott magyar–szerb vegyes szakmai tanácskozáson Pásztor István házelnök. Aracs megőrzése, revitalizációja és közkinccsé tétele a cél, tette hozzá az újságíróknak adott nyilatkozatában. A konferencia célja az eddig megtett lépések összegzése, a teendők sorra vétele volt.
– Fontosak ezek az összejövetelek, mert lényeges az, hogy a szereplők folyamatosan tájékoztassák egymást a megtett lépésekről, elért eredményekről. Megszületnek olyan szakmai döntések, amelyek lehetővé teszik a megkezdett folyamatnak a folytatását. Ez nem egy politikai tanácskozás, függetlenül attól, hogy éppen a tartományi parlament háza ad otthont annak, egy műemlékvédelmi, archeológiai, építészeti, szakmai tanácskozásról beszélhetünk, melyen azok vesznek részt, akiknek aktív szerepük van a megkezdett munka kivitelezésében – értékelte Pásztor.
Az aracsi pusztatemplom Szerbia egyik legjelentősebb műemléke, amely szoros kapcsolatban áll az itt élő magyarsággal, olyan szálak fűzik a közösséghez, amelyek meghatározzák annak identitását is, értékelte mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Alapvető feladatnak számít egy ilyen jelképnek az örökségalapú megőrzése és fejlesztése, fogalmazott az MNT elnöke, Magyarország Kormánya néhány évvel ezelőtt már elkötelezte magát, hogy tetemes összeget fordít erre a célra, s ma elmondhatjuk, hogy a szerbiai oldalon, mind tartományi, mind pedig köztársasági szinten, megvan az elhatározás a projektum megvalósítása iránt, értékelte. Az anyaországi támogatásból meg lehetne oldani a pusztatemplom megőrzésén végzett munkálatokat, Szerbia finanszírozná az infrastrukturális beruházásokat, tehát az utak kiépítését, a villany bevezetését, a látogatóközpont kialakítását.
KÉT ÉVIG TARTÓ PROJEKTUM
– Közös erővel egy fenntartható, örökségalapú műemlék jönne létre. Sok a teendő. Legutóbb a roncsolásmentes anyagvizsgálat zajlott le, megtörtént egy felső rétegeket érintő radaros filmezés, ami kiderítette, hogy hetven hektárnyi területen a templom környékén a föld alatt még értékes régészeti leletek vannak. A harmadik vizsgálat a háromdimenziós anyagvizsgálat volt, melynek során megállapították a templomromok életkorát, régészeti értékét – számolt be Hajnal.
Az eddig megtett lépéseket összegezte a pusztatemplommal foglalkozó szakmai tanácskozás (Fotó: Dávid Csilla)
Mint mondta, időközben dr. habil. Raffay Endre művészettörténész elkészítette a pusztatemplom teljes dokumentációját, tehát az első dokumentumoktól kezdve most már valamennyi egy ötszáz oldalas irattömb részét képezi, térképekkel, képekkel illusztrálva. Megkönnyíti mindez a Tartományi Műemlékvédelmi Intézetben elkészített rekonstrukciós terveknek a módosítását, átalakítását. Eldőlt az is a magyar és a szerb fél kommunikációjának köszönhetően, hogy megőrzik romosságában a pusztatemplomot, a látogatóközpontot nem közvetlenül a romok mellett építik majd fel, az egész területet szeretné védett övezetté nyilvánítani a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet, tehát építkezések nem is lennének lehetségesek azon. Mostantól a közvetlen lépéseket kell megtenni, köztük egy levezető útnak a kiépítését is, hiszen várhatóan a közelben lesz a Törökkanizsa felé haladó gyorsforgalmi út. Hajnal elmondta, két év alatt remélhetőleg megvalósulnak a tervek.
MEGÓVNI A ROMOKAT
Tamási Judit, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, az aracsi pusztatemplom megőrzésével kapcsolatos projektumfeladatok koordinátora szerint az aracsi templom sorsának kérdését két szemszögből is meg lehet közelíteni, szakmai-történeti, illetve a két állam együttműködését figyelembe vevő szempontot is követni lehet. Szakmai tekintetben az aracsi pusztatemplom lényegében a magyar műemlékvédelem kezdeteivel egyenlíthető ki, az egyik első olyan építmény volt, amellyel foglalkozott a 19. században a magyar műemlékvédelem. Jelentősége nemcsak ebben rejlik, hanem abban is, hogy manapság ez a romosságában megmaradt templom a vajdasági magyarság leglényegesebb emlékhelye, az identitás megőrzésének a jelképe. Tamási elmondta, a két ország most már hagyományosan jó együttműködésébe tökéletesen beleilleszkedik ez a projektum.
– A magyar fél javasolt egy szakmai örökségalapú fejlesztési tervet, aminek az a lényege, hogy a műemléket romállapotban egy konzervátori, restaurátori szemléletet alkalmazva, tehát nem hozzáépítve, kiegészítve őriznénk meg, viszont egy olyan infrastruktúrát alakítanánk ki körülötte, amely lehetővé tenné a műemlékbarát szemléletnek az érvényesítését is, de megőriznénk magának a pusztatemplomnak mint emlékhelynek a funkcióját is, csak a romok közül azt egy külön kialakított látogatóközpontba helyeznénk át. El szeretnénk kerülni, hogy feleslegesen terheljük a romokat. Az optimális megoldás a magyar és szerb fél közötti együttműködés kialakítása, szakmai szinten ez már működik. A magyar fél vállalná a műemlék-helyreállítást, várjuk a szerb fél együttműködését az infrastruktúra kialakítása terén – nyilatkozta az ülés kapcsán Tamási Judit.
